Jelenlétük létfontosságú, nélkülük talán nem is működne a kockázatitőke-iparág. Igaz, előnyeik mellett lehetnek hátrányaik is. Régiónkban sajátos a szerepük.
Írásunk első részében bemutattuk az alapok alapjai létrehozásának célját, három fő tevékenységi körét, Európában betöltött szerepét. Elemeztük előnyeit mind az intézményi, mind az egyedi befektetők oldaláról. A folytatásban szó esik az árnyoldalakról is, melyek azért eltörpülnek az előnyök mellett, s részletesen szólunk jelenlegi helyükről a CEE-ben.
Őszintén az árnyoldalakról
E befektetési struktúra legnyilvánvalóbb hátránya az alapkezelési díjak megtöbbszöröződése. Az alapok alapjait kezelő szervezetek (az ún. general partnerek) – az általuk befektetésre kiválasztott alapokat kezelő menedzserekhez hasonlóan – jogosultak az alap által kezelt tőke arányában megállapított kezelési díjra, valamint a hozam függvényében meghatározott sikerdíjra. E duplázódás nyilvánvalóan még akkor is költségessé teszi az alapok alapjain keresztüli befektetéseket, ha az alapok alapjait kezelő menedzserek díjai és sikerdíjai a vállalatokba közvetlenül befektető alapok kezelőihez képest alacsonyabbak (jellemzően az alapkezelési díj esetén 2 helyett 0,5 százalék, míg sikerdíj esetén: 20 helyett 10 százalék). Így az alapok alapján keresztül befektetők összesen akár 3 százalékos kezelési díjat és 30 százalékos sikerdíjat is kifizethetnek.
Az alapok alapja útján történő befektetés további hátránya a tőke odaígérésének meghosszabbodó időtartama. A vállalatokba közvetlenül befektető zártkörű alapok esetében megszokott 10–12 évhez az alapok alapjai esetében további 3–5 év adódik hozzá, így a tőke lekötése akár 15 évre is szólhat.
Végül a hátrányok között említhető az alapkezelések azon általános negatívuma, hogy – a meghirdetett befektetési stratégia betartásának számonkérhetőségén kívül – a konkrét befektetésekbe az alapok alapjai befektetőinek ugyanúgy nincs beleszólása, mint a vállalatokba közvetlenül befektető alapok befektetőinek.
Állami dominancia
A relatíve fejletlenebb kockázatitőke-iparral rendelkező kelet-közép-európai régióban a kockázati- és magántőkealapokba befektető alapok között az állami fejlesztési forrásokat kihelyező alapok alapjai dominálnak.
Az állami forrásokat befektető alapok alapjainak hatékony működését több tényező befolyásolja. Döntő kérdés, hogy az állami alapok alapjának kezelője kizárólagos állami tulajdonban van-e, mivel ekkor nagyobb az esély a politikai szempontú befolyásolásra, illetve a korrupció érvényesülésére. Hasonlóan fontos szempont, hogy az állam mellé betársulnak-e olyan privát intézményi befektetők, amelyek biztosítékot jelenthetnek a piaci szempontok érvényesülésére.
RFF-források és felhasználásuk
A régióbeli legújabb állami alapok alapjai elsősorban az EU The Recovery and Resilience Facility (RFF) forrásainak felhasználása révén jöttek létre. Így például a román RFF-keretből 2022 nyarán összesen 80 millió eurót négy román kockázatitőke-alap nyert el. A cseh RFF Czech Republic Fund of Funds 55 millió eurós kerete 2023 nyarán három kockázatitőke-alap finanszírozási lehetőségét hirdette meg. A bolgár RFF források 2023 őszén 126 milliós keretet nyitottak meg a jelentkező privát alapkezelők számára. A régióban az RFF forrásokból feltőkésített alapok alapjait egyaránt a jelentős piaci tapasztalattal rendelkező EIF kezelte, azaz bonyolította le a privát alapkezelők kiválasztását.
Lengyelországban és Magyarországon a kockázati- és magántőkepiac fejlesztésére betervezett uniós források lehívását a jogállamisági feltételek teljesítésének hiánya akadályozta, illetve akadályozza. Ugyancsak hasonlóság, hogy az állami forrásokat befektető alapok alapjait kizárólagos állami tulajdonban lévő alapkezelők fektetik be az általuk kiválasztott alapokba. Lengyelország ugyan a jogállamisági feltételeket időközben teljesítette, de a források beérkezése még időt vesz igénybe.
Lengyel késedelem
Az Európai Modern Gazdasági Alap program keretében az EU-ból a 2021–2027 közötti programozási időszakban felhasználható kohéziós felzárkóztató forrásokat a kizárólag állami forrásokat kezelő, állami tulajdonban lévő Polish Development Fund (PFR Ventures) kezeli és osztja szét. A 426 millió eurós keret odaítélését a PFR Ventures már 2022 nyarán meg szerette volna kezdeni, de a források csak jelentős késedelemmel érkeztek. Így az első, 47 milliós adag odaítélésére csak 2024 szeptemberében került sor. Ekkor a programban az eredetileg tervbe vett 40 kockázatitőke-alap közül mindössze négy alap jutott forráshoz. Az alapok közötti válogatást az állami PFR Ventures végezte.
Magyarország: szemléleti változás
Magyarországon továbbra is a költségvetés saját forrásaira támaszkodva történik az alapok alapja konstrukcióban a kockázati- és magántőkepiac fejlesztésre szolgáló források finanszírozása. Az állami forrásokat kezelő intézményi szervezet 2022-es átalakulása nyomán a kockázati- és magántőkepiac fejlesztését állami forrásból végző összes „sima” alapkezelő, valamint alapok alapját kezelő szervezet a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnevezésű intézmény irányítása alá került. Egyúttal megváltozott az állami fejlesztő programok fókusza is, azaz a súlypont a vállalkozások korai fázisának fejlesztéséről átkerült a növekedési tőkére, illetve a magántőkealapok támogatására. E szemléleti változást tükrözi többek között a 2023-ban elindított Baross Gábor Tőkeprogram második pillére, a 200 millió forintos keretösszegű Zöld Alapok Tőkeprogram. A Nemzeti Tőkeholdingon belül a kizárólagos állami tulajdonban lévő MFB Invest és az Exim Invest végez alapokba történő befektetést.
Az EIF és az EBRD kiemelkedő szerepe
A nemzeti keretek között kezelt állami tőkét befektető alapok alapjai mellett a kelet-közép-európai régióban kiemelkedő szerepet tölt be két nemzetközi pénzügyi fejlesztő intézmény, az Európai Beruházási Alap (EIF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Mivel e közösségi forrásokat nyújtó nemzetközi pénzügyi intézmények tulajdonosai között nem állami intézmények is szerepelnek, mindkét szervezet a gazdaságfejlesztés előmozdításának szándékával, de kifejezetten piaci alapon finanszírozza az általa kiválasztott alapokat, mégpedig a privát befektetőkkel azonos feltételek mellett. Ennek során kizárólag olyan jelentkezőknek nyújt tőkét az indulásához, amelyek reális hozamígéretek mellett nem állami forrásból származó forrásokat is be tudnak az alapjaikba vonni, s alapkezelőik bizonyítottan professzionálisan működnek.
(Nyitókép: Microsoft Bing, Képkészítő)
