Nehezített pályán haladt tavaly a régió kockázatitőke-piaca – olvasható ki az Invest Europe 2024 júniusában megjelent jelentéséből.
A CEE Task Force Invest Europe 2023. évi statisztikai jelentése szerint a kelet-közép-európai régió kockázati- és magántőkepiacának nemcsak az infláció, az emelkedő kamatok és a geopolitikai feszültségek növekedésével kellett megbirkóznia. Az Ukrajnában folyó háború a régióbeli alapokba befektető intézmények tőkeallokációs döntéseire is negatív hatást gyakorolt. Így nem meglepő, hogy 2023-ban a régióban a tőkegyűjtés és a befektetések volumene is visszaesett.
A kockázati- és magántőkeipar azonban így is jelentős szerepet tölt be a régió világgazdasági folyamatokba való bekapcsolódásában. A magyar piac a finanszírozott cégek magas számával tűnt ki tavaly a régió mezőnyéből: mind a befektetési, mind pedig a kiszállási ügyletek számát tekintve.
Csökkenő ambíció a térségbeli alapok finanszírozói körében
A 2017 és 2022 között mért igen erőteljes növekedés után 2023-ban 818 millió euróra, azaz a 2022-es adat csaknem felére esett vissza a kelet-közép-európai alapokba érkező tőke volumene. Európa egészében is csökkent a forrásellátás, de a kontinens egészében csupán egyharmadával csökkent az új alapokban összegyűjtött tőke. Ennek hatására az európai alapok tőkegyűjtésében a régió 0,9 százalékos részaránya egy év alatt 0,6 százalékra esett vissza. A régióban az odaígért friss tőke különösen a korai szakaszban tartó vállalkozások finanszírozását végző alapok esetében csökkent. Míg 2022-ben a tőkegyűjtés értékének majdnem fele ezt, a klasszikus kockázati tőke funkciót célozta, addig 2023-ban a tőkegyűjtésnek már csupán közel egynegyedét adta. Az intézményi befektetők által kivásárlási célra odaígért tőke ugyanakkor megemelkedett, aránya az összes gyűjtött tőkéből a 2022-ben mért 24 százalékról 2023-ban 53 százalékra emelkedett. Mivel a kivásárlási alapok eleve sokkal nagyobb befektethető tőkével jönnek létre, így a 2023-ban lezárt régióbeli alapok átlagos mérete is megnőtt, 66 millió euróról 81 millió euróra.
Meghatározóak az állami források
A tőkegyűjtés régiót jellemző forrásstruktúrája viszont nem változott: az alapok forrásainak legnagyobb hányada nem piaci intézményektől, hanem állami-költségvetési forrásokból érkezett. Így 2023-ban a kelet-közép-európai régióban bejegyzett kockázati- és magántőkealapok számára odaígért tőke 34 százalékát állami források biztosították. Második helyen az ún. alapok alapjai és egyéb vagyonkezelők álltak. Jelentősen és kedvezőtlen módon visszaesett ugyanakkor a családi vagyonkezelők és a vagyonos magánszemélyek hozzájárulásának részaránya. A piac egészséges működéséhez szükséges privát források szükségességét mutatja, hogy az állami források súlya Európa egészében csupán 5–7 százalékos, s a tőkegyűjtés forrásszerkezetében a nyugdíjpénztárak dominálnak, évente minimum negyedét adva a tőkeígérvényeknek.
Változott a régióban bejegyzésre kerülő új alapokhoz 2023-ban érkező források földrajzi szerkezete. Egyaránt csökkent a régión belülről (29-ről 23 százalékra) és az Európa más régióiból érkező tőke súlya (46-ról 40 százalékra), s megnőtt az Európán kívülről származó tőkeígérvények részaránya. 2023-ban már az ötödét tették ki a frissen odaígért tőkének, holott arányuk korábban még a 10 százalékot sem érte el.
Visszaeső kockázati- és magántőke-befektetések
A kelet-közép-európai vállalkozásokba befektetett kockázati- és magántőke értéke 2023-ban 1,7 milliárd euróvolt, mindössze 60 százaléka az előző évinek. Európa egészében csak 25 százalékos volt a visszaesés. 2023-ban a régióban csaknem 500 cég részesült befektetésben. 2022-ben még több mint 600. A visszaesést elsősorban a fejlődésük korai szakaszában finanszírozást kereső cégek szenvedték el, számuk ötödével esett vissza. Az expanzív növekedési szakaszban tőkét kapó cégek száma ezzel szemben némileg emelkedett, a kivásárlási céllal finanszírozott cégek száma pedig kissé csökkent.
