A startupoknak versenyelőnyt jelenthet, ha tudatosan beépítik az ESG-szempontokat üzleti stratégiájukba – fogalmazza a befektetési igazgató. Arról is szól, melyek az ESG-alapok létrehozásának fő okai.
Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok egyre nagyobb szerepet kapnak a kockázatitőke-befektetések világában. A befektetők egyre inkább olyan startupokat keresnek, amelyek fenntartható megoldásokat kínálnak és felelős üzleti gyakorlatokat folytatnak. Az ESG-alapú megközelítés csökkentheti a hosszú távú kockázatokat és növelheti a vállalat értékét. Emellett a szabályozói környezet és a fogyasztói elvárások is erősítik az ESG-kritériumok fontosságát. Bár az ESG-integráció kihívásokat jelenthet, a piac egyértelműen az etikus és fenntartható befektetések irányába mozdul el.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. célja, hogy hozzájáruljon Magyarország környezet-, klíma- és vízvédelmi céljainak eléréséhez, többek között a fenntarthatósági célok megvalósításával és a károsanyag-kibocsátás csökkentésével.
Milyen szerepet játszik az ESG a kockázatitőke-befektetések esetében? Hogyan értelmezi ezt a piac?
Szerintem érdemes először szétválasztani a fogalmakat – kezdi Török József, az alapkezelő befektetési igazgatója. – Ha az impact (pénz mellett valamilyen egyéb pozitív hatással bíró) befektetéseket nézzük, akkor alapvetően két irányba mehetünk el: az egyik a társadalmi hatásra (social impact) fókuszál, a másik pedig a környezeti hatásra (environmental impact). Az ESG-ből így az E és az S külön kezelendő. A vállalatirányítási és -működési (Governance) tényezők minden alapnál jelen vannak valamilyen szinten, de olyan tőkealapról még nem hallottam, amely kifejezetten erre koncentrálna.
A társadalmi hatású alapok már legalább tíz évvel ezelőtt megjelentek a piacon, míg a fenntartható vagy „zöld” tőkealapok inkább az elmúlt öt évben kezdtek elterjedni. Az Európai Unió szabályozási keretrendszere, mint az SFDR– és az EU taxonómia-rendelet, egyre inkább ösztönzi az ESG-szempontok érvényesítését. Nyugat- és Észak-Európában sok ilyen alap működik, míg Közép-Kelet-Európában ez kevésbé elterjedt.
Mennyire fontosak az ESG-szempontok egy befektetési döntés során?
Ez alapvetően az alapkezelési szabályzatban dől el. Ha egy alap az ESG-t zászlajára tűzi, akkor minden befektetésnél értékelnie kell, hogy ezek a szempontok érvényesülnek-e.
Az ESG-szempontok mérhetősége is eltérő. A társadalmi hatást nehezebb objektíven értékelni, mert nincsenek hozzá egyértelmű szabályok. Ezzel szemben, a környezeti hatásokat illetően az SFDR 8-as és 9-es cikke már elég konkrét feltételeket ír elő. Az ilyen alapok számára egyértelmű útmutatás létezik arra vonatkozóan, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük.
Létezik tendencia abban, hogy az újabb alapok inkább az ESG-szempontok irányába mozdulnak el?
Az új tőkealapok között növekszik a 8-as és 9-es besorolású ESG-alapok aránya, de nem drasztikusan. Az ESG-alapok létrehozásának két fő oka van: a befektetők vagy kifejezetten ezt várják el, vagy az alap kezelője tudatosan ilyen céllal hozta létre a tőkealapot.
Ugyanakkor sok olyan kockázatitőke-alap van, amely nem ESG-specifikus, de kizárólag olyan vállalkozásokba fektet, amelyek legalább indirekt módon megfelelnek bizonyos fenntarthatósági elvárásoknak, és nem rombolják a környezetet.
Hogyan mérik befektetéskor egy cég környezeti hatását?
Ez nagyban függ az iparágtól. Egy füstgáztisztító berendezés hatása például teljesen másképp értékelhető, mint egy szoftvercégé. Az ESG-t inkább a termék vagy szolgáltatás környezeti hatása alapján értékeljük, nem feltétlenül a cég működésén keresztül, azaz nekünk az előállított termék és annak hatása a fontos.
