A világgazdaság bizonytalansága is szerepet játszik abban, hogy alig nő az öreg kontinensen azoknak a cégeknek a száma, melyek értéke eléri a minimum egymilliárd dollárt. A CEE-térségben Lengyelországban létezik a legtöbb unikornis.

 A késői fejlődési szakaszban tartó cégek finanszírozása a kelet-közép-európai innovációs gazdaság legkevésbé fejlett pillére. Míg a korai fázisú aktivitás fél évtizede folyamatosan nő Kelet-Közép-Európában, a globális versenyképesség eléréséhez szükséges, 100 millió dollárnál nagyobb finanszírozási köröket csak maroknyi itteni startupnak sikerül elérnie. A tényleges unikornissá váláshoz a cégek nagy hányada székhelyváltoztatásra kényszerül. A globális terjeszkedés ellenére az alapvető innováció rendszerint továbbra is a cégek regionális technológiai központjaiból származik. Ugyanakkor az unikornissá válás Európa egészében is megtorpant.

Unikornis-mustra a régió országaiban

A kelet-közép-európai unikornisokról a Vestbee internetes platform által október végén nyilvánosságra hozott elemzés nyújt átfogó képet. Unikornis alatt a Vestbee statisztikája azokat a magántulajdonban lévő, kockázati tőkével támogatott startupokat érti, amelyek értéke a tőzsdei bevezetést vagy felvásárlást megelőzően minimum egymilliárd dollárt ért el.

2025 első negyedévében az európai kontinensen 601 unikornis működött, melyek közül 16 cég 2024-ben, 15 pedig 2025-ben jött létre. Az amerikainál és nyugat-európainál sokkal kevesebb tőkével és korlátozott nemzetközi befektetői tőkebevonással működő kelet-közép-európai régió eddig 56 unikornist nevelt ki, melyek közül 5 az elmúlt két évben jött létre.

Az unikornis cégek száma Európa egészében és Kelet-Közép-Európában, 2019–2025 első félévében (darab)

Forrás: Vestbee (2025. október 27.): CEE unicorns 2025: the state of the billion-dollar startup ecosystem

A régiós unikornis listát Lengyelország vezeti 14 céggel, második Észtország 11, harmadik Ukrajna 9, negyedik Csehország 6 darab egymilliárd dollárt érő céggel. Fehéroroszországban 4, Horvátországban, Litvániában és Romániában egyaránt 3–3 unikornis jött létre. Lettország, Bulgária, Magyarország és Szlovénia pedig egyenként legalább egy egymilliárd dolláros céget mondhat a magáénak.

2024 és 2025 között az unikornisok száma főként Lengyelországban, Észtországban és Csehországban emelkedett, őket szorosan követte Ukrajna és Románia.

A régió két legértékesebb unikornisa közé a Grammarly nevű, Ukrajnából származó, valamint a Wise nevű, Észtországban alapított cég tartozik, egyaránt 13 milliárd dolláros értékkel. Harmadik helyen a Lengyelországban alapított 9,4 milliárd dollárosra értékelt Allegro áll, míg a negyedik helyen 6,6 milliárd dolláros értékkel az ugyancsak lengyel gyökerű ElevenLabs cég található.

A külső tőkebevonás nagyságát figyelembe véve a Romániában alapított UiPath áll az élen 2 milliárd dolláros külső befektetéssel. Második az észt gyökerű Bolt 1,9 milliárd dolláros tőkebevonással, míg a harmadik legtöbb tőkét (közel 800 millió dollárt) a cseh Rohlik cég kapta. Ettől alig valamivel marad el a negyedik helyen álló, horvátországi Rimac Automobili által kapott tőke.

A Dealroom adatszolgáltató felmérése szerint a kelet-közép-európai régióban született unikornisok 79 százalékát támogatta klasszikus kockázati tőke vagy növekedési tőke, míg e cégek aránya Európa egészét tekintve 95 százalék volt. Különösen Lengyelországban, Horvátországban és Romániában volt jellemző a külső tőkebefektetés nélküli, magasabb önfinanszírozási arány a sikertörténetekben.

Unikornisok által képviselt ágazatok

A régióbeli scaleupok és unikornisok között a vállalati szoftverek fejlesztése, a mesterséges intelligencia és a fintech dominál. Ezek az ágazatok képviselik a régió komparatív előnyét, beleértve a mérnöki tudást és a költséghatékony fejlesztéseket, miközben e képességek szorosan illeszkednek a globális technológiai befektetési trendekhez. A régió elsődleges növekedési motorja tehát változatlanul a vállalati szoftver, míg a második legnagyobb és leggyorsabban fejlődő vertikális ágazatot a mesterséges intelligencia képviseli.

