A Németországban élő, Magyarországon született fizikus, Krausz Ferenc, két társával együtt kapta meg a rangos díjat.
A magyar tudós
- Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia és
- Anne L’Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikussal
együtt veheti át az idei fizikai Nobel-díjat 2023. december 10-én, Stockholmban. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják az elismerést – idézi az MTI a Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklását.
A három díjazott, akik közül Krausz Ferenc és Anne L’Huillier kutatásaikért 2022-ben megkapták a Wolf-díjat is, kísérleteikkel új eszközöket adott az emberiségnek az atomokban és molekulákban lévő elektronok világának felfedezéséhez. Kutatásuk során sikerült létrehozniuk olyan extrém rövid ideig tartó fényimpulzusokat, amelyekkel vizsgálni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait. Kísérleteik során a díjazottak olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére.
Krausz Ferenc életútja
Az 1962-ben, Móron született Krausz Ferenc 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt. Doktori fokozatát 1991-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Emellett 2004 óta a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják. Többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is – jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Már az 1990-es évek elején a fizikus érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé. Tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben.
Éppen arra készült, hogy laborvezetést tartson az intézetében, amikor otthonában érte el a hívás Stockholmból – nyilatkozta a friss Nobel-díjas, a díj hivatalos weboldalának, aThe Nobel Prize–nak adott első interjújában. „Azt hiszem, mindig izgalmas látni valamit, amit korábban senki sem láthatott, és még mindig emlékszem arra az izgalomra, amit egy nagyon különleges reggelen éreztünk a bécsi intézetünk alagsori laboratóriumában – még 2001-ben Bécsben – amikor először tudtuk valóban feloldani a látható fény oszcillációs periódusán belül fejlődő elektronok dinamikáját. Ez egy hihetetlen pillanat volt, amit soha nem fogok elfelejteni” – idézte fel élete egyik legjelentősebb pillanatát a fizikus.
Pénzdíj jótékony célokra
Később Krausz Ferencet meginterjúvolta a Deutschlandfunk rádióállomás is. Itt jelentette be: a díjjal járó pénzjutalmat a Science4People elnevezésű egyesületnek ajánlja fel. Ezt másfél évvel ezelőtt alapította. Célja, hogy összefogja a tudományos élet képviselőit, és együtt segítsenek az orosz–ukrán háború miatt hátrányos helyzetbe került embereknek. Helyi közösségek olyan projektjeit kívánja támogatni, „amelyek azonnali szükségleteket elégítenek ki, tartós értéket teremtenek, és táplálják a reményt, hogy eljön egy szebb jövő”.
