Közgazdász szerzőnk, Karsai Judit, az MTA doktora a Dealroom adatszolgáltató cég múlt héten megjelent 2023. évi jelentését elemzi. A How To Web CEE-startupokról szóló jelentését követően ez már a második CEE régióval foglalkozó riport.
Átfogó képet nyújt a Kelet-Közép-Európában (CEE) létrehozott technológiai startupok elmúlt évi fejlődéséről a Dealroom adatszolgáltató cég 2023. évi jelentése. A riport egyúttal lehetővé teszi a magyarországi startupok versenyhelyzetének lemérését is.
2023-ban a régiós cégek üzleti értéke tovább nőtt, s bővült a régióból indult unikornisok köre is. A kockázati tőke – bár országonként igen egyenlőtlenül – jelentős mértékben hozzájárult a régióban születő cégek fejlődéséhez. Ugyanakkor a befektetések világméretű visszaesése a kelet-közép-európai régiót is erőteljesen sújtotta. A 2024. évi első negyedéves adatok azonban a kilábalás jeleit mutatják. A régiós startupok fókuszában elsősorban a vállalati szoftverek és a biztonságtechnika, valamint az energetikai fejlesztésre vállalkozó startupok állnak.
Középmezőnyben a magyar piac
A Dealroom adatbázisába bekerült 1700 magyarországi startup 2023-ban csaknem 70 millió euró összegű befektetést kapott. Ezzel hazánk a régióbeli 20 ország között a 8. helyet szerezte meg. A magyar piac 2022-köz képest egy hellyel feljebb lépett.
A régióbeli, vagy innen származó, egymilliárd eurónál magasabbra értékelt cégek, azaz az unikornisok körében ugyancsak a 8. helyen szerepel a magyar piac. A magyar adatot a LogMeIn beszámítása húzza felfelé. Az egyes országok méretét is figyelembe vevő mutatószám, az egy főre jutó befektetés összege alapján azonban – a régiós befektetések átlagának csupán 60 százalékát elérő 7 eurós egy főre jutó értékével – Magyarország a 10. helyen áll a régióban.
A Kelet-Közép-Európából indult unikornis cégek közé a jelentés Magyarország esetében csak a már tőzsdén szereplő LogMeIn céget sorolja. Az egymilliárd eurónál alacsonyabbra értékelt, ám jelentős exit értéket elért cégek között pedig a Netrisk, a Ustream, valamint a Tresoritot szerepelteti. A 200 milliónál magasabb értékűre becsült, magyar kötődésű vállalatokat a jelentésben a SEON, a Bitrise és a Prezi képviseli, míg az ennél kisebb értékű, ám ígéretes vállalkozások körébe az Ephemersys, a Spacecorp és a Volteum cégeket sorolja a jelentés. Valójában a 2024 elején 100 millió dollár feletti piaci értéken újabb, 22 millió dolláros befektetést kapó Colossyan is e vállalati kört bővíti.
A régióbeli startupok értéknövekedése
Feltűnő, hogy a Dealroom friss jelentése nem a szokásos módon, azaz a befektetések értékének éves alakulását jelző grafikonnal indul, hanem a régióbeli cégek értékének növekedését állítja előtérbe. Nem véletlenül, hiszen míg a kockázatitőke-befektetések tavaly visszaestek, itt jelentős sikerről tanúskodnak az adatok.
A kelet-közép-európai startupok által képviselt összesített vállalatérték 2023-ban 213 milliárd eurót ért el. Ez 2019-hez képest, azaz öt év alatt 2,4-szeres emelkedést takar. Mivel Európa egészében a startupok értékelése ugyanezen öt év során csak 2,1-szeresére emelkedett, a régió súlya így némileg megnőtt Európában: 4,9-ről 5,7 százalékra. A cégek értéknövekedése a régió országai közül 7,4-szeres emelkedéssel a horvát piacon volt a legnagyobb. Ezen túl a régiós átlagot meghaladó mértékben növekedett a vállalkozások értéke a litván, a lett, az ukrán, és a szerb piacon. A lengyel cégek értéke pedig a régiós átlagnak megfelelően nőtt.
A régióbeli startupok értéke 2022-höz képest 14 százalékkal emelkedett, 2020-hoz képest pedig több mint 50 százalékkal nőtt. A 2023-ban régiós szinten összesített vállalatérték felét a lengyel (49 milliárd euró), az ukrán (28 milliárd euró) és az észt (28 milliárd euró) cégek adták. Összességében az egymilliárd eurónál magasabb vállalatértékű (azaz az unikornis) cégek tették ki az összesített régiós vállalatérték 60 százalékát.