Egy informatikai startup esetében például nem az irodájuk energiahatékonyságát nézzük, hanem azt, hogy a termékük hogyan járulhat hozzá az energiafelhasználás optimalizálásához, a zöld energia térnyeréséhez.
Van konkrét példa olyan befektetésre, melyben az ESG-szempontokat figyelembe vették?
Minden befektetésünknél figyelembe kell vennünk, erre jött létre az alap. Nézzük például az Agroloop nevű befektetésünket. Ők élelmiszer-hulladék újrahasznosításával állítanak elő állati takarmánykiegészítőt. Egyértelműen mérhető az általuk csökkentett élelmiszer-hulladék mennyisége tonnában, valamint az, hogy mennyi állati takarmány fehérjét tudnak előállítani az újrahasznosított anyagokból, és ennek milyen élettani, hozam értékei lehetnek a tenyészállatoknál.
Mennyire játszanak szerepet a befektetési döntésekben a társadalmi szempontok, mint a diverzitás és az inkluzivitás?
Nálunk nem ezek az elsődleges szempontok. Nem az alapján döntünk, hogy egy cég alapítója milyen nemű, vagy milyen háttérrel rendelkezik, hanem az számít, hogy mennyire érti a piacát, és milyen szakmai tapasztalattal bír. Nem szólunk bele a vállalkozások HR-politikájába, befektetőként nekünk azt kell megvizsgálni, hogy alkalmas-e a csapat a nemzetközi sikerre.
Természetesen fontosnak tartjuk, hogy különböző csoportok nagyobb arányban vegyenek részt az üzleti életben, de a befektetési döntéseknél a szakmai és üzleti kiválóság a meghatározó.
Nyugat-Európában nagyobb figyelmet fordítanak a diverzitásra?
A tőzsdén jegyzett cégeknél ez valóban hangsúlyosabb, és az Egyesült Államokban erről élénk társadalmi vita is zajlik különböző kvótarendszerek miatt. A kockázatitőke-alapoknál azonban, ahol kisebb csapatok dolgoznak startupokkal, az elsődleges szempont az üzleti és a szakmai teljesítmény.
Milyen kihívásokkal jár az ESG-szempontok integrálása a befektetési döntésekbe?
Két fő kihívás van. Az egyik a megfelelő cégek megtalálása. Olyan vállalkozásokat kell keresnünk, amelyek valóban fenntartható megoldásokkal foglalkoznak. Ez szűkíti a potenciális befektetések körét, mivel például egy mesterséges intelligenciával foglalkozó cég nem feltétlenül ESG-kompatibilis. A másik az ESG-tudatosság hiánya. A startupok kezdetben a túlélésre és a piacra lépésre fókuszálnak, ezért nem feltétlenül foglalkoznak ESG-jelentésekkel. A mi feladatunk, hogy olyan cégeket találjunk, amelyek eleve nyitottak erre, így nem nekünk kell rájuk erőltetni az ESG-elveket.
Szóval ezek inkább piaci kihívások, és nem a döntéshozatalban jelennek meg. A Kék Bolygó Tőkealapok befektetési döntéseinél egyértelmű az integráció: ha nem felel meg az általunk támasztott fenntarthatósági elveknek, akkor meg sem vizsgáljuk a projektet.
Milyen tanácsokat adna startupoknak az ESG-szempontok figyelembevételéhez?
A startupok számára az ESG versenyelőny lehet. Nem az a lényeg, hogy adminisztratív terheket rójanak magukra, hanem hogy a fenntarthatósági előnyeiket tudatosan építsék be az üzleti stratégiájukba.
Érdemes átgondolni, hogy termékük vagy szolgáltatásuk miként járul hozzá a fenntarthatósághoz, és ezt transzparensen, hitelesen dokumentálni. Ha ezt jól kommunikálják, az versenyelőnyt jelenthet a piacon, anélkül, hogy sérülnének megtérülési és profitabilitási céljaik.
(A nyitókép a DELL-E AI-program segítségével készült)
