Az elmúlt tíz évben nagyot fejlődött az európai kockázati tőke piaca. Az európai startupok pedig olyan ágazatokban képesek nagyot alkotni, amelyek az egész világon a fejlődés motorját jelentik.
Egy évtizeddel ezelőtt az európai kockázatitőke-piac még folyamatban lévő, ambiciózus, de gyakran a Szilícium-völgy és Kína árnyékában lévő vállalkozásnak tűnt. Ám azóta a helyzet alaposan megváltozott.
Optimizmus és bizalom
A legfrissebb Invest Europe jelentés jelentős változást igazol. Az elmúlt tíz évben 143 milliárd euró befektetés történt 26 ezernél is több európai startupba, mely egymillió új munkahelyet generált. Ezek a tények is azt igazolják, hogy e piacot optimizmus és bizalom övezi az európai innováció iránt.
Konstantin Zapoliansky kockázatitőke-befektető, a Zubr Capital társalapítója az EU-Startups kiadványban publikált elemző írásában kifejti: igencsak messzire jutott az európai kockázati tőke piaca tíz év alatt. 2015-ben a befektetések összege még csak 15 milliárd dollár körül alakult. 2021-re ez a szám már meghaladta a 100 milliárd dollárt a nagy, késői fázisú ügyletek, valamint a globális szereplőktől beáramló friss tőke eredményeként. Igaz, azóta kissé mérséklődött a vállalkozókedv: 2023-ban a finanszírozás körülbelül 45 milliárd dolláron stabilizálódott, de még így is túlszárnyalja a világjárvány előtti időszakot.
Európai részesedés: 15 százalék
Összességében az európai startupok több mint 420 milliárd dollárnyi befektetésre tettek szert az elmúlt évtizedben. Európa részesedése a globális kockázatitőke-befektetésekből a 2014-es 13 százalékról 2021-re 18 százalékos csúcsra emelkedett, s 2025 elején is még körülbelül 15 százalékon áll.
Míg az amerikai piac továbbra is többszörösen nagyobb, Európa egyértelműen megtalálta helyét, átvészelte a visszaeséseket, s stabilabb alapot teremtett a jövőbeli növekedéshez. Ami ma „normálisnak” számít, az egy évtizeddel ezelőtt még szinte elérhetetlennek tűnt – értékel Zapoliansky.
Slágerágazatok, ahová áramlik a tőke
Érdemes azt is megfigyelni, ma mely ágazatokba áramlik a kockázati tőke. Míg korábban a fintech volt a sláger, ma Európában elsősorban a klímatechnológiai szektorra figyelnek a befektetők. 2023-ban a klíma- és zöld technológiák az összes európai kockázatitőke-befektetés mintegy 27 százalékát tették ki, ami kétszerese volt a két évvel korábbinak.
Természetesen a mesterséges intelligenciára is odafigyelnek a kockázati tőke képviselői. Az ezzel foglalkozó startupok finanszírozása 2024-ben új csúcsokat ért el. A legfrissebb piaci jelentések szerint ez az érdeklődés 2025-ben is rendületlen.
Az egészségügy és a biotechnológia jelentősége is nő, hiszen Európa mindig is élen járt az élettudományi kutatásokban, amit a koronavírus-járvány még láthatóbbá tett.
Ugyanakkor néhány hagyományos ágazat – B2B szoftverek, SaaS – részesedése csökken.
Új országok a tőkevonzás térképén
Sokáig az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország számított az európai startup- tevékenységek fő központjainak. Különösen London járt az élen a kockázati tőke vonzásában. Mára viszont változóban a helyzet, hívja fel a figyelmet a szakember.
Franciaország kockázatitőke-piaca gyors ütemben növekszik, felzárkózott Németországéhoz. Sőt, ma már Hollandia, Svédország és Svájc is erős startup ökoszisztémával rendelkezik. Néhány kisebb nemzet, így Észtország és Írország több unikornissal büszkélkedhet, mint több más, náluknál nagyobb ország. Már csaknem harminc európai ország tud legalább egymilliárd dollár értékű vállalatot felmutatni. Európa startup-térképe egyre bővül, és egyre kiszámíthatatlanabbá válik.
Kik a befektetők?
Az európai kockázati tőke piacának egyik legszembetűnőbb vonása, hogy mennyire fontossá válik a közpénz. A fontos magánbefektetők mellett megjelentek és egyre hangsúlyosabbá váltak az államilag támogatott alapok, amilyen az Európai Beruházási Alap is, s a nemzeti fejlesztési bankok is. 2023-ban a kockázati tőke csaknem 40 százaléka kormányzati forrásokból származott.
E támogatás stabilan tartotta az ökoszisztémát, még abban az esetben is, ha egyes magánalapok visszaléptek. A korai stádiumú startupok így továbbra is találtak befektetőt. Ugyanakkor párbeszéd folyik arról, hogy több magánintézményi tőkét, nyugdíjalapokat, biztosítótársaságokat kellene a piacra bevonni.
Már csak azért is, mert Európa startupjai a kulcsfontosságú ágazatokban, amilyen az AI, a deep tech, a klímatechnológia, már az élen járnak. Ez valóban optimizmusra ad okot mind a befektetőknek, mind az európai startup ökoszisztémának.
(Nyitókép: Pixabay)
