Egy Solo General Partner sajátos helyet foglal el a kockázati tőkések között. Ő maga „a termék”. Speciális szakértelmével gyorsan tud döntéseket hozni.
A mikroméretű kockázatitőke-alapoknak elmúlt években kialakult speciális változata az, amikor az alap kezelését egyetlen befektetési menedzser végzi. Elnevezése egyszemélyes, azaz szóló kockázatitőkealap-kezelő (Solo General Partner). Az egyszemélyes alapkezelők által kezelt alapok az elő-magvető és magvető fordulókon kívül az A fordulóbeli és a későbbi tőkebefektetési fordulókban is versengenek a hagyományos, azaz a több befektetési menedzsert alkalmazó, kockázati tőkét kezelő alapokkal.
Kik válnak szóló alapkezelőkké?
Egyszemélyes alapkezelővé jellemzően a nagyobb összegű befektetésekre rendszeresen vállalkozó üzleti angyalok, valamint a mások startupjaiba rendszeresen befektető sikeres startup-alapítók válnak. Vagyis az olyan, jelentős befektethető tőke felett önállóan diszponáló üzleti angyalok és cégalapítók hoznak létre egyszemélyes alapkezelő céget, akik a hagyományos kockázatitőke-alapok kezelői számára eleinte még nem elég nagy üzleteket hajlandók finanszírozni.
Idővel azonban kinövik ezt az ügyletméretet, s már nem csupán a legkorábbi fejlődési stádiumban tartó cégekbe fektetnek tőkét, hanem az A és a későbbi körökbe is beszállnak. Már nem egyszerűen más kockázatitőke-alapok mellé fektetnek be, hanem más alapokkal versengve szerzik meg a vezető vagy legalább meghatározó befektetői szerepkört. Igyekeznek nagyon gyorsan, lehetőleg még azt megelőzően aláírni a befektetési feltételeket tartalmazó dokumentumokat, hogy a tőkét kereső startupok a hagyományos kockázatitőke-alapok kezelőinek bemutatkoznának.
A szóló alapkezelők saját tőkéjüket más befektetőkével kiegészítve, az üzleti angyalokénál nagyobb, jellemzően 10–20 millió dolláros, ritkábban 50 millió dolláros alapokat hoznak létre, amelyekből 100–200 ezer dolláros, ritkán akár 5 millió dolláros egyedi befektetésekre vállalkoznak.
Miért választják a startupok a szóló alapkezelőket?
Az egyszemélyes alapkezelés sikeressége erőteljesen függ az alapkezelő kapcsolatrendszerétől és hírnevétől. Azaz, attól, hogy ki maga az alapkezelő, hogyan dolgozik. Valójában tehát az érintett személy „maga a termék”.
A tőkét kereső vállalkozások sokszor azért fordulnak szóló alapkezelőkhöz, mert az egyszemélyes alapkezelők speciális szakértelemmel rendelkezhetnek egy adott szakterületen, nagyon gyors döntéseket tudnak hozni, jobban képesek az új befektetésekre koncentrálni, és segíteni a portfóliójukba beválasztott kisszámú cégnek. A gyorsaságot elősegíti, hogy esetükben nincs szükség arra, hogy egyeztessenek az alapkezelő más munkatársaival. Emellett a tulajdonosi képviselet terén is rugalmasak lehetnek, amikor bekerülnek az általuk finanszírozott cégek igazgatóságába.
Kik fektetnek be a szóló alapkezelőkbe?
Az egyszemélyes alapkezelők saját tőkéje mellé elsősorban a kisebb összegek befektetésére hajlandó intézményi befektetők, így például a családi vagyonkezelők, tehetős üzleti angyalok és startup-alapítók szállnak be. Mivel az egyszemélyes alapkezelők alapjainak mérete valószínűleg nem lesz túl nagy, a hatékony alapkezelés révén a nagyobb méretű alapoknál magasabb hozam érhető el. Az egyébként is kis számú céget átfogó portfólióban egy-egy sikeres befektetéssel, az egyes cégekre történő nagyobb odafigyelés révén, könnyebb kiemelkedő eredményt felmutatni.
Már Európában is terjednek
A Sifted adatai szerint az elmúlt néhány évben az Egyesült Államok után Európában is fokozatosan nő egyszemélyes alapkezelők száma, vagyis Európa felzárkózóban van az amerikai piachoz.
