Jelenlétük létfontosságú, nélkülük talán nem is működne a kockázatitőke-iparág. De vajon miért? Kiknek és miért jelenthet ideális megoldást?
Az alapok alapjai (Funds of Funds) olyan befektetési intézmények, amelyek nem vállalatokból álló portfóliót alakítanak ki, hanem befektetési alapokból álló portfóliót hoznak létre.
Nagy szakértelemmel
Az alapok alapjai – amelyek tehát más alapok közvetítésével finanszíroznak vállalkozásokat –egész Európában fontos szerepet töltenek be a kockázati- és magántőke-ágazat tőkeellátásában. Európában az évente felállított új alapok tőkéjének jellemzően 10 százaléka e befektetőktől érkezik az alapokhoz. (Lásd az alábbi táblázatot!) Nélkülük jószerével némi túlzással nem is működne a kockázatitőke-iparág. Egyrészt, mivel az alapok alapjai finanszírozzák szám szerint a legtöbb kockázatitőke-alapot Európában. Másrészt, tekintve hogy az alapok alapjainak az általuk finanszírozott tőkealapokhoz hasonlóan erőteljes piaci versenyben kell tőkét gyűjtenie, ők maguk is nagy alapkezelői szakértelemmel rendelkező befektetők. Különösen válság idején válnak kritikus fontosságú szereplőkké, amikor a nyugdíjalapok és a nagyvállalati kockázatitőke-alapok befektetési kedve megcsappan. A kellő tapasztalattal még nem rendelkező ún. feltörekvő alapkezelők számára létfontosságú a jelenlétük, hiszen rendszerint csak a tőlük kapott tőkével együtt képesek egyáltalán eljutni alapjaik lezárásához.
Az alapok alapjainak hozzájárulása az évente újonnan piacra lépő európai és kelet-közép-európai kockázati- és magántőkealapok által gyűjtött tőke értékéhez (százalék)
| 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | |
| Európa | 12 | 10 | 13 | 10 | 9 |
| – ezen belül: Kelet-Közép-Európa | 6 | 10 | 11 | 9 | 10 |
A kezdetek
A kockázati- és magántőkealapokat alapok alapjaként finanszírozó szervezetek a 70-es években terjedtek el, jellemzően a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek, családi vagyonkezelők továbbá más, kisebb és közepes méretű vagyont kezelő intézmények körében, amelyek kockázatuk csökkentése érdekében tőkéjüket egyidejűleg több alapba is be kívánták fektetni. Mivel a különböző fejlettségi fázisban tartó cégek kockázati, illetve növekedési tőkével történő finanszírozása, vagy kivásárlása más-más kvalitásokat és szakértelmet igényel az erre szakosodó alapoktól, az alapok alapjai ideális megoldást jelentettek a portfóliójukba többféle stratégiát képviselő alapot egyidejűleg beválasztani kívánó finanszírozók számára.
Az alapok alapjainak népszerűsége azonban idővel némileg visszaesett. Egyrészt a vagyonkezelő intézmények saját kezelői egyre inkább beletanultak az kockázati- és magántőke-iparág működésébe, s önállóan is képessé váltak a számukra megfelelő alapok kiválasztására. Másrészt a piac felívelésekor könnyebbé vált a vállalkozásokba történő közvetlen befektetés is, így az intézményi befektetők alapkezelők beiktatása nélkül is tudtak kellően vonzó cégeket találni portfólióikba. A Covid-válság kitörése nyomán pedig nemcsak a kockázati- és magántőke-befektetésekre fordítani kívánt tőke csappant meg, hanem az ún. másodlagos piaci tranzakciók is fellendültek, azaz az új alapok létrehozása helyett inkább a meglévő kockázati- és magántőkealapokban szereplő cégekben lévő részesedések adásvétele került előtérbe.
Mivel foglalkoznak valójában?
Az alapok alapjainak tevékenysége alapvetően három területre koncentrálódik. E speciális alapok mindenekelőtt a piacra újonnan belépő kockázati- és magántőkealapokba hajtanak végre befektetéseket, tehát olyan alapokba, amelyek még a tőkegyűjtés stádiumában tartanak. Másrészt, a már a piacon lévő kockázati- és magántőkealapoktól is vásárolnak vállalati részesedéseket, olyan alapoktól, amelyek ezeket a részesedéseket valamilyen okból el kívánják adni. (Például közeleg az adott alapok zárása, vagy az érintett alapoknak valamilyen okból likvid tőkére van szüksége.) Ez utóbbi tranzakciók révén az alapok alapjai a kockázati- és magántőke másodlagos piacán is aktívak. Végül az alapok alapjai társbefektetőként is részt vesznek egyedi vállalkozásokba történő közvetlen befektetésekben. Ezeket az általuk finanszírozott alapok valamelyike hajtja végre, melyhez további tőkebefektetőket is keresnek.
