Melyek a sikeres európai cégalapítók közös vonásai? Eltérnek-e a sikeres tőkebevonást befolyásoló tényezők az európai és az amerikai alapítók között? E kérdésekre keresett válaszokat egy friss felmérés.
Az NGP Capital globális tőkealap-kezelő legutóbbi felmérése, az elmúlt évtizedben vele kapcsolatba került cégek mintáján vizsgálta meg a sikeres európai cégalapítók jellemző vonásait.
Az elemzés konklúziója szerint az európai startup-ökoszisztéma eltér a Szilícium-völgy elsöprő technológia-fókuszától. Európa nem a tisztán a technológia-centrikus cégalapítókra támaszkodik. A sikeres vállalkozások alapítóinak egyetemi végzettsége, sokoldalú szakmai jártassága is előnyt jelenthet a cégek sikerében. Emellett fontos szerepe van a startupok alapítói által alkotott csapatok diverzifikált összetételének.
10 év, 18 ezer tech-startup, 31 ezer alapító
A felmérés a 2014 és 2024 közötti tíz év során alapított csaknem 18 ezer európai technológiai startup több mint 31 ezer alapítójának jellemzőit elemezte a cégalapítók végzettsége, szakmai tapasztalata, neme, anyaországa és a cégalapító csapatok létszáma alapján.
Az elemzés a bevont kockázati tőke szempontjából legfelső tizedbe tartozó cégalapítók körére koncentrált. A felmérés ide a minimum 20,5 millió dollárt bevonni képes alapítókat sorolta, s az ő teljesítményükhöz viszonyította a többi cégalapító eredményességét az egyes jellemzők vizsgálata során.
A felmérés eredményeinek általánosíthatóságát némileg korlátozza, hogy a cégek sikerét kizárólag a kockázati tőkésektől kapott tőkebefektetés összege alapján ítélte meg, holott egy vállalkozás sikere számos egyéb mutató alapján is lemérhető. A felmérésből továbbá szükségképpen kimaradtak az önerőből, azaz kockázati tőke nélkül fejlődő startupok alapítói is.
A képzési szint és az almamáter jelentősége
A felmérés kimutatta, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező alapítók általában jobb teljesítményt érnek el. A PhD-vel rendelkező cégalapítók vállalkozásai átlagosan 34,1 millió dolláros befektetést szereztek, szemben az MBA-fokozatot szerzők vállalkozásainak átlagosan csak 30 millió dolláros tőkegyűjtésével. Ugyanakkor BA-fokozattal rendelkező cégalapítók ennél is jóval kevesebb, 15,2 millió dollárt, a hivatalos diplomával nem rendelkezők vállalkozásai pedig 13,9 millió dollárt tudtak a kockázati tőkésektől gyűjteni.
Az sem mindegy, hogy a diplomát a cégalapítók hol szerzik meg. Kiderült, hogy a legtöbb sikeres céggel rendelkező cégvezetők életrajzában az első három, valamint az ötödik helyen egyaránt az Egyesült Királyságban található egyetemek szerepeltek. A legnagyobb összegű befektetéseket szerző vállalkozások alapítói a University of Cambridge, az INSEAD, a University of Oxford és az LSE padjaiban szereztek diplomát.
Döntő az alapító csapatok sokoldalú szakmai és alapítói jártassága
Azok a cégek tudták a legnagyobb összegű befektetést megszerezni, amelyek egyidejűleg többféle szaktudással rendelkező személyt tudtak bevonni alapítói csapatukba. E „polihisztor” teamek közel 30 millió dolláros befektetést értek el, szemben a valamelyik technológiai területhez értő alapítók 20 millió dollárt begyűjtő, az elsősorban operátori tudású cégalapítók 16 milliós, illetve az inkább az értékesítéshez értő cégalapítók 7 milliós befektetést elérő cégeivel.
Nem meglepő módon, a sorozatalapítók részvételével felállított alapítói csapatok is jobb tőkebevonási esélyekkel rendelkeztek azokhoz képest, amelyekben nem vett részt legalább egy olyan alapító, akinek már volt cégalapítási tapasztalata. Az előbbiek 45 százalékkal több tőkét tudtak szerezni, mint az utóbbiak.
A korábbi startup-alapítási tapasztalat mellett a cégalapítók tanácsadással foglalkozó cégeknél szerzett szakmai tapasztalata is előnyt jelentett a tőkegyűjtésben. Így különösen a McKinsey & Company, a Boston Consulting Group, valamint a Bain & Company korábbi alkalmazottjaiból váltak sikeressé a későbbi cégalapítók. Az is előnyt jelentett, ha az alapítók között olyan pénzügyi háttérrel rendelkezők is voltak, akiknek korábbi munkahelyei között a Deutsche Bank, a Fortis Bank France, a Morgen Stanley, vagy a HSBC szerepelt.
Meghatározó a sikerben a startup-alapítók száma is
A kockázati tőkések megnyíló pénztárcájának szemszögéből a négy főből álló alapító társaság képviselte az ideális csapatméretet. Négy főig ugyanis fokozatosan nőtt a kockázati tőkések befektetéseinek mennyisége, az ennél nagyobb alapítói team esetén viszont már visszaesett. A magányos alapítók pedig kifejezetten hátrányban voltak a tőkegyűjtés során.
A négy cégalapító által alkotott csapatok által bevont átlagosan 70,5 millió dollárhoz képest a háromfős alapítók cégei 35,1 millió dollárt szereztek. A két alapítóval rendelkező vállalkozások 22,9 millió dollárt, míg egyetlen alapító esetén a tőkebevonás mindössze 11,9 millió dollár volt.
Előny a sokszínűség
A legsikeresebb európai cégek alapítóinak közös vonása a nemzetközi hátterű alapítói csapat. Az adatok azt igazolták, hogy a nemzetközi alapítók nagyobb kockázatitőke-befektetéshez jutottak. Ez az alapítók és a kockázati tőkések szempontjából egyaránt tanulságos jellemző.
A felmérés szerint azok a legfelső tizedbe került alapítói csapatok, amelyekben legalább egy tag a cég székhelyén kívüli országból származott, sokkal jobb eséllyel tudtak tőkéhez jutni. Emellett 53 százalékkal több tőkét tudtak bevonni, mint a csak helyi alapítókkal rendelkező vállalkozások.
A felmérésben szereplő, nemzetközi alapítói csapattal rendelkező cégek aránya az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb (33 százalék). A második helyen Németország állt (28 százalék). A rangsorban az észak-európai országokban (21 százalék), illetve Franciaországban (16 százalék) alapított cégek következtek.
A sokszínűség másik aspektusa a cégalapítók nemek szerinti megoszlása. A csak férfiakból álló alapítói csapatok messze (179 százalékkal) több tőkét tudtak gyűjteni, mint a kizárólag női alapítók által létrehozott cégek. Ugyanakkor a vegyes összetételű teamek még a kizárólag férfiak által alapított cégeknél is 25 százalékkal több tőkét tudtak magukhoz vonzani. Azaz megérte az alapítói csapatokat mindkét nem képviselőiből verbuválni.
(Nyitókép: Pixabay.com)