Példa erre Rupa Ganatra Popat, az Araya Ventures nevű, egyszemélyes alapkezelő cége, mely a 20 milliósra tervezett alapot 2025 márciusában, már az első menetben 18,2 millió angol fonttal zárta. Az intézményi befektetők érdeklődését jelzi, hogy az Araya Ventures esetében a British Business Investments (a British Business Bank leányvállalata) először szállt be szóló alapkezelő által kezelt alapba. Mellette 50 üzleti angyal, továbbá hagyományos kockázatitőke-alap is befektetett.
Az alap különlegessége az általa indított angyal-akadémia, amely női befektetőket készít fel üzleti angyal szerepre. Emellett cégvadász-hálózatot is üzemeltet, melynek keretében tapasztalt üzleti angyalok hívják fel a figyelmet ígéretes befektetési lehetőségekre, a hozamból való részesedés fejében.
Hasonló konstrukcióban hozta létre 20 millió dolláros, Nebular nevű, New Yorkban székelő alapját Finn Murphy, az ír Frontline korábbi partnere, aki ugyanannyi startupba kívánt az Egyesült Államokban és Európában befektetni. Az alap befektetőihez számos hagyományos tőkealapkezelő-cég partnere mellett olyan cégalapítók is csatlakoztak, akiknek cégeit Murphy korábban már finanszírozta. Az alapba több intézményi befektető is befektetett, így az Untitled, a Ninja Capital, az RSJ, valamint a K8 Capital. Nagyjából fele-fele érkezett Amerikából és Európából.
Sarah Drinkwater, a női alapító
A szóló alapkezelők közül az egyetlen ismert női alapító a korábban angyal befektetőként, valamint a Google-nál is dolgozó Sarah Drinkwater. Ő, a 10 millió angol fonttal létrehozott, Common Magic nevű alapjának harmadához járul hozzá a saját tőkéjével. Az egy személyben az alap kezelését végző Drinkwater közösségi fókuszú, elő-magvető és magvető fázisban tartó amerikai és európai startupokat célzott meg, különös tekintettel az első befektetési fordulóban történő részvételre, amikor intézményi befektetők még nem álltak a finanszírozni tervezett startup mögött. Az alap kezelője gyors döntésekben és angyal típusú befektetési módban gondolkodva igyekszik hozzájárulni az érintett cégek működéséhez, azaz nem csupán finanszírozó, hanem támogató szerepkört is betölt. Az alap befektetői közé hagyományos kockázatitőke-alapok is tartoznak, például az Isomer, az Allocator One, az Atomico, a LocalGlobe és a Seedcamp.
Bogdan Iordache, a kelet-közép-európai példa
Kelet-Közép-Európában csupán egyetlen egyszemélyes alapkezelő, a Bogdan Iordache által 2021-ben Romániában elindított, Underline Ventures nevű 20 millió dolláros alapjának története vált ismertté. Bogdan Iordache – noha a legjelentősebb kelet-közép-európai technológiai konferencia, a How To Web alapítója –, széleskörű szakmai ismertsége és elismertsége ellenére csak nagyon nehezen, több kisebb részletben, közel két év alatt sikerült a tervezett méretűvé hizlalni alapját. A tőkegyűjtést különösen megnehezítette az időközben kitört orosz–ukrán háború, mely erőteljesen visszavetette a potenciális befektetők Kelet-Európa iránti érdeklődését. De hátráltatta a tőkegyűjtést az európai intézményi befektetők kockázatkerülése, valamint a nagyobb alapokat kezelő szervezetek képviselőinek kis összegű ígérvényektől való ódzkodása is.
Túl sokan lennének?
Egyes vélemények szerint az Egyesült Államokban már túl sok az egyszemélyes alapkezelő által létrehozott saját alap. Indoklásuk szerint ugyanis még soha nem volt ennyire nehéz új alapot gyűjteni, hiszen alig működik az első tőzsdei megjelenések (IPO) piaca, gyászosan fest a közelmúltban létrehozott hagyományos kockázatitőke-alapok teljesítménye, s a befektetők inkább a biztonságos befektetési megoldásokat keresik. Nem lesz könnyű dolga az európai egyszemélyes alapkezelőknek sem.
(Nyitókép: Bogdan Iordache, forrás: a befektető LinkedIn-oldala)
