A Boston Consulting Group elkészítette a világ intelligens városainak indexét. A felmérés lényeges megállapítása, hogy egy település fejlettségéhez nagyban hozzájárul, miként bánik fiatal vállalkozásaival.

2026 júliusában jelent meg a neves amerikai stratégiai tanácsadócég, a Boston Consulting Group (BCG) legújabb felmérése, a BCG’s Intelligent Cities Index 2026 – How AI Shapes Urban Cities (Hogyan formálja a mesterséges intelligencia a városi életet).

Ebben a kutatók azt vizsgálták, hogy a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák alkalmazása milyen szinten áll az egyes metropoliszokban, és hogyan hat az ott élő lakók életminőségére, benne a vállalkozók helyzetére, kibontakozási lehetőségeire.

A cég 39 ország 61 nagyvárosát elemezte: 20 európai (Budapestet is beleértve), 17 ázsiai, óceániai, valamint 12 amerikai, s szintén 12 közel-keleti és észak-afrikai országét.

Új szintű szolgáltatás

A tanulmány megállapítja: a városok a világ minden táján alkalmaznak mesterséges intelligenciát és digitális technológiát, hogy új szintű szolgáltatásokat nyújtsanak a lakosságnak.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kedvező tapasztalatok növelik a lakosság bizalmát, további lehetőséget adva a városvezetőknek arra, hogy még teljesebben alkalmazzák az AI-t, s új és továbbfejlesztett intelligens városi szolgáltatásokon keresztül nagyobb értéket nyújtsanak az ott élőknek.

Ám ahogy e technológiák folyamatosan fejlődnek, még a világ legfejlettebb városainak is fejlődniük kell, hogy egyre jobb szolgáltatásokat adhassanak, megfeleljenek a növekvő elvárásoknak. Elősegítsék a lakók életminőségének, életszínvonalának emelését, a gazdasági lehetőségek előmozdítását, a jobb gazdasági eredmények elérését. Ehhez szükség van a vállalkozói szellem támogatására, és összpontosítani kell az innovációra is. Ezért is kell ösztönözni a startup ökoszisztémák gazdasági tevékenységét is – fogalmaztak a kutatók.

Stratégia, alapfeltételek, működőképesség, alkalmazás

A városokat öt fő szempont alapján értékelték. A Stratégia (Strategy) kategóriában azt nézték, van-e az adott településnek AI- és okosváros-stratégiája, terve, milyen területeket von be (például közlekedést, oktatást, egészségügyet).

Elemezték, hogy a városok milyen széles körben használják az intelligens megoldásokat. Az Alkalmazás (Adoption) kategóriában felmérték, milyenek az e-kormányzati szolgáltatások, milyen színvonalon áll a digitális ügyintézés, a lakosság és a cégek mennyire használják, hasznosítják az AI-eszközöket.

A Működőképesség (Ways of Working) szempontrendszerében összegezték, hogy az adott város vezetése hogyan képes beépíteni az AI-t a napi folyamatokba, például az önkormányzati szervezet működésébe, milyen az önkormányzatok együttműködése a cégekkel.

Az Alapfeltételek (Enablers) kategóriában a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a város hosszú távú fejlődését biztosító háttérben, adatkezelésben, felhőszolgáltatásban mennyire élő a digitalizáció. Miként épült ki a digitális infrastruktúra, hogyan vonják be a munkába az AI-szakembereket, az egyetemeket, s milyen a város startup ökosziszémája.

Az Eredmények (Outcomes) összegzésben az volt a legfontosabb kérdés, vajon a digitális fejlődési irányból mit érzékelnek a városlakók és a vállalkozások. Látják-e, az életminőség javulását, a gazdasági lehetőségek növekedését.

Itt London végzett az élen. Stratégiában Madrid, alkalmazásban Dubaj, Működőképességben New York városa, Alapfeltételekben Amszterdam bizonyult a legjobbnak.

Objektív, átfogó kép

Akram Awad, a BCG ügyvezető igazgatója, a jelentés társszerzője így látja kutatásuk lényegét:

„Az Intelligens Városok Indexet azért hoztuk létre, hogy objektív, átfogó képet nyújtsunk arról, miként alakítják ki és valósítják meg a városok a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseiket, és hogy ezek a törekvések milyen hatékonyan eredményeznek érdemi javulást az emberek életében.”

Összesítésben az indexben tehát London áll az első helyen, megelőzve Dubajt, New Yorkot, Washington D.C.-t és Amszterdamot. A vizsgálat e városokat egyben besorolja a vezető (Leading) kategóriába.

Őket a gyorsan fejlődő (Accelerating) települések követik, például Berlin, San Francisco, Sanghaj, Peking, Szöul, Dallas, Austin, Los Angeles, Sydney, Toronto, Dublin, Bécs, Zürich, München, Madrid, Párizs, Barcelona.

Feltörekvő (Emerging) városok többek között Tokió, Doha, Delhi, Melbourne, Delhi, Dzsidda, Jakarta, Kuala Lumpur, Mumbai, Buenos Aires, Isztambul, Mexikóváros, Varsó, Ho Chi Minh City, Mekka.

A fejlődők között az első, sorrendben az 57. helyen áll Budapest, melyet Johannesburg, Casablanca, Kairó és Lagos követ.

Hosszabb távú folyamat

A szerzők megjegyzik: a technológia önmagában még nem elegendő, nem elég rá sok pénzt költeni. A települések akkor válhatnak valóban intelligenssé és sikeressé, ha együtt rendelkeznek jó digitális infrastruktúrával, továbbá megfelelő szakembergárdával. Emellett pedig világos stratégiával és olyan AI-alapú szolgáltatásokkal, amelyek összességében képesek javítani a városlakók mindennapi életét.

Rami Mourtada, a BCG partnere és igazgatója, a jelentés társszerzője egyben türelemre is int:

„A városvezetőknek és az üzleti partnereknek nem egyszerre kell mindent megpróbálniuk és megvalósítaniuk. Ez egy hosszabb távú folyamat, nincs egyetlen lehetséges út a jövőbe. Az intelligens városok fejlődésének lendülete abból fakad, hogy most tudatos – és néha fokozatos – döntéseket hozunk, és egy világos, átfogó ütemterv alapján építjük a jövőbeli, okosabb várost.”

A teljes tanulmány innen tölthető le!

(Nyitókép: BCG)