Egy friss tanulmány arra keresi a választ, vajon hatással van-e a ma technológiai vállalkozóira a térség gazdasági, politikai múltja. A talán nem meglepő válasz: igen, hozzáállásukban, gyakorlatukban még fellelhető a „szocialista lenyomat”.
A Post-Communist Economies című rangos társadalomtudományi szaklap idei első számában Technology startups in Central and Eastern Europe: are they CEE-specific? címmel izgalmas elemzés jelent meg.
Szalavetz Andrea tanulmányában azt vizsgálja, hogy a 2020-as évek közepén a közép-kelet-európai technológiai vállalkozók viselkedése, gyakorlata, vállalkozói útja, megoldandó problémái és megküzdési stratégiái mutatnak-e olyan sajátosságokat, amelyek kifejezetten erre a régióra jellemzőek, és nagy valószínűséggel a piacgazdaságot megelőző közös történelmi örökségére, a tervgazdaságra vezethetők vissza.
A kutatás a nemzeti startup-szövetségek adataira és a kutatás keretében készült interjúkra, valamint a nyilvánosan elérhető, sikeres cégalapítókkal és a régióbeli startupok támogatására és befektetésére szakosodott szakértőkkel készített interjúkra támaszkodik. Az elemzés összesen három országban – Lengyelországban, Magyarországon és Romániában – működő, vagy onnan származó viszonylag sikeres fiatal vállalkozásokat kiválasztva, 34 technológiai startupból álló minta tapasztalatait dolgozta fel.
Hasonlóságok a fejlett gazdaság szereplőivel
A szakirodalom korábban a közép-kelet-európai vállalkozók több, általánosan jellemző vonását is beazonosította. Az érett piacgazdaságban működő vállalkozókkal összehasonlítva ilyen például a viszonylag magas iskolázottsági szint, a személyes hálózatokra való erős támaszkodás. A korábbi kutatások ugyancsak jellemzőnek találták a nehézségek leküzdését segítő találékonyságot, a kiemelkedő alkalmazkodóképességet. A szakirodalom ugyanakkor rámutatott a vállalkozást segítő értékek, például a bizalom átlagosnál alacsonyabb szintjére, a kudarctól való nagyobb félelemre, a gyengébb társadalmi legitimációra.
Ismert volt az is, hogy a régió vállalkozóinak készségei nem egyenszilárdságúak: míg körükben a humán tőke, a kreativitás és a technológiai készségek kiemelkedőek, addig a menedzseri, a marketing és az üzletfejlesztési képességek hiányosak.
E kutatás azonban már arra is fényt derített, hogy a kontextuális tényezők is nagyon hasonlóak azokhoz, amelyekkel a feltörekvő gazdaságbeli cégalapítóknak szembe kell nézniük. Így a közép-kelet-európai technológiai vállalkozók üzleti gyakorlata, dilemmája és problémája, valamint a vállalkozói útjuk során elkövetett hibák többsége is általános jellegű. Azaz származási országtól függetlenül minden technológiai vállalkozóra vonatkozik.
Azok a tanulási és alkalmazkodási folyamatok, amelyek a régióbeli technológiai vállalkozókra a felmerülő problémák leküzdése és a korábbi hibák kijavítása, valamint az üzleti célok elérése során jellemzőek, közelítenek a Szilícium-völgy típusú vállalkozókéhoz.
A közép-kelet-európai országok technológiai vállalkozóinak még a látszólag igen sajátos régiós problémái és megküzdési stratégiái sem különböznek érdemben a feltörekvő gazdaságok vállalkozóinak problémáitól. Így például hasonlít más feltörekvő piaci társaik érzéséhez, amikor az alapítók származásukat akadálynak tekintik a nagyobb ügyfelek megszerzésekor, vagy a prominens kockázatitőke-alapokhoz való hozzájutásnál. Ennek kezelésére szolgál például a székhelyváltoztatás. Mely egyúttal segít őket a vevőkhöz közelebb kerülésben, s a fogadó országok fejlett intézményi környezete által kínált előnyök jobb kihasználásában.
