A Dealroom legfrissebb adatai a kelet-közép-európai régió kockázatitőke-iparának hatékonyságát igazolják.

Európában a 2010 és 2020 között magvető tőkével indult startupokon belül e régióban volt a legmagasabb az egymilliárd dolláros vagyonértéket jelentő unikornis státuszig eljutó vállalkozások aránya.

A régióbeli kockázatitőke-ágazat egyre érettebbé válik, a startupokat építő ökoszisztéma mindinkább konszolidálódik, specializálódik, s egyre nagyobb ellenálló képességet mutat.

A régióbeli alapok finanszírozói

A kelet-közép-európai régióban kockázati- és magántőke-befektetési céllal 2025-ben frissen összegyűjtött tőke volumene egy év alatt — igaz nagyon alacsony bázishoz képest — több mint 50 százalékkal emelkedett, míg Európa egészét tekintve csupán 16 százalékos volt a növekedés. Így az Invest Europe friss felmérése szerint Európában a kelet-közép-európai régió kockázati- és magántőke-alapjai által 2025-ben gyűjtött tőke részaránya 1,2 százalékra emelkedett a 2024-ben mért 0,9 százalékról Európában.

A régióbeli alapok befektetői közül változatlanul a családi vagyonkezelők és a gazdag magánszemélyek adták össze a befektethető tőke egynegyedét, míg Európa egészében e befektetői csoport csupán 16 százalékát. A régióban jelentősen nőtt a bankok aktivitása, részarányuk a 2024-ben mért 2 százalékról 26 százalékra ugrott, miközben Európa egészében nem változott a bankok 5–6 százalékos részesedése.

A régióban fontos változás, hogy 2025-ben jelentősen csökkent a kormányzati szervek aktivitása. Az állami források részaránya a frissen gyűjtött tőkéből a 2024-ben mért 38 százalékról 20 százalékra esett vissza. Míg Európa egészében az állami tőke a régióhoz képest eleve sokkal kisebb szerepet játszik, tavaly a kormányzati szereplők részaránya a frissen gyűjtött tőkében kissé még emelkedett is, 9 százalékról 11 százalékra.

A régióbeli kockázati- és magántőkealapok tőkeellátásában a nyugdíjalapok és a biztosítótársaságok tőkegyűjtésbeli hozzájárulásának Európa egészéhez viszonyítva csekély szerepe különösen szembetűnő. Míg Európában e két intézmény befektetői 2025-ben együttesen a tőkegyűjtés egynegyedét adták, addig Kelet-Közép-Európában mindössze 8 százalékát.

A piaci szereplők közül a régióban az alapok alapjai és az egyéb vagyonkezelő szervezetek által nyújtott tőke részaránya tavaly jelentősen, az előző évben mért 28 százalékról 12 százalékra esett vissza, miközben Európában e szervezetek 27–28 százalékos részaránya érdemben nem változott.

A régióban bejegyzett alapokat különösen fontos tőkepiaci szereplővé teszi helyismeretük, főleg a korai fázisú befektetéseknél. A régiós startupok sikeres fejlődése ugyanakkor csak részben múlik az itt felállított alapok tőkevonzó képességén, a finanszírozás jelentős hányada régión kívüli alapoktól érkezik. Ez különösen a startupok későbbi fejlődési szakaszaiban, a skálázódás finanszírozásakor jellemző. A Dealroom adatai szerint míg az ún. elő-magvető és magvető szakaszokat finanszírozó kockázatitőke-befektetők 90 százaléka régión belüli, addig arányuk a későbbi befektetési fordulókban jelentősen visszaesik. Az „A” fordulóban már csak 40 százalék, a „B” fordulónál pedig csupán 10 százalék.

A befektetések alakulása

A Dealroom befektetési adatai  szerint a régióbeli startupok 2025-ben összesen 2,3 milliárd euró kockázatitőke-befektetést kaptak. A régióbeli befektetések nagysága a startupok későbbi fejlődési szakaszát finanszírozó befektetések révén különösen a negyedik negyedévben lódult meg, s ez a felfutás 2026 első negyedévében is folytatódott. Ekkor a regisztrált kockázatitőke-befektetések negyedéves értéke elérte az előző évi teljes befektetési érték 42 százalékát. Mindez azt jelzi, hogy 2025 utolsó és 2026 első negyedévében a régió is követte az európai fellendülő trendet.

A régió a befektetések növekedése mellett a vagyonérték folyamatos emelkedése révén is előretörőben van. A Dealroom szerint a régióbeli cégek csaknem 250 milliárd eurós vagyonértéke 2024-ben már meghaladta a 2020-ban mért közel 240 milliárd eurós csúcsértéket. Ez 2025-ben 255 milliárd euróra, 2026 első negyedében pedig 274 milliárd euróra emelkedett. A vagyon több mint felét (52 százalékát) nem nyilvános cégek adták, vagyis amelyek még nem léptek a tőzsdére.