Európán belül a kelet-közép-európai régióban is mindinkább koncentráltabbá válnak a befektetések, azaz a befektetők egyre kevesebb, és egyre nagyobb értékű tranzakciót hajnak végre, különösen a régióbeli deep tech és a mesterséges intelligencia terén. Néhány nagyméretű finanszírozási ügylet ugyan megemelte a régiós befektetési adatokat, de a befektetői kedv továbbra is óvatos maradt. Nem a folyamatos befektetés, hanem az alkalmi „kasszasiker” ügyletek a jellemzőek. A régió a hagyományos szoftver, mint szolgáltatás (SaaS) és a fintech felől a deep tech, az alkalmazott mesterséges intelligencia és az egészségügyi technológia irányába tolódik el.

A vállalati szoftverek piacát képviseli többek között az UiPath, a Pipedrive, a Productboard, a JetBrains, a Mews, a Grammarly, a GitLab, avagy a Creatio nevű unikornis. A játékok és a szórakoztatóipar területén megszerzett kiemelkedő helyről tanúskodik a CD Projekt, a PlayWay, a Huuuge Games, a Ten Square Games, a Techland, a Wargaming, az Outfit7 és a SuperSport. A Fintech és az Insurtech területén találta meg a kiugrás lehetőségét a Wise, a Payhawk, a Zego, a Deel, a Rentberry és Fintech-IT Group. Végül a kíberbiztonság és infrastruktúra terén az Avast, az AVG, a Nord Security, a Bitfury és az Unstoppable Domains tudott kiemelkedő eredményeket felmutatni.

A telephely-áthelyezés a fejlődés természetes velejárója

A Dealroom adatai szerint a kelet-közép-európai scaleupok 48 százaléka külföldre költözött, ezen belül az áthelyezési arány az ukrán gyökerű cégeknél volt a legmagasabb, nyilvánvalóan az ország ellen indított orosz támadás miatt.

A helyi piacok szűkössége miatt a globális ambíciók fenntartásához a cégek nyugatra helyezik át székhelyüket, azaz, hogy könnyebben férjenek hozzá a nagyobb, érettebb piacokhoz. Az unikornis státuszt még el nem érő scaleupok 56 százaléka az Egyesült Államokba, 39 százaléka pedig más európai ország — ebből 24 százalék a Egyesült Királyságba — költözött.

A régióbeli unikornisokra a helyi K+F és a globális terjeszkedés kombinációja jellemző. Míg sokuk a nemzetközi piacokon terjeszkedik, az alapvető innovációt továbbra is a régióban található technológiai központjaiból szerzi be. A növekedési tőke hiányának leküzdésére tehát számos startup osztott struktúrájú megközelítést alkalmaz. Vagyis a K+F tevékenységet továbbra is a régióban folytatja, míg a kereskedelmi tevékenységet a tőkéhez történő könnyebb hozzáférést ígérő piacokon folytatja.

A székhely változtatására azonban nemcsak a felvevőpiac mérete és a befektetők jobb elérhetősége ösztönzi a cégeket. A költözést a jogi, adózási és szabályozási előnyök kihasználhatósága, valamint a jobb láthatóság és esetenként a tehetségek könnyebb toborzása is indokolhatja.

Kettős finanszírozási struktúra

A skálázódáshoz szükséges tőke elérésekor továbbra is szakadék tátong a nyugat-európai és a kelet-közép-európai scaleupok lehetőségei között.

A korai fázist finanszírozó cégek, mint például a Movens Capital, a magvető körön túlra is kiterjesztik befektetési fókuszukat. A korai fázisú aktivitás az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt a helyi akcelerátoroknak, a regionális kockázatitőke-alapoknak és az állami társfinanszírozásnak köszönhetően.

Az unikornisok finanszírozásának alapját a legsikeresebb regionális szereplők rakják le. Az idővel unikornis státuszt elért vállalkozások közül például a Productboardot és az Eleven Labs cégeket a Credo Ventures támogatta, míg a Rockaway Capital és a Kaya VC a Rohlikba, a Booksyba és a Dockpannerbe fektetett, míg az Eleven Ventures pedig a Payhawk korai befektetője volt.

2025-ben a korai fázisú tőkét nyújtó legaktívabb regionális alapok között szerepel a magyarországi székhelyű Day One Capital mellett a SMOK VC, a Firstpick, az Inovo VC, a LAUNCHub Ventures, a Tera Ventures és a Startup Wise Guys.

A régión belüli növekedési tőkét kínáló alapkezelők, így a Credo Ventures, az Orbit Capital, a Cogito Capital Partners, a Horizon Capital, az OTB Ventures, az Innovo VC, a BlackPeak Capital és az Aspire11 egyre nagyobb összegű alapokat hoznak létre, hogy versenyezni tudjanak a scaleupok finanszírozásáért. A regionális alapok mellett ugyanis az olyan globális befektetők is egyre aktívabbak a régióban, mint például az Accel és a Tiger Global.

Ugyanakkor az unikornissá válás folyamata — amint az a fenti táblázatból is látszik — az elmúlt években Európa egészéhez hasonlóan a régióban is megtorpant, 2023 után alig nőtt az unikornisok száma. Ebben döntő szerepe lehet a világgazdaság egészére jellemző vészesen növekvő bizonytalanságnak, a dekonjunktúrának.

(A nyitókép Copilottal készült.)