Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat, ha a magántőkealap-kezelő cégek, magántőkealapok ott vannak a tőzsdén? Mitől félnek Magyarországon?
Némileg váratlan témájú felmérést tett közzé 2024. őszén az Invest Europe. Az európai kockázati- és magántőkealapok kezelőinek szakmai szervezete a tőzsdén jegyzett magántőkealapok árfolyamának alakulását vizsgálta. Pontosabban azt elemezte, hogyan változott az utóbbi öt évben a tőzsdén jegyzett európai magántőkealapok részvény-árfolyama ugyanezen alapok portfóliójának nettó vagyonértékéhez képest.
Az utóbbi években ugyanis sok tőzsdei magántőkealap vagy alapkezelő részvénye jóval alacsonyabb áron szerepelt, mint az egy részvényre eső nettó vagyonérték. Történt ez annak ellenére, hogy a portfóliócégek erősek és egészségesek voltak. Az alapkezelők úgy vélték, hogy a diszkontárat feltehetőleg a vagyonértékelések megbízhatóságának megkérdőjelezése okozza. Vagyis az a benyomás alakult ki, hogy a portfóliócégek esetleg túlértékeltek voltak, és/vagy az átláthatóság nem volt biztosított.
Az elemzés valójában a magántőkealapok portfóliójának túlértékeltségével kapcsolatos hiedelmeket igyekezett megcáfolni. Másrészt arra is felhívta a figyelmet, hogy a tőzsdén jegyzett magántőkevagyonban jelentős olyan érték rejlik, ami nem tükröződik az alapok és kezelőik részvényáraiban.
Konzervatív vagyonértékelés
Az Invest Europe a kétkedő befektetők meggyőzése érdekében kiszámolta, mekkora, illetve milyen irányú az eltérés a kilépéskori és a kilépést megelőző legutolsó könyvértékelés között. A tőzsdei magántőkealapok kezelői arra számítottak, hogy ha jellemzően a kilépést megelőző utolsó vagyonértékeléssel egyező, vagy azt meghaladó vagyonérték mellett lépnek ki a befektetéseikből, az igazolja, hogy a vagyonértékeléseik konzervatív módon történtek. A felmérés eredménye ezt igazolta is, mert a kilépéskori vagyonérték 39 százalékkal magasabb volt a 2019–2023 közötti évek átlagához viszonyítva. (Az alapok alapja konstrukcióban működő tőzsdei magántőkealapok esetében ugyanez a mutató még ennél is magasabb, 49 százalékos volt.)
Mi is az a tőzsdén jegyzett magántőke?
A tőzsdén jegyzett magántőke olyan magántőkealap-kezelő cégeket és magántőkealapokat takar, amelyek megjelennek a tőzsdén, miközben a portfóliócégeik és a vagyonuk külön nem, azaz magánkézben maradnak. A tőzsdén jegyzett magántőkealapoknak, illetve kezelőiknek ugyanolyan szabályozási előírásoknak – beleértve a nyilvánosságra hozandó adatokat – kell megfelelniük, mint bármely más tőzsdén jegyzett cégnek.
A tőzsde többi szereplőjéhez hasonlóan a magántőkealapok árfolyamának alakulását is befolyásolják makrogazdasági körülmények, s ettől független, hogy a portfólióikban lévő egyes cégeiket hogyan érintik a piaci hatások. A tőzsdén jegyzett magántőkealapok vagy kezelők részvényeinek árát tehát a piac határozza meg. Így a kereskedés történhet akár prémium áron, amikor az egy részvényre eső piaci ár magasabb, mint az egy részvényre eső nettó vagyonérték, de diszkont áron is, amikor ennek épp a fordítottja igaz.
Legyen vagy ne legyen nyilvánosság?
A magántőke, mint vagyonosztály vonzerejét az adja, hogy a magántőkealapoknak portfólió-befektetéseik végrehajtásakor nem kell a nyilvánosan jegyzett cégekhez hasonló közzétételi előírásoknak megfelelnie, s nincsenek kitéve folyamatos befektetői nyomásnak sem. Így első ránézésre egyáltalán nem kézenfekvő, hogy a magántőkealapok miért mondanak le önként ezen előnyökről, s választják a tőzsde által megkövetelt korlátoknak való megfelelést.
A tőzsdére lépő alapok vagy kezelők nyilvánosságra hozandó prospektusaiból akár kellemetlen információk is kiderülhetnek. A rendszeres tőzsdei tájékoztatás részletes betekintést nyújt a nyilvánosság számára arról, hogy a tőzsdén szereplő magántőkealap vagy alapkezelő mennyi tőkét képes kitermelni.
Mégis, a nyilvánossá válás több szempontból is előnyös lehet. Elsősorban a portfóliócégekbe történő befektetést lehetővé tevő többlettőkéhez való hozzáférés miatt. Emellett a tőzsdei lét presztízst és nagyobb ismertséget is hozhat. A nyilvános piaci standardokból következő megnövekedett kiszámíthatóság is kifizetődő lehet, amikor a nagyobb átláthatóságra törekvő befektetők arról döntenek, hogy a tőkéjüket hová fektessék be. Mindezen szempontok alapján tehát mégis lehet értelme annak, ha egy magántőkealap vagy kezelője a tőzsdére lépés mellett dönt, amennyiben a piaci feltételek éppen kedvezőek.