Egyes szereplők mindhárom tevékenységben részt vesznek, míg mások csak az egyikben, vagy akár kettőben aktívak. Gyakran előfordul, hogy az alapok alapjainak befektetői előre meghatározzák a háromféle tevékenységre fordítható tőke arányát. Az alapok alapjai számára a társbefektetés képviseli a legkockázatosabb tevékenységet, miközben ez kecsegtet a legmagasabb potenciális hozammal. Ezzel szemben a másodlagos piaci befektetések a legkisebb kockázatúak, hiszen a megvásárolandó részesedések teljesítményadatai a vételkor már ismertek a számukra.
Az intézmények köre
Az alapok alapjait képviselő intézmények köre az általuk követett befektetési stratégia szerint is sokszínű. Vannak közöttük kizárólag állami forrásokat befektetők. Ilyen szervezet például a finn Tesi, avagy az Európai Uniónak a kockázati- és magántőkepiac fejlesztésére dedikált forrásait privát alapokba kihelyező Európai Beruházási Alap (EIF). Ugyanakkor az alapok alapjai között szerepelnek ún. generalista alapok is, például az Equation vagy a Top Tier nevű alapok alapjai, amelyek egyidejűleg többféle befektetési stratégiával dolgoznak, azaz nem csupán a kockázati és magántőke területén működő alapokba fektetik be az általuk kezelt tőkét. Végül a kockázati tőkébe alapok alapjaként fektető alapok között olyan, eredetileg „sima” kockázatitőke-alapként funkcionáló alapok is szerepelnek, mint például a Hypernova, amelyek nem csupán közvetlenül finanszíroznak vállalkozásokat, hanem más kockázatitőke-alapokba is befektetve.
A diverzifikáció előnyei
Az alapok alapjai által kínált előnyök között egyidejűleg szerepel a befektetések diverzifikálása, a kiemelkedő teljesítményű kockázatitőke-alapokhoz való hozzáférés lehetősége, valamint a kezeléséhez szükséges szakértelem nyújtása.
Az intézményi megtakarításokat kezelő szervezetek számára az alapok alapja struktúra a diverzifikáció révén lehetővé teszi a befektetésekkel járó kockázat számottevő csökkentését. Az alapok alapjainak kezelői ugyanis egyidejűleg többféle szempont szerint tudják kiválasztani az általuk finanszírozott alapokat. Így válogathatnak a különböző eszközosztályok, az egyes alapkezelők által követett befektetési stratégiák, az alapok befektetéseinek földrajzi területei, avagy éppenséggel az alapok létrehozásának időpontja szerint. Az alapok alapjaiba befektető intézmények számára a sokféle szempont egyidejű figyelembevételével kialakított sokszínű befektetés kiegyensúlyozott kockázati kitettséget tud biztosítani.
Esélytelenekből esélyesek
Az alapok alapjai kezelőinek nem kell polihisztoroknak lenniük, bátran támaszkodhatnak az általuk kiválasztott alapok kezelőinek speciális szakértelmére. Gondos kiválasztási és ellenőrzési eljárásokat alkalmazva, az alapkezelők korábbi teljesítményének és szakembergárdájának szaktudását feltérképezve tudják kiválasztani azon alapkezelőket, amelyektől a jövőben a legjobb teljesítmény várható.
Az alapok alapjaiba egyedileg befektetők számára az összegyűjtött források együttes befektetése számos további előnnyel járhat. Így az alapok alapjának befektetői olyan alapokban is részesedést tudnak szerezni, amelyek létezéséről esetleg nem is tudtak, beleértve a még kevéssé ismert rendkívül tehetséges alapkezelők portfólióit. Olyan alapokba történő bejutás is lehetővé válhat számukra, amelyek befektetési küszöbértékét egyedül nem érnék el. Az egyidejűleg több alapba történő minimális befektetési limit ugyanis összességében már tetemes vagyon meglétét feltételezi, így csak a nagyon tehetős intézmények számára kínál valódi alternatívát, miközben a konstrukció mentesít az egyedi alapok átvizsgálásának költséges elvégzése alól is.
Végül, a nagyon sikeres alapokba történő bejutás is sok esetben eleve esélytelen lenne az egyedi finanszírozók számára, mivel ezekbe piaci összeköttetések nélkül szinte lehetetlen bekerülni. Mindezek mellett az alapok alapjain keresztül megszerezhető információk az aktuálisan felmerülő társbefektetési lehetőségek kiaknázására, vállalatfelvásárlási tervek kialakítására is módot adhatnak.
*
(A II. részben: őszintén az árnyoldalakról; állami dominancia a régióban; a lengyel és a magyar helyzet; az EIB és az EBRD kiemelkedő szerepe.)
(Nyitókép: Microsoft Bing, Képkészítő)
