Európában a venture debt összege 2024 első felében 17,8 milliárd euróra nőtt, mely meghaladja a tavaly egész évben mért 12,9 milliárd eurót. A venture debtnek, amit talán kockázati hitelnek lehetne fordítani, még nem terjedt el magyar elnevezése.
A venture debt ügyletek rekord összege több dolgot jelez a piac számára:
- egyrészt, a válság hatása még nem múlt el, azaz továbbra is nehéz kockázati tőkét bevonni,
- másrészt, a perspektivikus startupoknak valamilyen forrásból mindenképp fedezniük kell kiadásaikat az újabb tőkebevonási körükig,
- harmadrészt, a hitelnyújtóknak a magasabb kamatok révén megéri a nagyobb kockázatvállalás,
- negyedrészt, az európai piac a kockázati hitelnyújtás terén is egyre inkább felzárkózik Amerikához.
Milyen hitel a venture debt?
A venture debt egy olyan hiteltípus, amelyet bankok és tőkealapok kifejezetten korai fázisú, gyorsan növekvő, korábban kockázatitőke-befektetésben részesült vállalkozásoknak nyújtanak. Jellemzően a legutolsó befektetési forduló 20–30 százalékának megfelelő összeg. Nyújtói általában azt várják, hogy a startupok a következő befektetési körben kapott kockázati tőke befektetésből fizessék azt vissza. A venture debt tehát valójában a befektetési fordulók között biztosít likviditást, azaz ritkán használják hosszú távú finanszírozásra. E hiteleket jellemzően 18, vagy ritkábban 24 hónap alatt fizetik vissza. Nemcsak a futamidő rövid, de a venture debt kamata és díjazása is magas. A magas kamat és a díjak a hitelnyújtók által vállalt többlet kockázat kompenzálására szolgálnak. A hitelnyújtók szorosan együttműködnek a kockázati tőke befektetőivel, s nem szokatlan az ilyen típusú hitelek többszörös alkalmazása a fejlesztés során.
Azzal a hibásan elterjedt nézettel szemben, hogy a venture debt helyettesíti a tőkebefektetési fordulót, ez a finanszírozási mód valójában csupán kiegészíti a sajáttőke-finanszírozást. Ezzel lehetővé teszi a likvid startupok számára, hogy további finanszírozáshoz jussanak. A perspektivikus üzleti lehetőségekkel rendelkező startupok számára a venture debt azért jelent vonzó megoldást, mert enélkül az előző körben elérthez képest alacsonyabb értékelés mellett kellene újabb kockázati tőkét bevonniuk további növekedésükhöz. Így kezelhető a startup tulajdonosi körének hígulása. Tehát ellentétben a kockázati tőkével, amelyért a kockázati befektetők részesedés kapnak az általuk finanszírozott vállalkozásban, s amit ezért az érintett cégnek „nem kell visszafizetnie”, a venture debt esetében a hitelt a cégnek törlesztenie kell, azaz adósság vállalásával jár.
A tőkebőség idején kockázati tőkével busásan finanszírozott, tőkéjüket gyorsan felhasználó startupok közül csak azok a cégek alkalmasak venture debt bevonására, amelyek nyereségesen tudnak működni. A venture debt nyújtói – a hagyományos hitelektől eltérően – a kérelmező startupok által korábban bevont sajáttőkére fókuszálnak, s azt nézik, hogy a kérelmező startup képes lesz-e a hitel segítségével újabb tőkebevonásra. A hitelnyújtók szemében a kockázatitőke-háttér, a jól előrejelezhető jövőbeli bevétel és a szellemi tőke megléte a döntő. A hitelfelvétel konkrét kritériuma a hitelnyújtók típusa szerint eltérő lehet. Jellemzően a befolyó árbevételt, a cash-flowt, a jövedelmezőséget és a cég piaci lehetőségeit vizsgálják. Azt akarják látni, hogy a hitel felvevője szilárd pénzügyi alapokon áll-e, s képes lesz-e visszafizetni a hitelt. A venture debt ugyanis minden negyedévben fizetési kötelezettséget ró a cégre. A startupnak hitelt törlesztenie, illetve visszafizetnie kell, esetleg egy bizonyos idő elteltével refinanszíroznia. Ha ez nem történik meg, akkor a hitelező ráteheti a kezét a cég vagyonára.