A kivásárlások majdnem egymilliárd eurós értéke az előző évhez képest 40 százalékos emelkedést jelentett, míg a korai fázisban tartó cégek kockázati tőkével történő – 341 millió eurós – finanszírozása a felét sem érte el a korábbi évben nyújtott összegnek. Az expanzív szakaszban befektetett növekedési tőke értéke negyedére esett vissza.
2023-ban az egy cégre jutó tőkebefektetések átlagos mérete Európában, és ezen belül a régióban is csökkent az előző évhez viszonyítva. A régióbeli átlagok azonban továbbra sem közeledtek az európai cégek esetében mért befektetési összegekhez. Így az egy cégre jutó átlagos befektetési érték háromszoros eltérése továbbra is fennmaradt.
A befektetők által preferált szektorok között a befektetett tőke legnagyobb hányadát (29 százalék) a más cégek számára gyártott termékek és szolgáltatások területén működő vállalkozások kapták. Ez elsősorban a régióban végrehajtott két, nagy volumenű befektetésnek volt a következménye. Második helyen a befektetések értékének negyedét (25 százalék) képviselő ICT-szektor állt, miközben a finanszírozott cégek számát tekintve e szektorban került sor jóformán minden második befektetési ügyletre. Jelentős összeget ért el a biotechnológiai és egészségügyi szektor finanszírozása is (15 százalék), s ettől alig maradt el teljesítményben a fogyasztási cikkek gyártása és szolgáltatása (14 százalék).
Élen a csehek, romlott a régiós mutató
A befektetések régióbeli célországát vizsgálva kitűnik, hogy 2023-ban a legnagyobb összegű befektetés a cseh piacra került, a befektetési érték 27 százalékát és az összes régiós cég 6 százalékát képviselve. Közel hasonló arányú, 26 százalékos volt a lengyel piac részesedése is a befektetések értékéből. A harmadik és negyedik helyen a litván (14 százalék) és a román (8 százalék) piac állt. E négy országba került 2023-ban a kelet-közép-európai régióba irányuló befektetések háromnegyede, s e piacok cégei tették ki a régióban finanszírozott összes vállalat több mint 40 százalékát.
Sajátosan tűnt ki a magyar piac
A magyar piac – elsősorban az állami forrásokból végrehajtott nagy számú, ám kis összegű befektetés nyomán – a korábbi évekhez hasonlóan a finanszírozott cégek magas számával (115 cég) tűnt ki a régiós mezőnyből, azaz 2023-ban is első helyen állt az összes régióbeli cég 23 százalékát képviselve.
A régióbeli befektetéseket 2023-ban is erős koncentráltság jellemezte, bár ennek foka csökkent. 2023-ban három céghez került a regisztrált összes befektetési érték több mint negyede (26 százalék), míg 2022-ben a három legjelentősebb befektetés az összes tőkének még csaknem a harmadát (32 százalék) tette ki.
Az egyes országok és régiók kockázati- és magántőke-befektetéseinek súlyát a befektetések értékének a GDP-hez viszonyított arányszáma alapján szokták összehasonlítani. 2023-ban a régió egészét tekintve ez a befektetési érték/GDP arányszám 0,072 százalék volt, ami azonban az Európa egészére vonatkozó 0,460 százaléknak még az ötödét sem érte el. (A régiós mutató 2022-hez képest is romlott, amikor még 0,131 százalék volt, szemben az európai 0,638 százalékos átlaggal.) A régióban 2023-ban a legjobb eredményt Litvánia és Észtország érte el. A litván 0,321 százalékos mutató egy hajszállal megelőzte a németet is (0,310 százalék). Az észt piac 0,281 százalékos mutatója pedig kedvezőbb volt, mint akár a luxemburgi, a norvég, a görög, az ír vagy a portugál piacé. A cseh és a lett piac mutatója pedig jobb volt a régiós átlagnál.