Növekvő számú unikornisok
2023-ban, bár lassuló ütemben, de tovább nőtt a régióbeli, vagy az időközben onnan elszármazott unikornis cégek száma. 2020-ban még 21, 2021-ben 36, 2022-ben 44, 2023-ban pedig már 52 unikornis státuszt elért vállalat származott a kelet-közép-európai térségből. E cégek közül 40-nek a fejlődését kockázati tőkések finanszírozták.
A régióból származó 52 unikornis egynegyede a lengyel piacon született, közel 20 százaléka pedig Észtországból indult. Miközben a gazdasági válság nyomán 2023-ban folytatódott a növekedési és késő fejlődési szakaszban tartó cégek finanszírozásának visszaesése, s jelentős összegű kilépésekre is csak ritkán került sor, 2024 első negyedében már három régiós cég értékelése is elérte az egymilliárd dolláros értékhatárt. Ezen új unikornisok közé tartozik a cseh Mews, a lengyel Elevenlabs, valamint az ugyancsak lengyel Techland vállalat. A Dealroom adatai szerint az egymillió eurót meghaladó összeggel finanszírozott, régióból indult startupok 3,2 százaléka jutott el az unikornis szakaszba, míg Európában ez az arány 2,1 százalék.
A pozitív képet azonban némileg árnyalja, hogy a régióbeli cégek vállalatértékének felét kitevő több mint 500 startup székhelye a régión kívül található. A régióban születő cégek közül különösen az ukrán, a román és a bolgár vállalkozások esetében valószínű a székhelyváltás.
A kockázati tőke fejlődést gyorsító szerepe
A régióban regisztrált 26 ezernél is több startup közül 7 ezer finanszírozásában vesz részt jelenleg is kockázati tőke. A kockázati tőkések által finanszírozott régióbeli cégek értéke 2019-hez képest 21 milliárd euróval emelkedett 2023-ra. A kockázati tőkéhez jutás azonban nagy kihívást jelent az itteni cégek számára. A kockázatitőke-befektetésekre rendkívül koncentráltan kerül sor: 2023-ban a befektetési volumen fele mindössze három ország vállalkozásaihoz került. A 2023-ban végrehajtott befektetések közel háromnegyede öt országban (Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Csehország) koncentrálódott.
Az egyes országok kockázatitőke-piacának rendkívül eltérő fejlettsége az egy főre jutó befektetések összegében is tükröződik. Míg 2023-ban a régióban átlagosan 12 euró összegű befektetés jutott egy főre, addig az észt piacon 310 eurós, a litván piacon pedig 112 eurós egy főre jutó befektetési értéket mértek (Magyarországon 7 eurót). A két balti országban az egy főre jutó befektetési érték nemcsak a régiós átlagot szárnyalta messze túl, hanem a 78 eurós átlagos európai befektetési szintet is.
A régiós startupok európai társaiktól elmaradó fejlődési esélyei
A Dealroom a régióban 2008 és 2018 között alapított cégek fejlődését külön is nyomon követve bemutatja, hogy e vállalkozások mekkora eséllyel jutnak el az újabb és újabb fejlődési szakaszokba. Pontosabban azt, hogy európai társaikhoz képest mekkora hátránnyal kell számolniuk.
- Az elő-magvető szakaszból a magvető szakaszba a régiós cégeknek még csaknem 30 százaléka jut el, miközben Európa egészében a cégek közel fele képes sikerrel venni ezt az akadályt.
- A magvető szakaszból az „A” körös finanszírozásig már csupán a régiós vállalkozások 12 százaléka jut el, szemben európai társaik 23 százalékos arányával.
- A „B” körben a régiós cégeknek már csupán 5 százaléka tud tőkét szerezni, míg ez európai társaik 9 százalékának sikerül.
- A „C” forduló esetében kisebb az eltérés a régiós és az európai cégek között: 3, illetve 4 százalékuk kap tőkét.
- A kifejezetten nagyösszegű, 100 millió eurós ún. megaround befektetések megszerzésére a régióból indult cégek mindössze 1 százalékának van esélye, míg Európa egészét vizsgálva a cégek 2 százaléka képes erre.