A régióra jellemző vállalkozói tulajdonságok
A kutatás a közép-kelet-európai vállalkozók esetében olyan jellemzőket is beazonosított, amelyek kifejezetten a régióra jellemző vonások, s amelyek meghatározott személyiségjegyekhez és képességhiányokhoz kapcsolódnak.
A közép-kelet-európai vállalkozók specifikus személyiségjegyei
• Erős műszaki kompetenciák mellett gyenge teljesítmény a piacra irányuló üzleti funkciókban, túlzott összpontosítás a termék kiválóságára az üzletfejlesztés rovására.
• Nem megfelelő üzleti ismeretek, az üzlet értékének gyenge kommunikálási képessége.
• Túlzott individualizmus és gyenge együttműködési képesség, ami vezetési problémákat okoz.
• Bizalomhiány, ami hibás árképzéshez, a piaci feljebb lépésre való képtelenséghez és/vagy a vállalat korai eladásához vezet.
• A nehézségek kreatív áthidalása.
• Szegényes ambíciók, a globális jövőkép hiánya.
A kutatás során kirajzolódik, hogy a régióbeli vállalkozók erős műszaki, de kezdetleges kereskedelmi képességekkel rendelkeznek. Tehát éles ellentét áll fenn a régióbeli technológiai vállalkozók erős műszaki képességei, mély szakterület-specifikus technikai tudása, és a fejletlen menedzsment- és üzletfejlesztési képességei között.
További kulturális sajátosság, hogy a régiós vállalkozóknak nincs önbizalmuk, alulértékelik önmagukat, és gyenge tárgyalási képességgel rendelkeznek, kisebb az ambíciójuk. Az oktatás keretében nem tanulják meg az együttműködési kultúrát, s az ebből eredő individualista vezetői attitűdök korlátozzák a szervezeti fejlődést.
Jellemző a társadalmi bizalom alacsony szintje, szemben az Egyesült Államokba költöző startupok által ott tapasztalt nyitottsággal és bizalommal, ami segít az üzleti kapcsolatok építésében. A bizalmatlanság mélyen gyökerező kulturális és politikai jellemző a közép-kelet-európai társadalmakban.
Ugyanakkor a CEE-vállalkozók különösen ügyesek a nehézségek áthidalásában. Kreatív, bár gyakran informális megállapodásokhoz folyamodnak a szabályozás- és erőforrás-korlátok megkerülése érdekében.
Tanulságok és következtetések
A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a tervgazdaság kulturális öröksége továbbra is befolyásolja a vállalkozók új generációjának viselkedési mintáit. A piacgazdaságra történő áttérés időszaka előtt kialakult személyiségjegyek, gyakorlatok és viselkedési minták egy része annak ellenére átöröklődik a következő generációra, hogy a mai vállalkozók jellemzően még iskoláskorúak sem voltak, amikor a piacgazdaságra való átállás megkezdődött.
A közös történelem hatása azonban nem tekinthető korrigálhatatlanul sorsszerűnek. A sikeres technológiai vállalkozók szisztematikus tanulása és alkalmazkodása tudatos mentalitásbeli szakítással is járhat, melynek során a vállalkozók levetik a régió azon sajátos viselkedési jellemzőit, amelyeket üzleti szempontból hátrányosnak ítélnek.
A beazonosított CEE-specifikus személyiségjegyek többsége tehát – a vállalkozók szokásaihoz, attitűdjeihez és a képesség hiányához kapcsolódó tulajdonságok – valóban magyarázhatók a vállalkozók történelmi tapasztalataival, más néven „szocialista lenyomatával”. A tervgazdaság öröksége még mindig befolyással van a mai közép-kelet-európai technológiai vállalkozók hozzáállására, gyakorlatára.
A viselkedési minták generációk közötti átadása azt mutatja, hogy informális intézmények, normák, szokások, társadalmi értékek és attitűdök változásához szükséges idő generációkon átívelő is lehet.
(Nyitókép: Fortepan, Bojár Sándor)