Kiszállások, magasabb értékben
A tőkegyűjtés és a tőkebefektetés terén tapasztalt visszaeséssel szemben 17 százalékkal, 935millió euróra nőtt 2023-ban a régióbeli cégekből történt kiszállások értéke. (A jelentés módszertani útmutatója szerint a kiszállási érték nem a tényleges eladási árat, hanem a befektetéskor regisztrált összeget takarja.) Mivel a kiszállásokban érintett majdnem 100 cég darabszáma harmadával kevesebb volt az előző évinél, a 2023. évi kiszállások átlagosan másfélszer magasabb egy cégre jutó értéket képviseltek. A kiszállások értéknövekedése nyomán a régió jelentősége is megnőtt Európában, a 2022-ben elért 2,2 százalékos régiós részarány 2023-ban 3,1 százalékra emelkedett.
A régióbeli cégekből történő kiszállásokat – a befektetésekhez hasonlóan – igen erőteljes koncentráció jellemezte. A két legnagyobb kiszállási ügylet, amelyekre egyaránt a lengyel piacon került sor, az összes kiszállási érték 42 százalékát tette ki. A koncentráció fokának emelkedését jelzi, hogy 2022-ben a két legnagyobb ügylet az összes kiszállási értéknek csak egyharmadát adta.
A régió országai közül a kiszállások terén egyértelműen a lengyel piac dominált, egyedül képviselve a teljes kiszállási érték 85 százalékát. Ez a részarány egy nagyon jelentős, és több kisebb volumenű tranzakció eredményeként alakult ki. Második helyen a cseh piac (6 százalék) állt, a harmadik a román piac volt, 4 százalékos részaránnyal.
E három piac együtt a kiszállások értékének 95 százalékát adta, az érintett cégek 46 százalékával.
Magyarországi exitek: különleges vezető hely
A magyar piac a befektetésekhez hasonlóan a kiszállások terén is a cégek darabszámával emelkedett ki. A magyarországi kiszállásokban érintett – főként kockázati tőke hátterű – 27 cég, az összes régiós kiszállás 28 százalékával, a legmagasabb kiszállási darabszámot képviselte a régióban.
Szektorok melyekből a befektetők a legnagyobb összegekért távoztak
Azon régióbeli cégek közül, amelyekből a befektetők 2023-ban kiléptek, az energia (és környezet) területén működők képviselték a legmagasabb (35 százalék) kiszállási értéket, miközben ebben az ágazatban mindössze három cégből szálltak ki a befektetők. Így jól kirajzolódik, hogy a régióban e szektorban került sor az egyedileg legnagyobb értékű divesztíciókra.
A második legfontosabb szektort a – kiszállások értékének több mint negyedét (26 százalék) adó – fogyasztási cikkek gyártásával és szolgáltatásával foglalkozó vállalatokból történő kiszállások képviselték, az érintett cégek 17 százalékát jelentették.
A régióban hagyományosan igen fontos szerepet betöltő, főként kockázati tőke hátterű cégekből álló ICT-szektor 2023-ban a kilépések értékének csupán 12 százalékát adta, miközben a kilépésekben érintett cégek legnagyobb hányadát (31 százalék) képviselte.
Kilépési módszerek
A régióbeli cégekből való kilépésekre többféle módszerrel került sor. E megoldások közül hagyományosan a legmagasabb értéket a szakmai befektetőknek történő vállalateladások képviselték. Ez a kilépési útvonal adta a régióbeli kilépések értékének kétharmadát, az érintett cégek számának egynegyedével. Európában a szakmai befektetőknek történő cégeladás messze nem volt ennyire jelentős, a kilépések értékének csupán harmadát, a cégek számának pedig közel ötödét képviselte.
A régióban a második legfontosabb kilépési megoldást az az eljárás jelentette, amikor egy kockázati- vagy magántőkealap a részesedését egy újabb magántőkealapnak adta el. Ez a kilépési mód a régióban a kilépési érték 13 százalékát, darabszám szerint pedig 15 százalékát tette ki. Európában a kilépések értékének 35 százalékával ez a megoldás adta a kilépések legmagasabb hányadát.
A régióbeli kilépések értékét tekintve a harmadik legjelentősebb kilépési útvonalat a kilépési érték 8 százalékával a nyilvános piacokon történő részvényeladás nyújtotta.
A 2024-re vonatkozó előzetes európai adatok a kockázati- és magántőkepiac kezdődő fellendülésére utalnak, ami remélhetőleg kedvező hatást gyakorol majd a kelet-közép-európai piacra is.