A venture debt előnye a nagyfokú rugalmasság, mert a hitelt és a hitel révén elért bevételeket a hitelt felvevő startupok olyan célra fordíthatják, ami számukra optimális. Így akár működőtőke finanszírozásra, tevékenységük bővítésére, kutatás-fejlesztésre, berendezés vásárlásra, új alkalmazottak felvételére, vagy akár más cégek felvásárlására. A rugalmasság abban is megnyilvánul, hogy a hitelnyújtók lehetőséget biztosítanak a hitel bizonyos idő elteltével történő visszaváltására, akár idő előtti visszafizetésére, avagy a refinanszírozására.
Kik nyújtanak venture debt finanszírozást?
A venture debt nyújtói olyan bankok vagy speciális pénzügyi alapok (például a Flashpointnak is van egy ilyen alapja), amelyek a magasabb hozamért cserébe hajlandók magasabb kockázatot vállalni.
A bankok általában a speciális pénzügyi alapoknál olcsóbb általános csomagot ajánlanak, s nagy valószínűséggel egy szélesebb termékpalettát és sokkal strukturáltabb hitelterméket tartalmazó eszközt kínálnak a startupok specifikus működőtőke igényének kielégítésére. A kockázati tőke alapok viszont rendszerint sokkal rugalmasabbak és nagyobb összegeket kínálnak. A végrehajtás gyorsaságban is eltérnek a bankoktól, mivel új befektetések és portfóliócégek esetében rendkívül gyorsan képesek dönteni a hitelezésről. A vállalatfelvásárláshoz és egyesüléshez igényelt hitelek esetében, avagy amikor csupán a működési idő meghosszabbításáról van szó, az alapok ajánlata általában kedvezőbb a gyorsaság és a méret szempontjából. Ha viszont folyamatosan emelkedő működőtőke igényt kell finanszírozni, s speciális helyzetekben esetleg rulírozó hitelre van szükség, akkor a bankok kínálata lehet előnyösebb.
Nincs általános árazási modell. A hitelezők a megcélzott hozamot jellemzően a rendszeres kamatfizetés, a késleltetett törlesztési lejárat, valamint különböző díjak és egyéb előírások kombinációjaként alakítják ki. Ezen elemek kapcsolata a hitelfelvevő cég szakterületétől és kilátásaitól függően alakul.
Ahogy a kockázati tőke elérhetősége a piacon szűkül, a hitelezők egyre óvatosabbá válnak, tudva, hogy a következő befektetési körre esetleg nem a tervek szerint kerül sor, s ezzel megnehezül a hitel visszafizetése. Ilyen helyzetben a csak néhány hónapnyi működéshez elegendő forrással rendelkező startupok számára a venture debt nyújtása gyakorlatilag kizárt.
Előnyök és hátrányok
A venture debt több időt ad a hitelt felvevő cégnek a fejlesztésre a következő befektetési forduló megszervezéséig, amikor egyes befektetők kiszállnak, más új szereplők belépnek a tulajdonosi körbe, vagy amikor a céget bevezetik a tőzsdére. Azaz, a hitel segítségével megnő a startupok rendelkezésére álló idő a befektetési fordulók között. Így nagyobb esélyük lesz arra, hogy időközben bővítsék felhasználóik körét, növeljék árbevételüket, vagy újabb irodákat nyissanak, újabb alkalmazottakat szerződtessenek. Amennyiben a sikeres korai fázisú startupok exponenciális növekedést tudnak elérni, újabb kockázati tőke bevonása nélkül is jelentősen növelhetik értékelésüket. Azaz, a hitel felvétele lehetővé teszi a menedzsment számára a tulajdoni hányad és ezzel a döntéshozatal feletti ellenőrzés megtartását.
