Mindenki ismeri a Wikipediát, a valaha volt legsikeresebb és legátfogóbb online szabad enciklopédiát. Ám kevesen tudják, hogy a mögötte álló nonprofit alapítvány úszik a pénzben. Innovatív finanszírozási módszere gazdaggá tette az alapítókat. Az AI viszont veszélyforrást jelent.
Minden évben két hónapig felhívás olvasható a Wikipedia fejléce alatt a 339 nyelvi verzió mindegyikén: az online enciklopédia adományokat kér, mert támogatás nélkül működésképtelenné válik az UNESCO immateriális világörökségi-várományos lexikon.
Tudás nem kereskedelmi forrásból
A világ hatodik leglátogatottabb weboldalát olvasva bárki ingyen meríthet tudást, mert egy alapítvány a fenntartó, a szócikkek íróinak többsége pedig önkéntesen tevékenykedik. Azonban a 62 millió bejegyzés mögött komoly technikai háttér és egy nagy szervezet, a Wikimedia Foundation Inc. (WMF) áll. 700 szakembere, valamint az alapítók és a topmenedzserek elvárják a piaci bért, illetve az oldal jelentőségéhez igazodó prémiumot. Hasonló elven működik a nagy népszerűségnek örvendő független webböngésző, a Firefox, valamint az alternatív operációs rendszer, a Linux is. (A Firefox anyacégének, a Mozillának CEO-ja, Mitchell Baker 5,6 millió dollárt, míg a Linux-alapító Linus Torvalds 1,6 millió dollárt keresett 2022-ben.)
A finanszírozás adományokból történik. A Wikipedia 2022-ben 165 millió dollárt kapott 336 ezer támogatótól. Hatalmas ugrás a 2003-as induló év 80 ezer dollárjával összevetve.
„Eddig minden évben sikerült elérni a kitűzött, a felhívásunkban is olvasható célösszeget” – nyilatkozta Till Mletzko, a német alapítvány vezetője.
Pedig ez az összeg exponenciálisán nő: Németországban 2011 és 2014 között a duplájára emelkedett.
„Olvasóink szívesen áldoznak arra, hogy ne kereskedelmi forrásból jussanak tudáshoz” – tette hozzá az alapítványvezető.
A tudásbirodalom mögött álló vállalatbirodalom
A Wikipedia-társalapító, Jimmy Wales által kitalált finanszírozási módszer szerint a bevétel a WMF országonkénti egyesületeihez kerül, melyek azt átutalják a San Franciscó-i székhelyű WMF-nek. A szócikkekért felelő leányalapítványok a visszaosztott pénzből működnek. A módszert mások mellett az Opera és a Mozilla is átvette, de egyetlen sem olyan sikeres a gyűjtésben, mint a Wikipedia. A WMF-nek 2023 végén 255 millió likvid tőkéje volt.
Kezdetben arányaiban sokkal nagyobb volt a profitrés: 2003-ban 80 ezer dollár bevételhez 20 ezer dollár kiadás párosult. A WMF mellett a leányalapítványok többsége is nyereséges – áll a digitális jogra specializálódott svájci ügyvéd, Martin Steiger elemzésében. A 4,2 millió svájci frank bevétel mellett 1,4 milliót takarított meg, amellyel 6,8 millióra nőtt a tartaléka, és 8 millióra a vagyona, pedig 2023-ban bevételének 71 százaléka a WMF-hez került.
A Wiki-birodalom további sajátossága, hogy a nemzeti Wikimedia-alapítványok nem vállalnak felelősséget az általuk gondozott tartalomért – hívja fel a figyelmet Steiger.
Wiki-marketing
A kampány tesztfázisában a felhasználók 5 százaléka részben eltérő formázású és tartalmú felhívást lát. A végleges a reakcióik függvénye. „Így tudtuk meg, hogy az aktuális felület nyelvének, illetve országának megnevezése 11 százalékkal növeli a támogatási hajlandóságot” – áll a német Wikipedia korábbi ügyvezetője, Pavel Richter a Wikipedia Story című könyvében. Az is e kötetből derült ki, hogy 2022-ben az oldalmegnyitások 0,01 százaléka járt adakozással. Korábban a „social proof” elv orientálta a kampányt. Az emberek szeretnek igazodni az előttük lévőkhöz. Ezért a felhívásban mindig szerepelt, hogy már hányan és mekkora összeget adományoztak. Amióta arra hívják fel a figyelmet, mennyi hiányzik még, 22 százalékkal nőtt az adakozási kedv.
A direkt marketing is része a kampánynak: a korábban adakozók e-mailt kapnak, amelyben alapítványi tagságra motiválják őket. A legsikeresebben a német Wikimedia, melynek 110 ezer tagja van, több, mint az amerikainak, és akiknek legalább évi 24 euróval hozzá kell járulniuk a működéshez.
A Wikipedia lelke
A Wikipedia lelke a bejegyzéseket író önkéntesek közössége. Tagjai szabadidejükben írnak kedves témáikról, legyen az sport, közlekedés vagy történelem. Sokukat azonban zavarja az agresszív kampány és a Wikipedia vállalatbirodalommá válása.
„A felhívás reprezentálja az egyre mélyebb szakadékot a Wiki-menedzsment és az önkéntesek között” – véli a 2006 óta angol szócikkeket író Pete Forsyth.
A menedzsment viszont az önkéntesek naivitását tartja a problémának. A mai mérettel a Wikipedia nem tudna teljesen önkéntes alapon, pénz és tartalék nélkül működni – érvel a vezérkar.
Mesterséges intelligencia – egyszerre segítség és fenyegetés
Az utóbbi időben a szócikkeket is egyre inkább a fizetett alkalmazottaknak kell írniuk. Főként azért, mert fogynak az önkéntesek. Viszont ők tipikusan 50 év feletti fehér férfiak, ezért sokszor tetten érhető az egyoldalú perspektíva, az őket kevésbé érdeklő bejegyzések felületessége, illetve hiánya.
Erre is megoldás lehet a mesterséges intelligencia bevonása. Azonban egyelőre a menedzsment és az önkéntesek sem tartják elég színvonalasnak a chatbotok írásait.
„Egyszerűbb az azonnal válaszoló Sirit kérdezni, mint a Wikipedia sokszor részletes szójegyzékét végigolvasni” – foglalta össze a problémát az egyik vezető német bejegyzésíró, Kevin Golde.
Az információk iránt érdeklődők egyre kevesebbszer és kevesebben töltik be az online lexikont. Ezért ők ki is eshetnek a potenciális adakozók sorából. Miközben nem is tudják, hogy az AI-rendszer gyakran a Wikipedia tollával ékeskedik. Mert az Apple, a Google, a ChatGPT és a többiek etikátlanul, forrásmegjelölés és ellenszolgáltatás nélkül vesznek át Wikipedia-tartalmakat.
A jövő megoldása talán egy Wiki-chatbot kifejlesztése lehet – gondolkodnak a Wikipedia központjában.