A régió piacai közül 2025-ben a lengyel startupok vállalatértéke volt a legmagasabb (67 milliárd euró), második helyen pedig az észt piac állt (32 milliárd euró). A harmadik helyre az ukrán piac jött fel (29 milliárd euró), letaszítva ezzel a 2024-ben még harmadik helyen álló román piacot (19 milliárd euró). A Magyarországon finanszírozott startupok vállalatértéke 2025-ben 11 milliárd euró volt.

A régió egyes piacain finanszírozott startupok vállalatértékének 2020 és 2025 közötti növekedését piaconként vizsgálva kiderül, hogy a legdinamikusabban a litván, a lett és a szerb piac növekedett, rendre 5,9;5,4; és 4,2-szeres vállalatérték-növekedést elérve. A magyar piac ezen időszakban 1,8-szorosára növelte értékét, ami a régióbeli dinamika szerinti rangsorban az utolsó előtti helyet jelenti.

A régió egyes piacai ugyanakkor más-más életciklusú startupok finanszírozásában járnak az élen. A lengyel vállalkozások a korai fázisú befektetések terén, az észt és litván cégek inkább a kitörési szakaszban, míg a cseh, szlovák és ukrán cégek a startupok későbbi fejlődési szakaszában jutottak kiemelkedően sok tőkéhez.

A Dealroom szakágazati megoszlásra vonatkozó adatai szerint 2025-ben a régióbeli kockázatitőke-befektetésekben elsősorban a vállalati szoftver tarolt, melyet számos, a régió specialitásainak megfelelő terület, így a fintech, a biztonság és a robotika terén született befektetés követett.

Jelentősen emelkedett a régióban a tőkeintenzív befektetési szegmensek finanszírozási értéke. Például a mesterséges intelligencia a régióbeli kockázatitőke-befektetésekben a 2024-ben elért 23 százalékról 52 százalékra emelkedett.

Hatékony konverzió

A régióbeli kockázatitőke-befektetések sikerét a befektetések és a vállalatérték növekedése mellett plasztikusan jelzi az is, hogy a vállalkozások mekkora hányada képes az egyes fejlődési szakaszokon sikerrel túljutni. Azaz a magvető tőke után az „A” fordulóban további befektetést szerezni, majd a „B” illetve a „C” és ezt követő fordulókban újabb és újabb befektetőket megnyerni.

A Dealroom adatai szerint a 2010 és 2020 között indult startupok közül bár a régióbeliek kevesebb tőkét kaptak észak- és nyugat-európai társaiknál, a konverziós ráták terén mégis lehagyják őket. Európa többi részéhez képest kiemelkedően magas arányt jelez, s egyúttal a hatékonyabb régiós működést mutatja, hogy a 2010 és 2020 között magvető finanszírozásban részesült régióbeli startupok 3 százaléka jutott el napjainkig az egymilliárd dolláros vagyonértéket jelentő unikornis státuszig. Európa egészében ugyanis a konverziós arány csupán 1,9 százalék volt. (Észak-Európában 1,6 százalék, Dél-Európában 1,5 százalék, Nyugat-Európában 2,0 százalék.) Ez azt jelenti, hogy a régióban évente nagyságrendileg 350, első alkalommal kockázati tőkét kapó startup közül 10 esetében valószínűsíthető, hogy a további befektetési fordulók nyomán eléri az unikornis státuszt.

A hatékony konverzió a régióban születő unikornisok számának emelkedésében is lemérhető. 2026 első negyedévének végéig a régióban összesen 69 unikornis született, emellett sor került egy, egymilliárd dollárt meghaladó érétékű kiszállásra is. A 2025 óta született 7 új unikornis közé tartozik a Preply, a Fintech-IT Group, a CAST AI, a Shelly Group, a Diagnostyka, a Hostinger és a Uforce cég, valamint a Czechoslovak Group egymilliárd dollár értéket meghaladó kiszállása.

Várható kilátások

2025-re a régió országai visszatértek a növekedési pályára: az infláció a 2024-es normalizálódást követően mérséklődött, miközben a gazdasági növekedés stabilizálódott.

A kedvező konverziós arány azt jelzi, hogy jelentős növekedési potenciál rejlik a régióbeli startupokban. A mesterséges intelligencia terjedése bizonyos területeken, így például a védelmi ipar és a deep-tech terén jelentős kitörési pontokat ígér a régió dinamikus fejlődésnek induló startupjai számára, ám összességében e régió sem függetlenítheti magát a geopolitikai instabilitás okozta negatív következmények alól.

A kelet-közép-európai régió kockázatitőke-piacának továbbra is meg kell birkóznia az Ukrajnában több éve folyó háborúnak a régióbeli alapokba befektető intézmények tőkeallokációs döntéseire gyakorolt negatív hatásával. E helyzetet 2026-ban tovább nehezítheti az Irán elleni amerikai támadás nyomán kibontakozó olajválság. Válság idején pedig a befektetők eleve biztonságosabb megtakarítási formák felé fordulnak, ami kifejezetten rontja a magas kockázattal járó, s csak hosszabb távon megtérülő kockázatitőke-befektetések finanszírozásának esélyét.

(Nyitókép: Gemini mesterséges intelligencia)