Sok KKV-irányító kivárt az előző hónapokban, ám az áprilisi magyarországi országgyűlési választás után ismét bátrabban gondolhatja át, hogyan tovább, miként folytassa cégével a munkáját.

A 2026. április 12-i választást követően május 9-én megalakult az új magyar Országgyűlés, a Tisza-párt kétharmados többségével. Magyar Pétert miniszterelnökké választották, aki május 12-én már le is tette az esküt, együtt az új kormány tizenhat miniszterével. A választást követően így rekordidő alatt alakult meg az új kabinet.  Az első ülést május 13-án, Ópusztaszeren tartotta meg a Tisza-kabinet, melyen már jelentős politikai és gazdasági döntéseket hozott, illetve vetített előre.

Májusban indul a gazdasági év?

Szakértők szerint a választásokat követő időszakban akár már májustól várható gazdasági élénkülés. A forint tartós erősödése új helyzet elé állíthatja a magyar kis- és középvállalkozásokat is. A hónapokig tartó kivárás után visszatérhetnek a valódi piaci viszonyok is. Az elmúlt hosszú időszak sajátos magyar modelljében sok vállalkozás növekedése függött a kormányzati kapcsolatoktól, a célzott állami megrendelésektől. Az új kormány transzparens intézményrendszert ígér, s célja jogállamiság helyreállítása.

Vége a kivárás időszakának

A magyar kis- és középvállalkozások számára az elmúlt időszak óvatosságról, kivárásról, olykor halogatott döntésekről is szólt. Sok vezető megvárta, mit tartalmaznak az esélyes pártok programjai, elképzelései, hogyan alakulnak a választási eredmények, s miket lehet kiolvasni a győztes párt irányítóinak, majd az új kormánytagok nyilatkozataiból. Próbálták kikövetkeztetni, hogy ezek után merre mozdulhat el a piac, mikor tér vissza a kereslet. Mindezek nyomán hogyan alakulnak a költségek, a bérek, miként változik a munkaerőpiaci nyomás, a finanszírozási környezet. A vezetők egy része úgy látja: 2026-ban valójában májusban indul el a gazdasági év.

Lehetőség és próbatétel

A szakértők közül például Kasza Tamás lezárási specialista azt emeli ki, hogy a májustól várható gazdasági élénkülés nemcsak lehetőség, hanem próbatétel is. Mert csak azok a cégek tudnak majd előnyt szerezni, amelyek nem pusztán újraindítják korábbi működésüket, hanem átgondolják, hogy a régi módon folytatott tevékenységük egyáltalán alkalmas-e a növekedésre a kialakuló új gazdasági környezetben.

A vállalkozásoknak ma már nemcsak több ügyfélre, hanem jobb működésre, tisztább folyamatokra, rugalmasabb erőforrásokra, külsős szakértőkre és okosabban használt technológiára van szükségük – véli a specialista.

A növekedési csapda veszélye

Egyben úgy tartja, a vállalkozások egy részénél fennáll a növekedési csapda veszélye is.

„A legtöbb hazai vállalkozó abba a csapdába esik, hogy cége növekedését a saját, véges huszonnégy órájából próbálja finanszírozni. Ez egy ideig működhet, de egy ponton túl a szorgalom már nem versenyelőny, hanem akadály lesz. Ha minden döntés a vezető asztalán torlódik, akkor nem a piac fogja megállítani a céget, hanem maga a tulajdonos”

– fogalmazza Kasza Tamás.

E pontnál a vállalat eléri a láthatatlan üvegplafont. Nem azért nem nő tovább, mert nincs igény a termékre vagy szolgáltatásra, hanem azért, mert a vezető kapacitása elfogyott. A vállalkozás nem rendszerként működik, hanem személyfüggő szerkezetként: ha a tulajdonos jelen van, mennek a dolgok, ha nincs ott, minden lassulni kezd.

A megoldás szerinte nem az, hogy a vezető még több feladatot vesz magára: a tartós eredményhez üzleti életmódváltásra van szükség. A vállalkozás nem attól lesz erősebb, hogy minden a tulajdonoson fut át, hanem attól, hogy világos rendszerek, felelős emberek és mérhető folyamatok viszik előre.

A technológia fontossága

A szakember szerint a következő években azok a vállalkozások lehetnek erősebbek, amelyek nem kizárólag helyi túlélésben gondolkodnak. Egyre fontosabbá válnak az EU-s és globális piacok, valamint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a külsős szakértők és a rugalmas erőforrások használata. A kérdés nem az, hogy egy magyar KKV használ-e valamilyen szoftvert, hanem az, hogy képes-e a technológiát beépíteni a saját működésébe.

A mesterséges intelligencia önmagában nem ment meg egy rosszul szervezett céget. Ha a folyamatok zavarosak, a döntések személyfüggők, a felelősségi körök tisztázatlanok, akkor az AI is csak újabb eszköz lesz a káoszban. Ha viszont a vezető képes rendszert építeni, akkor a technológia valódi versenyelőnyt adhat.

Saját példa

Kasza Tamás saját pályája is jó példa arra, hogy az újratervezés sokszor a legjobb döntés, ha egy vállalat valóban növekedni szeretne. Mint mondja, vállalkozói élete során többször kellett teljesen új alapokra helyeznie működését, mindig az aktuális piaci helyzethez alkalmazkodva:

„A saját utamon megtanultam, hogy az újrakezdéshez nem elég az akarat. Le kell zárni azokat a működéseket is, amelyek valamikor sikeresek voltak, de ma már visszatartanak. Ez sokszor nehezebb, mint egy kudarcot elengedni, mert a régi siker hamis biztonságérzetet ad. Pedig a növekedéshez néha éppen azt kell abbahagyni, ami korábban működött.”

Változás és újratervezés

A mostani magyarországi politikai és gazdasági változások sok vállalkozás számára vízválasztók lehetnek. Ám nem csupán az objektív körülmények változnak meg. Azok egyben alkalmat adhatnak arra is, hogy egy cégtulajdonos, egy cégvezető átgondolja vállalkozása helyzetét, az esetlegesen megváltozó piaci körülményeket, folyamatokat, és azokban megtalálja új helyét. Ehhez akár újratervezésre is szükség lehet.

Kasza Tamás például ezért ajánlja a 2026. június 3-i, budapesti 72. Kasza-napot, amely a múlt lezárására, az újratervezésre és a vezetői működés átalakítására helyezi a hangsúlyt. Az ígéretek szerint az eseményen bemutatják a hétlépéses újratervezési módszert is.

(Nyitókép: Gemini AI)