A kockázatitőke-befektetések drámai visszaesése
A Dealroom minden évben feltérképezi, hogy a kockázatitőke-alapok az adott évben mekkora összeggel járulnak hozzá a régióbeli cégek fejlődéséhez. A 2023. évi jelentés azonban nem veri nagydobra a befektetési adatokat, azaz nem közöl több évre vonatkozó összesített adatot, bár a negyedéves befektetések ismeretében kideríthetők az éves volumenek. Az összesítésből kitűnik, hogy 2023-ban a régióban drámai módon visszaestek a befektetések. A 2023-ban befektetett 2,1 milliárd euró ugyanis 65 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél, holott már a 2022. évi 5,9 milliárd euró is 5 százalékkal elmaradt a 2021-es 6,2 milliárdos, rekord értékű befektetéstől. A válság nyomán a kockázatitőke-befektetések visszaesése világszerte jellemző, ugyanakkor a visszaesés a régióban súlyosabb, mint Európában, illetve a világ egészében. A Dealroom 2023. decemberi adatai szerint a befektetések értéke Európában 42 százalékkal, globálisan pedig 38 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.
A befektetések visszaesése Közép-Kelet-Európában elsősorban nem a korai fázisú, kisebb összegű ügyleteket érintette, hanem a nagyértékű, a növekedés expanzív szakaszában szükségessé váló befektetések elérését nehezítette meg. A kelet-közép-európai kockázatitőke-piacon 2023-ban a 15 millió euró alatti ügyletek körében több mint ezer régiós cég összesen 800 millió eurót meghaladó összegű befektetésben részesült. A 15 millió eurós befektetési értéket meghaladó finanszírozási körök száma ugyanakkor jelentősen lecsökkent, 340 régiós cég jutott hozzá összesen 1,2 milliárd eurót meghaladó összegű tőkéhez.
A befektetési ügyletek mediánja a magvető és az „A” fordulókban 2023-ban lényegében nem változott, ugyanakkor csökkenő trend érvényesült a „B” és a „C”, illetve az ezt követő befektetési fordulók esetében.
A befektetők székhelye
A befektetők székhelyét vizsgálva kitűnik, hogy míg a korai szakaszba tartozó ügyletek esetében a hazai befektetők dominálnak, addig a 15 millió eurós befektetési értéket meghaladó, azaz a cégek növekedésében a kitörést megalapozó ügyleteknél a hangsúly a hazai befektetőkről a régióbeli finanszírozókra kerül át. A még későbbi, érettebb fejlődési szakaszban tartó cégek esetében a régiós finanszírozók mellett zömmel a régión kívüli európai, illetve Európán kívüli befektetők végzik a finanszírozást. 2023-ban a Kelet-Közép-Európában kockázati tőkét kapó startupok 39 százaléka jutott hazai befektetőtől tőkéhez. A cégek 16 százaléka nem hazai, de régión belüli finanszírozótól kapott befektetést, a befektetési fordulók 22 százalékát pedig régión kívüli európai befektetők finanszírozták. Az ügyletek további 16 százalékát észak-amerikai befektetők fedezték, további 7 százalékát pedig a világ többi részéről érkező befektetők hajtották végre.
Késedelmes kiszállások
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a régióbeli befektetésekből történő kiszállások száma. Azaz amikor például egy stratégiai befektető veszi meg a szóban forgó céget, vagy új pénzügyi finanszírozók vásárolják ki a régi tulajdonosokat, netán a vállalat tőzsdére lép. Míg 2020-ban 24, 2021-ben 35, 2022-ben pedig 48 cégből szálltak ki a befektetők, addig 2023-ban a tendencia megtorpant, mivel csupán 40 kiszállási ügyletre került sor.
A Dealroom adatbázisa szerint globálisan a finanszírozott cégek 30 százaléka esetében a kockázati tőkések befektetését követő tíz éven belül sor kerül a befektetők kiszállására. A régióbeli cégek esetében a tíz év utáni kilépési arány csupán 13 százalékos, azaz e téren a régió tőkepiaca még jelentős fejlődés előtt áll.
Fejlesztési csomópontok
A régióbeli startupok fejlesztéseinél a vállalati szoftver, illetve a szoftver, mint szolgáltatás fejlesztése dominált. 2023-ban ez a szakterület képviselte a befektetések értékének csaknem 30 százalékát. A régióban évek óta e területre érkezik a befektetések értékének legnagyobb hányada. A második legjelentősebb összeget, a 2023. évi befektetések 16 százalékát a biztonsági piac fejlesztésével összefüggő ügyletek kapták. Harmadik helyen pedig az egyre gyorsabb ütemben felfutó energetikai fejlesztések finanszírozása állt, 2023-ban már a befektetések összegének 13 százalékát elérve. A régiós startupok körében a negyedik legkedveltebb területet a pénzügyi technológia fejlesztése képviselte (12 százalék). A fenti négy technológiai terület együtt a régiós finanszírozás 70 százalékát fedte le. A mesterséges intelligencia – egy új innovációs hullámot képviselve – a régióban is egyre nagyobb szerepet tölt be.
