A magyar szállodák, éttermek számára a gyakorlatban jól hasznosítható innovatív termékeket vár új pályázatára a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ).
A világ legvonzóbb úti céljainak egyike az Indiai óceánon, az Indiai-félszigettől délnyugatra elterülő szigetvilág, melynek turistái maguk is tehetnek azért, hogy fenntarthatóvá tegyék a szépséges térséget.
A fenntartható luxus nem csupán új trend, hanem a jövő útja, mely egyszerre szolgálja a környezetvédelmi célokat és a modern fogyasztói igényeket. Tömören e fenti gondolattal foglalható össze a Fenntartható flanc? Luxusvásárlók és a felelős fogyasztása divatja című új tanulmány szerzőinek legfőbb megállapítása. A Turizmus Bulletin 2025. évi 1. számában megjelent dolgozatban Horváth Zsófia és Papp Zsófia Márta mutatja be a luxusipar és a vásárlók hozzáállásának változásait a fenntarthatósághoz. (Mindketten a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát képviselik: előbbi szerző PhD-hallgató, utóbbi egyetemi docens.) A vásárlók változó igénye és a gyártók dilemmája Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések. E folyamat azóta tart, mióta az embereknek súlyosbodó környezeti problémákkal kell szembenézniük. Ezzel párhuzamosan a luxuscikk-ipar is jelentős átalakuláson ment át, melyben a minőség és az exkluzivitás mellett felértékelődött a környezettudatosság és az etikus termelés. Azoknak a márkáknak a képviselői, akik a fenntarthatósági elveknek megfelelően tevékenykednek, nemcsak ügyfeleik bizalmát nyerik el, de hosszabb távon versenyelőnyt is szereznek – állapítják meg a szerzők. Olyan cégek, mint az Hermès és a LVMH-csoport, amelyek aktívan vesznek részt a fenntarthatósági kezdeményezésekben, példaként is szolgálhatnak a többi piaci szereplő számára. A gyártóknak ugyanakkor fel kell oldaniuk azt a dilemmát, hogy egyszerre kell figyelmet fordítaniuk üzleti érdekeikre és megfelelően bánni a felhasznált anyagokkal. A környezettudatosság ugyanis nem mehet az exkluzivitás és a minőség rovására. A vásárlói preferenciák közben átalakulnak, s egyre több fogyasztó keres fenntartható és etikus forrásból származó luxustermékeket A tudatos vásárlók számára ma már többnyire nem csupán a termék minősége és exkluzivitása fontos, hanem az is, hogy az árucikk előállítása során a gyártók figyelemmel legyenek a környezeti és társadalmi elvárásokra. A fenntarthatóság és a luxusipar között egyre fontosabbá válik a kapcsolat, ezért elengedhetetlen megvizsgálni, miként integrálódnak a fenntarthatósági elvek a luxustermékek vásárlási trendjeibe. A tanulmány írói a luxusmárkák fogyasztóinak vizsgálata során elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy a luxustermékek vásárlásakor e vevők miként viszonyulnak a fenntarthatósághoz. A kutatók 2024 júniusában egy hónapon át, online terjesztett, angol nyelvű kérdőíves felmérés segítségével kívántak átfogó képet kapni a luxusfogyasztók fenntarthatósághoz fűződő hozzáállásáról és vásárlási szokásairól. A vizsgálat módszere A kérdőívet a Louis Vuitton márkára szakosodott…
Elindította befektetőcégét a neves osztrák ital- és médiacég, mely a márka szellemiségével összhangban közvetlenül is támogatni kívánja az induló vállalkozásokat.
Nemcsak Magyarországon, nemzetközi szinten is egyre nagyobb hatást ér el az élelmiszer-pazarlás ellen küzdő magyar startup. A társalapító Perepelica Kirill kérdéseinkre válaszolva mesél az indulástól a jelenen át a jövő terveiig.
A startupoknak versenyelőnyt jelenthet, ha tudatosan beépítik az ESG-szempontokat üzleti stratégiájukba – fogalmazza a befektetési igazgató.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az élelmiszermentés Közép-Kelet-Európában: a magyar Munch és a román Bonapp egyesítette erőit.
Az Agroloop 2020-ban alapított vállalkozás, amely célul tűzte ki a takarmánycélú rovartenyésztés ipari méretű meghonosítását Közép-Európában.
A kockázati tőkebefektetők érdeklődése egyre inkább az AI technológiákba, különösen az egészségügy, fenntarthatóság és pénzügyek területére összpontosul.
Öt éven belül a vállalkozások egyik legfőbb gondja a klímaváltozás lesz, de már most is sok fejtörést okoz tudósoknak, cégvezetőknek, hétköznapi embereknek. Ki, mit tehet a jövőért?