A venture debt további előnye, hogy a hitel felvételéhez nincs szükség a cég felértékelésére. A korábban magas értékelés mellett bevont tőke után mindaddig nem kell újraértékeltetni a hitelt felvenni kívánó startupot, amíg nem kerül sor újabb tőkebevonási fordulóra. Eközben a hitel segítségével a cég tovább erősödhet és bővülhet, s képessé válhat a nyereséges működésre. Az újraértékelés késleltetése egyaránt kedvező lehet az alapítóknak, a meglévő befektetőknek, valamint az alapkezelőknek, akiknek így nem kell leírásokat végrehajtaniuk az amúgy is nehézzé vált tőkegyűjtési környezetben.
Az előnyök mellett a venture debt hátrányokkal is rendelkezik. Mindenekelőtt, azzal, hogy vissza kell fizetni. Azaz, a cégnek készen kell állnia a hitel lejáratakor a visszafizetésre vagy átütemezésre. Ezért nem minden vállalkozás számára jelent megfelelő finanszírozási megoldást. Különösen a magas adósság/részvény hányaddal rendelkező cégeknek kell erőteljesen fontolóra venniük a részvénytőke bevonás növelését még mielőtt újabb adósságba vernék magukat. Az adóssággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ugyanis korlátozhatja a startupok növekedési potenciálját. A hitelezők a hitelfelvevő startupok számára meghatározott feltételek teljesítését írhatják elő, s amennyiben a cégek ezeket nem képesek teljesíteni, a hitelezők követelhetik a hitel azonnali visszafizetését.
A további hátránya, hogy igénylése hosszadalmas és nehéz folyamat, miközben a hagyományos hitelnél drágább, s a tőkeigénynek rendszerint csak bizonyos hányadát fedezi. A legtöbb venture debt hitelt változó kamatozással nyújtják, így a növekvő költségek miatti kockázat a hitelezőktől a hitelfelvevőkhöz kerül át. A hitelezők emellett többlet díjak, biztosítékok és sikerdíjak felszámolása révén is képesek a kockázatukat minimalizálni.
A venture debt piaci előretörése
A venture debt először a 60-as és 70-es években jelent meg, Kaliforniában, ahol főként gépek lízingelésekor használták. A 80-as évek végén a Silicon Valley Bank és más privát alapok kibővítették a venture debt kínálatát startupok számára. Annak érdekében, hogy e gyorsan növekvő cégeknek ne kelljen állandóan új tőkebevonási fordulókat végrehajtaniuk. Amikor a kockázatitőke-ügyletek fellendültek, s mind több és több szereplő jelent meg a startupok piacán, egyre több bank és tőkealap kezdett el kisebb hiteleket kínálni a korai fázisú cégeknek. Idővel a kifejezetten fejlett kockázatitőke-iparral rendelkező országokban a venture debt általánosan használt pénzügyi eszközzé vált. A Silicon Valley Bank korábbi kiemelkedő szerepét a startup ökoszisztémában jól érzékelteti, hogy 2022-ben a venture debt piac közel negyedét e szervezet fedte le. Az European Investment Bank 2022 nyarán készült becslése szerint Európában a venture debt volumene alapján az éves kockázati tőkebefektetési tranzakciók 3%-át tette ki, míg az őshazájában, az Egyesült Államokban aránya már 15% körüli volt.
A gazdasági válság hatására a venture debt egyre inkább csak az érettebb startupok számára jelent valós áthidaló finanszírozási lehetőséget. Erre utal, hogy a PitchBook adatszolgáltató adatai szerint a venture debt ügyletek medián értéke 2024 első félévében 2,2 millió eurót ért el, szemben a 2023-as 1,1 millió eurós medián értékkel.
