Donalt Trump amerikai elnök véget akar vetni a carried interest (az alapkezelők hozamrészesedése) kivételezett helyzetének. Ha ez valóban megtörténik, nagy érvágást jelentene a kockázati- és magántőkealapok kezelői számára is.
A carried interest különleges adóztatásának megváltoztatása már húsz éve napirenden van, de a milliárdos befektetők által működtetett lobbicsoportok eddig mindig meg tudták akadályozni, hogy a törvényhozók megvonják az adókedvezményt. Maga Trump már a korábbi elnöki ciklusát megelőző kampányban is jelezte, hogy véget kíván vetni az adózási kiskapunak. Végül azonban mégsem került sor a kedvezmény megszüntetésére, csupán a jogosultság megszerzéséhez szükséges eszköztartási időt emelték fel egyről három évre.
Mit is jelent pontosan?
A carried interest (szó szerint „átvitt kamat”) az alapkezelők részesedését jelenti az általuk kezelt alapok működtetése során elért hozamból. Az „átvitt” szó arra utal, hogy az elért nyereség egy részét nem az alap befektetői, hanem az alapkezelők kapják meg.
A befektetők és az alapkezelők szokásos megállapodása szerint az alapkezelők tevékenységét kétféle módon ismerik el: egy alapdíjas és egy sikerdíjas résszel. Az alapdíj azt jelenti, hogy az alapkezelő cég kezelési díjat kap, amit a kezelésében álló alap által kezelt vagyon értékének bizonyos – jellemzően 2 – százalékában állapítanak meg. A sikerdíjas rész pedig azt jelenti, hogy részesedést kap az általa kezelt alap működése nyomán elért nyereségből, jellemzően annak 20 százalékát. A viták kereszttüzében álló adózási kiskapu erre a hányadra, azaz az alapkezelők ösztönzését szolgáló, a nyereségből történő részesedésként kapott kompenzáció megadóztatásának mértékére vonatkozik.
Mi a helyzet a nagyvilágban?
Az adórendszereket elég nehéz összehasonlítani a sokféle érvényben lévő kedvezmény és az adóalapok megállapítására vonatkozó eltérő előírások miatt.
A gyakorlatban a legtöbb ország a tőkejövedelmeket a személyi (munka)jövedelmekhez képest alacsonyabb kulccsal adóztatja meg. A befektetések ösztönzése érdekében például a részvények vagy az ingatlanok eladásából származó nyereséget mérsékeltebb adóval terhelik, hogy ezáltal kompenzálják a saját tőke kockázatnak való kitettségét. Van azonban néhány ország, ahol nem különbözik a kétféle adó, de olyan is előfordul, ahol egyáltalán nem számítanak fel a tőkejövedelmek után adót. (Például Szingapúrban és az Egyesült Arab Emirátusban.)
A carried interest után fizetendő adó – a Macfarlanes LLP adatai szerint – jelenleg az Egyesült Államokban (New York) a legmagasabb, 34,7 százalék, ettől alig marad el a 34 százalékos Franciaországban alkalmazott adó mértéke. Ez az adónem Németországban 28,5 százalék, az Egyesült Királyságban 28 százalékos, míg Olaszország esetében 26 százalékos. Ugyanakkor Spanyolországban mindössze 22,8 százalékos adó terheli a carried interest keretében megszerzett jövedelmet.
Nemcsak az adó mértéke, de a carried interest kiszámítási módja is eltérő az egyes alapkezelő cégek gyakorlatában, illetve a különböző vagyonosztályok esetében.
Mi a tétje?
A carried interest adóztatása jelenleg a tőkenyereségre vonatkozó adó szerint történik, nem pedig az ennél magasabb, szokásos jövedelemadó-kulcsokkal. A változtatás mellett az alábbi érvek szólnak.
- A változtatás fő szempontja a szövetségi költségvetés bevételeinek növelése. A Congressional Budget Office becslése ugyanis az elmúlt tíz év során a költségvetés 12 milliárd dollár bevételtől esett el a nyújtott kedvezmény miatt.
- A kivételes bánásmód eltörlésével növelhető az adórendszer átláthatósága és méltányossága.
- Az alapkezelési tevékenység szolgáltatás, így azt a szokásos jövedelemadó-kulcsokkal kellene megadóztatni.
- Az adókedvezmény jelenlegi formájában aránytalanul nagy ahhoz képest, hogy maguk az alapkezelők milyen kis hányadban kockáztatják az alapokba betett saját tőkéjüket. A Preqin adatszolgáltató szerint az alapkezelők saját hozzájárulása a kezelt alapok tőkéjéhez világszerte átlagosan 4 százalékos, a medián részvétel pedig 2 százalékos, miközben az alapkezelőknek a tőkenyereségből történő részesedése 20 százalékos, s a kedvezmény e 20 százalék egészére vonatkozik.
A kedvezményes adóztatás megszűnése ugyanakkor rövid és hosszú távon több hátrányos következménnyel járhat.
- Rövid távon a kockázati- és magántőkealapok felgyorsíthatják cégeik tőzsdére vitelét, vagy a más módon történő kilépést a portfólióikban lévő cégekből annak érdekében, hogy még az adóváltozás hatályba lépése előtt lezárhassák az ügyleteket.
- Előfordulhat, hogy egyes cégek székhelyet váltanak, az újabb alapokat pedig eleve máshol, kedvezőbb adóztatású országokban hozzák létre.
- Romolhat a kockázati- és magántőke-alapok versenyképessége, a befektetők a rövidebb lekötést igénylő más megtakarítási formákat fogják előnyben részesíteni.
- Az intézkedés hosszú távon csökkentheti a kockázatvállalási kedvet, azaz visszaeshet a kockázati- és magántőke-alapokba történő befektetések mennyisége. Így kevesebb lesz az innováció motorját jelentő startupok és vállalati restrukturálások számára rendelkezésre álló tőke.
- Végső soron tehát a szigorítás a gazdasági növekedést gátolja, azaz a szándékolttal ellentétes hatást vált ki.
Mi lehet a megoldás?
Könnyen lehet, hogy a hatalmas lobbierővel rendelkező, s az elnök legközelebbi támogatói között lévő milliárdosok most is megakadályozzák a kockázati- és magántőke-alapok, és más privát alapok kezelői által igénybe vett kedvezményes adóztatás eltörlését.
Ha ez történne, valamilyen módosításra nagy valószínűséggel akkor is számítani lehet. Elképzelhető, hogy a kedvezmény a carried interestnek csak egy részére fog vonatkozni, a többi részét pedig a szokásos jövedelemadóval fogják megadóztatni. Az is elképzelhető, hogy nem az adót magát, hanem – ahogy erre már volt példa – a kedvezményes adóztatásra feljogosító előírásokat fogják szigorítani. Azaz például háromévesnél hosszabb időtartamra emelik az eszközök kötelezően előírt tartási idejét. Végül az is felmerülhet, hogy a carried interestet a kedvezményes kamatozású kölcsönökhöz hasonlóan fogják adózási szempontból kezelni.
Összességében a carried interest jelenlegi adókedvezménye túlzottnak tűnik, de teljes megszüntetése a kockázati- és magántőke-ágazat működését alapjaiban sodorná veszélybe.
(A nyitókép a Microsoft Copilot segítségével készült)
