Izraelben a háborús helyzet, az állandó harckészültség miatt a védelemtechnika folyamatosan megköveteli az innovációt, a folyamatos fejlesztést, melyben a startupok élen járnak.

Két év alatt megduplázódott a hadiiparral foglalkozó izraeli startupok száma, meghaladva a háromszázat. Fontosságukat jelzi, hogy 2025-ben a technológiai szektor már az izraeli GDP csaknem ötödét adta, az export több mint felét. Az ott dolgozók részaránya ugyanakkor kevesebb, mint a teljes munkaerő-állomány tizede. Szakértők szerint nem túlzás az az állítás, hogy nem kis részben éppen a startupok üzleti teljesítményének köszönhető, hogy még a háborús időkben is fenntartható Izrael gazdasági növekedése.

Stratégiai fontosságú katonai szektor

A közel-keleti országban a védelemtechnikai startup-boom annak is köszönhető, hogy Izrael folyamatos háborús készültségben, vagy éppen háborúban áll. Így örökös harci feladat a védelmi célokat szolgáló termékek és szolgáltatások fejlesztése, egyben a környező arab országok haderejét meghaladó technikai fölény fenntartása.

Az izraeli fiatalok – férfiak és nők egyaránt – kötelező katonai szolgálatuk során magas szaktudásra tesznek szert, a katonák kockázatvállaló és együttműködési képességeivel felvértezve. Így nem véletlen, hogy közülük – például az elit alakulatként emlegetett 8200-as felderítő egység soraiból – később sokan válnak Izrael sikervállalkozóvá, immáron a polgári életben hasznosítva katonai ismereteiket.

A katonai szektor stratégiai fontossága tehát messze túlmutat a védelmi célokon, egyfajta innovációs hajtóerőt jelent – hangsúlyozza erről szóló összefoglaló írásában Heimer György.

A sikerek pillérei

Az izraeli startupok termékeny talajból nőnek ki. Tehetséges bevándorlókból, a hadseregben edződött, tanult és nagy tapasztalatokat szerzett fiatalokból, valamint az ország nemzetközi hírű egyetemeiről kikerülő diplomásokból verbuválódnak az ifjú vállalkozások, melyek képesek innovatív ötletekből világszínvonalú haditechnikai, high-tech termékeket is fejleszteni. Ehhez persze szükségük van értő kormányzati támogatásokra, a multinacionális óriáscégek éleslátására és azok bevonására, valamint a kockázati tőkére.

(2024 szeptemberében, Magyarországon tartott előadásában éppen erről beszélt Jonathan Medved, az OurCrowd alapítója. A Harsányi János-díj friss nyerteseként azt emelte ki, hogy míg a gázai háború kitörése előtt Izraelben inkább az építőipar, a turizmus és a mezőgazdaság jelentette a húzóágazatokat, addig 2023 októbere óta a high-tech lett a fő iparág, azon belül is a kiberbiztonság.)

Ötlet, fejlesztés, milliós, milliárdos eladások

Az izraeli startupok korábbi eredményességére jellemző például a Wiz sikere, melyet a Google 32 milliárd dolláros rekordösszegért kebelezett be 2025 márciusában. Az öt éve működő izraeli startup felhőalapú szolgáltatások kiberbiztonságával tette magát nélkülözhetetlenné a Google számára.

Az Advent amerikai magántőke-befektető 2025 nyarán vette meg 2,5 milliárd dollárért a Sapiens International Corporation izraeli céget, amely a biztosítási ágazatban intelligens SaaS-alapú szoftvermegoldások nyújtásában töltött be vezető szerepet a világon.

A Base44 vállalkozást alig féléves működését követően vásárolták fel 80 millió dollárért. A startup platformja AI segítségével, párbeszéd révén képes szoftvert fejleszteni. Még 2013-ban került a Waze izraeli vállalkozás navigációs alkalmazása került a Google-hoz, több mint 1 milliárd dollár ellenében. S a sort még hosszasan lehetne sorolni.

Innovációs kényszerben

Izrael GDP-jének több mint 6 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, mely kimagasló arány, és az egyik legmagasabb a világ országai között. Katonai veszélyeztetettsége miatt a közel-keleti ország innovációs kényszerben is van, folyamatosan fejleszteni, megújítania kell haditechnikáját, informatikáját, kommunikációját, beleértve kommunikációs eszközeit is. A katonai high-tech eredményei pedig remekül hasznosíthatóak (értékesíthetőek) a civil világban is.

(Nyitókép: Gemini mesterséges intelligencia)