A fényképezést művészi módon is lehet űzni. Ennek bizonyságát láthatjuk a 9. Budapest FotóFesztivál ötven kiállításának több ezer képén, 2025 tavaszán. Arra is találunk bizonyságot, hogy a mesterséges intelligencia a képalkotási folyamatban már egyre nagyobb szerepet kap.
Milliárdok és milliók
Amikor a ChatGPT-t arról kérdezzük, hány fénykép készül a nagyvilágban, akkor adathalmaza közül azt bányássza elő, hogy „iparági források szerint” naponta körülbelül 1,72 milliárd, havonta 52 milliárd, évente több mint 1,4 billió. Művészi szándékkal az emberek a fényképek 1–5 százalékát alkotják, ami napi 17–86 milliót jelent, illetve évi 6–31 milliárdot. E becslés magában foglalja nemcsak a fotóművészeket, hanem a hivatásos és hobbifotósokat is. A hivatásosok száma 2–3 millióra tehető, melybe egyaránt beletartoznak az esküvői, kereskedelmi, dokumentációs és képzőművészeti fotósok. Ha a fényképezést komolyan vevő amatőröket is közéjük számítjuk, akkor ez a szám akár 10 millióra is emelkedhet.
Ma már a képek legalább kilenctizedét okostelefonokkal készítik, ilyen készülékeket világszerte körülbelül 6,6 milliárd használnak. A mobiltelefon-tulajdonosok többsége rendszeresen fényképez mindentudó masinájával.
Habár e hihetetlenül magas számok mind becsléseknek tekinthetők, több-kevesebb pontossággal, mégis hihetőnek tűnnek.
©Fekete Veronika: Belgrád, 2024 (Fresh Eye – Budapest, Bécs, Belgrád streetphoto című kiállítás)
A kamera a varázseszköz
Aki az átlagosnál jobb felvételt szeretne készíteni, netán megfogalmazódik benne, hogy művészi igénnyel tegye, az odafigyel mások igényes munkáira. De az is, aki csak szereti a szép, maradandó, egyedi fotográfiákat. Annak valósággal Kánaánt jelent Magyarország egyetlen nemzetközi fotófesztiválja, mely idén már kilencedik alkalommal bűvöli el a fővárost kiállítás- és programáradatával.
Adrian Brody, Kalifornia / California, 2002 – inkjet print Baryta papíron / inkjet print on Baryta paper © Peter LINDBERGH © Peter LINDBERGH Foundation
Mucsy Szilvia és Somosi Rita, a Budapest FotóFesztivál megálmodói és alapítói úgy tartják, hogy a fotográfia egyszerre dokumentáció és teremtés: egy pillanat lenyomata és egy új valóság születése.
„Olyan, mint egy játék, amelyben a világ a játéktér, a fények és árnyékok a szabályok, a kamera pedig a varázseszköz, amely révén a láthatatlan láthatóvá válik. A játék szabadságot jelent, a fotográfia esetében ennek eszközei a kompozíció, a fény, a perspektíva, vagy épp a pillanat mulandósága. A fotográfus az exponálás gesztusával megállíthatja az áramló valóságot, új narratívát adhat a jelentéktelennek tűnő részleteknek, vagy éppen felnagyíthat egy apró mozdulatot, egy elkapott tekintetet. A valóság nem csupán rögzül, hanem újraértelmeződik – minden kép egy kérdés, egy lehetőség arra, hogy máshogyan lássuk a világot.”
Peter Lindbergh ikonikus alkotásai – szupersztárokkal
Június 22-ig tart nyitva a Műcsarnokban az eseménysorozat nyitó- és egyben vezérkiállítása, mely Peter Lindbergh ikonikus alkotásait mutatja be. Magyarországon első alkalommal láthatók az 1944 és 2019 között élt legendás német divatfotográfus művei, aki a szakértők szerint egyedi látásmódjával újraértelmezte a szépség fogalmát. A fotográfiában úttörőként, minimalista eszközökkel ábrázolta a divatvilág sztárjait. Pózmentesen, a maguk természetességében mutatta be őket.
