Optimisták a szakemberek az európai technológiai ipar helyzetének megítélésében, de ahhoz, hogy az öreg kontinensen egységes és likvid piac alakuljon ki, és itt lehessen tartani a tőzsdén először megjelenő cégeket, tulajdonosokat, értékeket, egy „Európai Nasdaq” kellene.
A világgazdaság bizonytalansága is szerepet játszik abban, hogy alig nő az öreg kontinensen azoknak a cégeknek a száma, melyek értéke eléri a minimum egymilliárd dollárt. A CEE-térségben Lengyelországban létezik a legtöbb unikornis.
Az európai nyugdíjalapok szinte egyáltalán nem fektetnek be a kockázati tőkébe. Az európai gazdaságpolitikusok szerint ez nemcsak elszalasztott lehetőség, hanem olyan stratégiai sebezhetőség, amely akár alááshatja Európa szuverenitását is.
Számos jelentős változás várható a kockázatitőke-piacon, melynek egyik fő hajtóereje, sőt főszereplője a mesterséges intelligencia. Emellett fokozódik a tőkekoncentráció is.
A kockázatitőke-befektetések összetettebbé válása miatt az alapkezelők egyre több funkció ellátását igyekeznek házon kívül megoldani. Kiszervezik azokat a feladatokat, amelyek elvégzéséhez nincs elég kapacitásuk vagy szakértelmük.
Az amerikai felsőoktatási alapítványok tervezett új szabályozása veszélyezteti a kockázati- és magántőke-ágazat finanszírozását.
Az AI gyors terjedése nem veszélytelen: olykor rosszul hasznosítják, más esetekben a szabályozás nem tart lépést a technológia fejlődésével, így sokszor „digitális vadnyugatként” is működik a piac. De mit tehetünk ezek ellen?
Ha egy startup befektetőt keres, a szellemi tulajdon (IP) jogi rendezése kulcsfontosságú. Egy jó ötlet vagy technológia önmagában nem elég: ha a startup nem tudja igazolni, hogy valóban övé az, amit kínál, vagy nem védi megfelelően, az könnyen meghiúsíthatja a befektetést.
Az elmúlt évtizedben a technológiai vállalkozások világa radikális átalakuláson ment keresztül.
Az év első negyedévében a magántőke-piacokon jelentős átalakulások figyelhetők meg.