Egy nemrégiben publikált kutatás szerint számos sikeres régióbeli startup már fejlődése kezdeti szakaszában új virtuális székhelyet hoz létre külföldön. Mi ennek az oka? S megéri számukra?
A startupok a virtuális székhelyeket csak később, amikor már megerősödött, s megvetette lábát a választott új piacon, csak utólag tölti meg élettel. Az addig csak „üres héjként” működő új központ valójában csak akkor kezd el működni. A régióban született legjobb startupok közül tehát jó néhány cég még azelőtt helyezi át székhelyét külföldre, hogy megerősödne, s bár papíron ezzel már külföldi céggé válik, a meghatározó üzleti funkciókat továbbra is az anyaországában végzi. A cégek székhelyváltoztatását tehát folyamatnak kell tekinteni, nem pedig egyetlen jogi lépésnek, amellyel az hivatalosan megváltozik.
Slágerhelyek: Egyesült Államok, Egyesült Királyság
A Geoforum folyóiratban An empty shell? Relocation of central and eastern European startups, virtual headquarters and beyond címmel megjelent kutatási beszámoló ezt a „virtuális” székhelyváltoztatást 34 lengyel, magyar és román startup példáján keresztül elemezte, amelyek – bár ez nem volt válogatási szempont – kivétel nélkül az Egyesült Államokba, vagy az Egyesült Királyságba tették át a székhelyüket. Kelet-Közép-Európa a székhelyáthelyezés szempontjából különösen érdekes terep, mivel az adatok azt jelzik, hogy a helyi startupok legjobbjainak statisztikailag szignifikáns százaléka dönt székhelye külföldre költöztetéséről. Ennek következtében viszont hiába lesznek sikeresek a régióból indult technológiai vállalkozások, hatásuk a gyors növekedés ellenére korlátozott marad a térség fejlődésére.
Szívóhatás, tolóhatás
A székhelyváltás elemzésekor a kutatás megkülönböztette a jobb feltételeket kínáló országból érkező szívóhatást, a rosszabb környezetet képviselő eredeti székhelyen érzékelt tolóhatást, valamint az anyaországban az üzleti funkciók ellátása terén továbbra is érvényesülő kedvezőbb feltételek megtartó hatását. A kutatás következtetése szerint, amennyiben a célországban remélt jobb lehetőségeket a startupok valóban képesek kihasználni, s az új piacon sikeresen tudnak fejlődni, a virtuális új székhely idővel valódi vállalati központtá válik.
Az elismert nemzetközi technológiai központokon kívül, gyenge vállalkozói környezetben, fejletlen technológiai piacon megszülető, de globális szerepre törekvő startupok számára előbb-utóbb elengedhetetlenné válik a nemzetközi startup központokba történő átköltözés. Ez teszi lehetővé az alapítók számára, hogy egyaránt képesek legyenek kihasználni saját országuk és az új székhely helyhez kötött erőforrásait, azaz optimalizálhassák a két helyszín nyújtotta előnyöket.
Ugródeszka
A vizsgált startupok esetében a migráció irányába toló tényezők közül elsősorban az anyaországbeli fejletlen piac, a rosszul működő intézményi rendszer, valamint a finanszírozási lehetőségek hiánya volt meghatározó. Mivel az alapítók a székhelyáthelyezést ugródeszkának tekintették a növekedés felgyorsítására, az általuk említett fő szívóerőt az ügyfelek és a befektetők közelsége jelentette.
Emellett a technológiai piacon való jelenlét vágya és a megfelelő kiszolgálást biztosító ökoszisztéma, a vállalkozásalapítás egyszerűsége, valamint a célország szabályozási rendszerének stabilitása és az indulást támogató volta jelentette a kifelé toló tényezőket. Melyek más oldalról, mint az alapítók anyaországára jellemző vállalkozási környezet gyengesége, mint tolóerő jelent meg. A vonzó imázs elérése is fontos cél volt, azaz a startupok mielőbb fejlett piacon működő cégnek akartak látszani a vevők és a befektetők szemében. A költözésben a származási országra jellemző hitelességi deficit leküzdéséhez szükséges legitimitás-keresés is fontos szempont volt.
A vizsgált startupok ugyanakkor tevékenységük oroszlánrészét továbbra is a származási országukban végzik. Míg a globális piacra törekvő startupok számára elengedhetetlen a globális jelenlét, a korai fejlődési szakaszban nehezen megfizethető számukra az érintett technológia kulcsfontosságú piacára költözés.
(Lásd erről az Ilyen az élet Szilícium-völgyben című írást a KockázatiTőke.com weboldalán!)
A virtuális kiköltözés előnyei és hátrányai
Nagy feszültséget okoz az anyaország és a célország költségstruktúrájának gyakran jelentős eltérése. Ezt a feszültséget oldják fel az alapítók az ún. virtuális kiköltözéssel, ami egyszerre teszi lehetővé a külföldi piaci jelenlétet és a költségek alacsonyan tartását.
A költözést követően a cégeknek lokálisan is be kell ágyazódniuk az új piacba. Fel kell ismerniük és meg kell ragadniuk a célországhoz specifikusan kötődő új lehetőségeket, s ki kell építeniük az új piacon az újabb erőforrások igénybevételét biztosító kapcsolatrendszert.
A kutatás tapasztalatai szerint egy idő után egyre nehezebbé válik a cégek anyaországból történő irányítása. Az akadályokat sikeresen leküzdő, áttelepült vállalkozások megerősödésük, finanszírozási helyzetük stabilizálódása és piaci vonzerejük megugrása után már új székhelyükön, nemzetközi irodáikban is fokozatosan emelni tudják a létszámot. A kutatás megerősítette, hogy egy bizonyos küszöbméret elérését követően az áttelepült vállalkozások a nemzetközi terjeszkedésük által megcélzott országokban már nemcsak virtuális, hanem valós jelenlét mellett döntenek.
A tevékenységek megosztása
Az anyaországban megtartott és az új székhelyen végzett tevékenységek megoszlását vizsgálva az derül ki, hogy a külföldön sikeressé vált cégek a kutatás-fejlesztést és a szoftverfejlesztést rendszerint továbbra is a származási országukban tartják, és ott egészítik ki néhány olyan stratégiai és egyéb üzleti funkcióval, mint a számvitel és pénzügy, a termék- és projekt menedzsment, valamint az erőforrás-menedzsment.
Ezzel szemben a cégek az üzletfejlesztési és értékesítési feladatokat az új központjukban és nemzetközi irodáikban bővítik, s idővel már a felső vezetőket is az új székhelyen toborozzák. A cégek nagyon különböző változatosságot mutatnak a funkciók tényleges bővítésének mértékében. A sokféleséget a technológiai és iparági sajátosságok, az alapítók személyes háttere, a vállalkozás teljesítménye és a felső vezetés távmunkára való nyitottsága egyaránt magyarázza.
Helyhez kötött versenyelőnyök
A kutatás összességében arra a következtetésre jut, hogy bár a digitalizáció korában a helyhez kötött korlátok és előnyök a korábbinál már kevésbé fontosak, a sikeres startupok új központjuk révén olyan országban végzik üzleti tevékenységüket, amelyek szabályozása optimális a számukra, s ahol a legfontosabb üzleti partnereik találhatók. A cégek arra is súlyt fektetnek, hogy az új startup központjuk hírneve növelje piaci elfogadottságukat, miközben igyekeznek továbbra is kihasználni származási országuk helyspecifikus erőforrásait.
Sok versenyelőny ugyanis továbbra is helyhez kötött.
(Nyitókép: Petrus Szabolcs)
