Hány év elteltével, mekkora valószínűséggel mennek tönkre az amerikai fiatal vállalkozások?
A Forbes elemzést készített arról, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben született startupok hány éves korukban és mekkora valószínűséggel mentek csődbe.
Az ijesztően magas tönkremenési arányszámok elbátortalaníthatják a következő generációs startupok alapítóit. Ugyanakkor a csődök hátterének megismerése segíthet is nekik elkerülni a korai szakaszban elkövetett tipikus hibákat.
Hány startup nem éri meg első születésnapját?
Egy év alatt a 2013 márciusában született csaknem 629 ezer startup 20 százaléka ment tönkre 2014 márciusáig – állapította meg a Forbes a U.S. Bureau of Labor Statistics (BLS) adatai alapján. Hároméves születésnapját már az amerikai startupok 39 százaléka nem érte meg, míg 50 százalékuk az első öt évben került csődbe. Az ennél idősebb startupok körében valamivel lassabban emelkedett a „halálozási ráta”. Az első tíz évét 65 százalékuk nem élte túl. A tíz évnél idősebb startupok már jellemzően jól tudtak a kihívásokhoz alkalmazkodni, folyamatos árbevételre szert tenni, s szükség szerint képesek voltak átformálni üzletpolitikájukat.
A bűvös 2022-es esztendő
A legfrissebb statisztikai adatok azonban a tíz évvel ezelőtti mérésekhez képest is rosszabb képet mutatnak. A 2022-ben indult cégeknek már közel negyede került egy éven belül csődbe az Egyesült Államokban. Igaz, ebben az évben született meg minden idők legtöbb startupja, számuk ugyanis 2022-ben haladta meg először a milliós nagyságrendet. Az elmúlt tíz évben átlagosan évi 787 ezer startup született. A 2023-ban alapított 1 millió 54 ezer startup kissé alatta maradt a 2022-ben létrehozott startupok számának.
A kritikus első év
A kutatás szerint az első évben tönkremenő startupok aránya 1990 óta változatlan, átlagosan 20 százalék. Ez azt jelzi, hogy e mögött olyan fundamentális okok állnak, amelyek az évek során annak ellenére sem változtak, hogy időközben sok változás zajlott le a technológiai fejlődésben, a piaci feltételekben és a fogyasztók viselkedésében. A vállalkozóknak valójában mindig ugyanazokkal a kihívásokkal kell megküzdeniük. Meg kell találniuk a megfelelő terméket, kezelni a cash-flow-t és építeni a fogyasztói bázist.
A csőd jellegzetes okai
A CBInsights szerint, mely a csődbejutás okait tárta fel, a startupok életük során számos olyan speciális kihívással kerülnek szembe, amelyek a bukásukhoz vezethetnek.
a) Pénzügyi nehézségek
Az Egyesült Államokban létrejött startupok bukásának leggyakoribb oka pénzügyi nehézségekkel függ össze. Például a rendelkezésre álló készpénz elfogyásával, vagy friss tőke sikertelen bevonásával. A cash-flow-problémák, így a nem megfelelő finanszírozás és a pénzügyek helytelen kezelése – a felmérés szerint – a csődök 38 százalékát magyarázza (több ok is megjelölhető volt).
b) Eltérő piaci igények
A második legmagasabb arányban, 35 százalékban a piaci igényekkel kapcsolatos gondok vezetnek a startupok összeomlásához. Vagyis amikor nincs elegendő kereslet az ifjú cégek által kínált speciális termékekre. Amennyiben egy cég nehézségét a hiányzó piaci kereslet okozza, azaz a terméke nem valódi problémára kínál megoldást, az csak kiterjedt piackutatással és a vásárlói visszajelzések alapos vizsgálatával lenne megelőzhető.
c) Nagy piaci verseny
A cégek ötöde esetében maga a piaci verseny vezet a csődhelyzethez. A jelentős piaci részesedés elérését 20 százalékban a piaci verseny akadályozza meg. Gyakori, hogy a már piacon lévő, korábban belépett szereplők a startupokénál sokkal több erőforrással rendelkeznek, nagyobb a piaci részesedésük, és márkáik is ismertebbek. Ez megnehezíti az új piaci szereplők számára a piaci helyzet stabilizálását.
d) Sikertelen üzleti modell
A startupok 19 százalékánál a sikertelen üzleti modell vezet bukáshoz. Ebbe számos tényező beletartozhat, beleértve az árbevételi terv életképtelenségét, a nem megfelelő árazási stratégiát, avagy a fenntarthatatlan költségszerkezetet.
e) Jogi nehézségek
Végül az esetek 18 százalékában súlyos jogi nehézségek is felmerülhetnek. Ilyenek például a szellemi tulajdonnal kapcsolatos viták, egyes szigorú előírások be nem tartása, vagy szabályozási problémák. A jogi kihívások utólagos kezelése költséges és időrabló lehet, ami könnyen elszívhatja az erőforrásokat, azaz proaktív kezelésük létfontosságú lenne.
Iparágak, melyekben a legnagyobb a csődveszély
Az elmúlt húsz évben – a BLS által kiadott statisztikai adatok alapján – a Forbes elemzése azt is megvizsgálta, hogy a startupok korosodásával miként változnak a csődbejutási arányok iparágak szerint.
A felmérés szerint az információs ágazatba tartozó cégek körében következett be csőd a legnagyobb arányban. Ebben az ágazatban az ötéves kor elérését követően a startupok 61 százaléka, tízéves koruk után pedig már háromnegyede megy csődbe, húszéves korukra pedig majdnem 87 százalékuk. Mivel az információs technológia rendkívül gyorsan változik, a cégek ezzel gyakran nem tudnak lépést tartani, s a telített piacokon sok cég nem tud megkapaszkodni.
A második legmagasabb csődbe kerülési arány a szállítás és raktározás területére jellemző. Ebben az ágazatban a cégek 54 százaléka ment csődbe öt év után. Nagy valószínűséggel a magas működési költségek, a szigorú szabályozási előírások és a viszonylag volatilis piac magyarázza a magas bukási arányt.
Iparágak, melyekben a legkisebb a csőd valószínűsége
A felmérés készítői szerint a legkisebb tönkremenési arányt a cégvezetési és vállalatirányítási piac produkálta, ahol öt év után 35 százalékos volt a csődbe jutási arány. Ide sorolhatók az olyan területeken működő cégek, amelyek más vállalkozásokban rendelkeznek tulajdonosi részesedésekkel, s ellenőrzik azok működését. A második legkedvezőbb arányt, 37 százalékot, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és vadászat területén létrehozott startupok érték el. E szakmákat az ingatlanbefektetés, a kölcsönzés és a lízing tevékenység követte, 44 százalékos ötéves tönkremenési aránnyal.
(A nyitókép AI felhasználásával készült: Microsoft Bing – Képkészítő)
