A 107 millió euróval létrejött alap elődei több mint húsz ígéretes scaleupnak nyújtottak a tulajdoni szerkezet hígulásával nem járó módon növekedési tőkét.
A Dealroom legfrissebb adatai a kelet-közép-európai régió kockázatitőke-iparának hatékonyságát igazolják.
Mennyit érnek az Európában született unikornisok? Mely cégek, miként tudtak lépést tartani a piaccal? Mi nehezíti a versenyképes unikornisok létrejöttét?
A másodlagos piac nem kényszeríti az alapítókat a kellő tőzsdei érettségnél korábbi tőzsdére lépésre. A szabadabban folyó tőke egészséges hatást gyakorolhat a kockázatitőke-piacra, és néhány intézményi vevő is jól jár.
Azért is izgalmas egy friss elemzés kétezer Egyesült Államokban bejegyzett alap befektetőiről és működéséről, mert ezeket az információkat az alapok kezelői nemigen szokták megosztani a nyilvánossággal.
Optimisták a szakemberek az európai technológiai ipar helyzetének megítélésében, de ahhoz, hogy az öreg kontinensen egységes és likvid piac alakuljon ki, és itt lehessen tartani a tőzsdén először megjelenő cégeket, tulajdonosokat, értékeket, egy „Európai Nasdaq” kellene.
A világgazdaság bizonytalansága is szerepet játszik abban, hogy alig nő az öreg kontinensen azoknak a cégeknek a száma, melyek értéke eléri a minimum egymilliárd dollárt. A CEE-térségben Lengyelországban létezik a legtöbb unikornis.
Az európai nyugdíjalapok szinte egyáltalán nem fektetnek be a kockázati tőkébe. Az európai gazdaságpolitikusok szerint ez nemcsak elszalasztott lehetőség, hanem olyan stratégiai sebezhetőség, amely akár alááshatja Európa szuverenitását is.
Számos jelentős változás várható a kockázatitőke-piacon, melynek egyik fő hajtóereje, sőt főszereplője a mesterséges intelligencia. Emellett fokozódik a tőkekoncentráció is.
Az Invest Europe statisztikai kimutatásából képet kaphatunk a régióban létrehozott alapok által kezelt tőke nagyságáról, sőt, a még be nem fektetett tőke mennyiségéről is.