Naomi Campbell, Linda Evangelista, Tatjana Patitz, Christy Turlington, Cindy Crawford, New York, 1989, British Vogue, 1990. január / January 1990 – vintage zselatinos ezüst nagyítás / vintage gelatin silver print © Peter LINDBERGH © Peter LINDBERGH Foundation
A divatfotó történetének egyik korszakos képe a British Vogue magazin 1990. januári számának címlapján megjelent felvétele, amelyen Naomi Campbell, Linda Evangelista, Tatjana Patitz és Christy Turlington és Cindy Crawford először láthatók együtt.
A kiállításon ötvennél több fotó látható, köztük színészportrék is, például Brad Pittről, Antonio Banderasról, Rechard Gere-ről, Adrian Brodyról. (Aki 2025 márciusában nyerte második Oscarját A brutalista című filmben nyújtott játékáért.)
Anyu és Apu Amerikában / My Parents in America, New York, 1965 © Sylvia Plachy
Sylvia Plachy ajándékai
Adrian Brody édesanyja, Sylvia Plachy is világhírű, ő fotográfus. Képei pedig megérkeztek Budapestre is! Ajándékok a XX. századból és azon túl – ez a címe a New Yorkban élő és alkotó, Budapesten született művész tárlatának, mely április 5-től egészen augusztus 31-ig látható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. André Kertész tanítványaként és barátjaként az egyetlen, aki a humanista fotográfia hagyományát a XXI. században hitelesen képviseli – állítják róla a szakemberek. A tárlat életművének érdekes áttekintése. Képeinek egy részét ugyanis publikált formában, újságokban, folyóiratokban is bemutatja. Sok fotójánál egyszerre látható a kiállításra készített kópia és nyomtatásban megjelent változata is, más fotókkal, szövegekkel egybeszerkesztve.
A művész személyesen vett részt szülővárosában a kiállításmegnyitón, ahol az MTI számára ezt nyilatkozta:
„Amikor fotózom, valahogy érzem azt a pillanatot, amit meg kell örökítenem. Ezt nem tanultam, egyszerűen ez vagyok én. Már nem vagyok fiatal, de néha még manapság is készítek képeket, persze nehéz lenne cipelnem a kamerát és az egyéb eszközöket, ezért mobillal próbálkozom.”
A kurátor ajánlásával
Mucsy Szilvia fesztiválalapító, aki egyben fotóművész is, számos mostani kiállítás kurátoraként dolgozott. Így a Fresh Eye – Budapest, Bécs, Belgrád streetphoto tárlat megvalósításán, mely az Osztrák Kulturális Fórumban látható. A Fresh Eye utcafotó-pályázat nyerteseinek alkotásain a városi pillanatok, az urbánus táj került lencsevégre.
A Városi dzsungel című bemutatón a FUGA Budapesti Építészeti Központban a természet és az ember kapcsolatáról, a megismerhetőségről szólnak a képek.
A Szabad szemmel nem látható című kiállítást a HAB/Hungarian art and Business központjában, az Andrássy út 112-ben kereshetjük fel. Itt három vizuális művész munkái a képi világon túli észlelésről beszélnek.
A Leica 5 x 5 a Váci utcai Leica Boutique-ban nyílt meg. A tárlat az idén százesztendős Leica kamera hagyományai előtt tiszteleg. Amikor 1925-ben debütált, forradalmasította a vizuális látásmódot. A Leica az elmúlt években újra egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A kiállításon öt, eltérő stílusban alkotó magyar fotográfus művei tekinthetők meg.
A fotó és az AI
A mesterséges intelligencia is szerepet kap a Valós és mesterséges identitások című kiállításon. Molnár Veronika és Somosi Rita kurátorok közreműködésével a Kiscelli Múzeumban május 2-tól június végéig nézhetők meg a magyar fotográfusok művei arról, miként tekintenek a mesterséges intelligenciára. A portré és az AI lehetőségeire és kapcsolódási pontjaira helyezik a hangsúlyt.
A fotóművészek is érzik, hogy az AI megváltoztathatja életünket, megjelenése a képalkotási folyamatban egy újabb korszak nyitánya.
A 9. Budapest FotóFesztivál kiállításairól és programjairól a fesztivál weboldalán kaphatunk bővebb információt.
(Nyitókép: © Szauder Dávid: Folkloric Robots 1., 2024; Valós és mesterséges identitások című kiállítás – részlet)