Még szerény a magántőkealapok érdeklődése a tőzsde iránt
Az utóbbi években erősödött a befektetésekhez szükséges tőke iránti kereslet, mivel az alacsony kamatkörnyezet véget érésekor korlátozottabbá vált az intézményi befektetőktől befolyó tőke mennyisége. A tőzsdei árfolyamok 2022. évi összeomlása azt is jelentette, hogy sok nyugdíjalap és alapítvány befektetési portfóliójában megnőtt az alternatív befektetések, ezen belül a magántőke iránti kitettség, miközben a vérszegény kilépési piac nem tette lehetővé a tőke visszaforgatását a magántőkealapokba.
A magántőkealapok kezelői felismerték, hogy új tőkeforrásokat szerzésére a kisbefektetők nyújthatnak potenciális lehetőséget. A kisbefektetők érdeklődése némileg emelkedett is, az alacsony kamatok elmúltával azonban sokkal vonzóbbá váltak számukra a kockázatmentes hagyományos befektetési lehetőségek. A kisbefektetők ráadásul jellemzően sokkal érzékenyebbek a rövidtávú gazdasági hatások változásár és a bizonytalanságra, mint például az árfolyam volatilitás vagy a növekvő infláció.
Ugyanakkor a magántőke egy új lehetőséget kínált a kisbefektetők számára a portfóliójuk diverzifikálásához, amikor a tőzsdén jegyzett vállalatok száma visszaesett, s ez megnehezítette a diverzifikált összetételű, gyors növekedésű lehetőségekbe történő tőzsdei befektetést. Ráadásul miközben a hozamok csökkentek, a magántőke még mindig jobb hozamot ért el, mint a legtöbb alternatív vagyonosztály.
Valójában tehát a tőzsdén jegyzett magántőkealapok és kezelőik a tőzsdén keresztül egy olyan további – alternatív – forrásszerzési lehetőséget kívánnak kihasználni, ami a vagyonukat tőzsdén keresztül befektetni kívánó kisbefektetők vagy intézményi befektetők számára nyit további befektetési lehetőséget. E befektetés egyidejűleg rendelkezik a tőzsdei befektetések szabályozása nyújtotta rugalmassággal és likviditással, miközben előmozdítja az ígéretes fejlődés előtt álló vállalkozások, vagy átalakítással jelentős értéknövekedésre képessé tehető vállalatok finanszírozását.
Amerikai, európai példák
A legismertebb óriási alapkezelők közül egyaránt megtalálható tőzsdén a KKR, az Apollo Global Management, a Carlyle Group vagy a Blackstone. A Preqin adatszolgáltató szerint az Egyesült Államokban a tőzsdén jegyzett 650 zártvégű alap (closed-end fund, CEF) 12 százalékának van valamilyen magántőke-kitettsége, s az alapoknak még ennél is jóval kevesebb hányada foglalkozik kizárólag klasszikus magántőke-befektetéssel.
Európában a magántőkealapok tőzsdei megjelenése messze nem olyan megszokott, mint az Egyesült Államokban. A londoni 3i Group, a svájci Partners Group, a francia Tikehau Capital és a svéd EQT egyaránt ismert, tőzsdén jegyzett alapkezelő. A londoni tőzsdén szereplő zártvégű magántőkealapok piaci kapitalizációja 2023 végén mindössze 14,7 milliárd dollárt tett ki, ami a Preqin adatszolgáltató által 5,8 ezer milliárd dollárosra becsült világszerte kezelt összes magántőkevagyon értékének még az egy százalékát sem éri el. A legnagyobb vagyonértékkel rendelkező magántőkealap-kezelők közé a HgCapital Trust, a HarbourVest Global Private Equity és a Pantheon Private Equity Trust tartozik.
A CVC Capital Partners 2024 tavaszán London helyett Amszterdamban jelent meg a tőzsdén, ahol 15 milliárd eurós értékelés mellett 1,25 milliárd euró összegű tőkét gyűjtött. Ezzel a CVC képviseli az eddigi legnagyobb kapitalizációjú tőzsdén megjelent európai magántőkealap-kezelőt.
Magyarországon még kuriózum
A magyarországi magántőkealapok és kezelőik körében még kuriózumnak számít a tőzsdei szereplés. A jelentős vagyonokat mozgató hazai magántőkealapok kezelői számára ugyanis rendkívül fontos, mondhatni fő cél a tulajdonosok kilétére és a tevékenységre vonatkozó információk nyilvánosságtól való visszatartása, amit a szabályozás jelenleg lehetővé is tesz. A magántőkealapok közül csak kevés foglalkozik a klasszikus értelemben vett magántőke-befektetéssel, azaz a kivásárolt vállalatok kiszálláskori értéknövekedését tőkével és szakmai támogatással előmozdító tevékenységgel.
A kockázatitőke-befektetést főtevékenységként végző alapkezelők közül azonban már két szervezet – az OXO Technologies Holding Nyrt. 2021-ben és a STRT Holding Nyrt. 2023-ban – megjelent a Budapesti Értéktőzsde XTend szekciójában. Mindkét szervezet készül a BÉT Standard piacára történő bevezetésre, a részvények likviditásának és a befektetői kör növelése érdekében. Az OXO Technologies emellett már a társaság székhelyének Rotterdamba helyezését is eldöntötte, amit az érettebb típusú befektetési célpontokra fókuszálás mellett a nemzetközi terjeszkedés irányába tett lépés magyaráz.
(A nyitókép AI felhasználásával készült: Microsoft Bing – Képkészítő)
