Egy új felmérés a befektetőket és az alapkezelőket egyaránt segíti abban, hogy a piaci versenyben össze tudják hasonlítani a díjcsomagokat.
A kockázati- és magántőke-ágazatban a válság jelentősen megváltoztatta a piaci szereplők közötti erőviszonyokat. Miközben az alapokba tőkét fektető intézményi befektetők erőfölénye – a befektetésekből lassabban felszabaduló tőke következtében – nőtt, az alapkezelők díjazása az elmúlt években mégis alig változott. A kockázati- és magántőkealapok kezelői által alkalmazott kezelési díj mediánja 2018 óta 1,75 és 2 százalék között ingadozik.
Díjváltozások 2018 és 2024 között
A Callan neves befektetési tanácsadó cég frissen publikált 2024 Private Equity Fees and Terms Study című felmérése 413 kockázati- és magántőkealap-kezelő körében vizsgálta az alapkezelői díjak 2018 és 2024 közötti alakulását. Az immár harmadik éve megjelenő kiadvány idén kiegészült az alapok alapja konstrukcióban működő, valamint a másodlagos piacra szakosodott alapok kezelőire vonatkozó adatokkal is.
A felmérés nemcsak a kockázati- és magántőkealapok befektetői számára segít abban, hogy össze tudják hasonlítani az általuk alkalmazott díjcsomagokat versenytársaikéval, de az alapok kezelőinek is megkönnyíti a kezelési díjak és a hozzá kapcsolódó egyéb feltételek összevetését.
A felmérés szerint az alapkezelési díjak jelentősen eltérnek az alapok által követett stratégia függvényében. Két alapvető tendencia érvényesül: a magasabb kockázat/hozam stratégiát követő alapkezelők, így például a kockázatitőke-alapok kezelői jellemzően magasabb díjakat számítanak fel. Ugyancsak magasabb díjakat kérnek a kisebb alapok kezelői. Így minél több kockázatitőke-alap, vagy kisebb méretű alapot kezelő szervezet kerül be az adatbázisba, annál magasabb összevont díjszint alakul ki. Idén a kockázati- és a növekedésitőke-alapokat kezelők összesített aránya több mint 30 százalékos volt.
Az alapoknak odaígért tőke
Az alapok jegyzésekor a befektetőktől elvárt leggyakoribb minimális tőkeígérvény – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is a 10 millió dollár volt. Ez a felmérésben résztvevők 37 százalékánál szerepelt. Az átlagos tőkehozzájárulás ugyanakkor csak 8,8 millió dollár volt.
Az új alapok felállításakor az intézményi befektetők mellett rendszerint az alapkezelők is hozzájárulnak a létrehozandó alap tőkéjéhez. Az alapkezelők hozzájárulásának aránya idén 3,6 százalék volt, alacsonyabb a tavalyi 4,2 százaléknál. A felmérés készítői szerint a csökkenés elsősorban a kezelőktől rendszerint alacsonyabb hozzájárulást igénylő kockázatitőke-alapok nagyobb számából adódott.
Alapkezelési díj, sikerdíj
Az alapkezelési díjak medián értéke az alapok aktív befektetési időszakában 1,75 és 2 százalék között alakult, ami megegyezett a korábbi években mért adatokkal. Az aktív befektetési időszak utáni, relatíve kevesebb munkát igénylő időszakban a kezelési díj 20–25 bázisponttal alacsonyabb volt, az alapkezelők által követett befektetési stratégiától is függően.
Az alábbi ábra az alapok aktív befektetési időszakára vonatkozóan mutatja be a kezelési díjak alakulását az egyes alapfajtákban kezelt tőke százalékában.
Az alapkezelési díj mellett az alapkezelők ösztönzésére szolgál a sikerdíj, mely egy meghatározott szint feletti nyereségből történő részesedést jelent. A sikerdíj az alapok túlnyomó többségénél változatlanul 20 százalék. A minimálisan elvárt hozam az adatbázisban szereplő alapkezelők 84 százalékánál 8 százalékos volt (ez nem ügyletenként, hanem az alapok egészére értendő).
Így számolnak az alapok alapjai és a másodlagos alapok
Az alapok-alapja esetében a díjstruktúra igen komplex, ami a több szinten érvényesülő sikerdíj és kezelési díj megállapításából adódik. A más alapokba fektető alapok-alapja konstrukcióban érvényesülő kétszintű díjazás miatt az alapok-alapja szintjén alacsonyabb az alapkezelők számára fizetendő díj, mint a „sima” alapok esetében. A vizsgált mintában az aktív befektetési időszak alatt ez 0,76 százalékos, ezt követően pedig 0,7 százalékos. A sikerdíj az alapok alapjai esetében is többféle: a közvetlen befektetéseknél (0–5 százalék), valamint a másodlagospiaci befektetések és a társbefektetések útján történő részek esetében (5–10 százalék).
A másodlagos befektetésekre szakosodott alapok az alapok alapjaihoz képest magasabb díjakat biztosítanak az alapkezelőknek: az aktív befektetési időszakban átlagosan 1,07 százalékot, ezután pedig 0,04 százalékot. A sikerdíj is jellemzően magasabb, a legtöbb másodlagos alap esetében 10–15 százalékos sikerdíjat állapítanak meg.
A felerősödő verseny következményei
A felmérés tanúsága szerint a kockázati- és magántőkealapokat kezelők alapkezelési díjai a vizsgált időszakban csak minimálisan változtak, miközben a forrásbevonási környezet jelentősen megváltozott, azaz az alapkezelők tárgyalási pozíciója romlott az alapokba befektető intézményi befektetőkkel szemben. A válság miatt ugyanis lelassult a korábban befektetett tőke felszabadulása az alapokból. Emiatt meghosszabbodott az új alapok felállításához szükséges idő. Mindez felerősítette a különböző típusú eszközöket kezelő szervezetek közötti versenyt. A kockázati- és magántőkealapok kezelői a kezelési díjak csökkentését elkerülendő, elsősorban társbefektetési lehetőségek nyújtásával igyekeztek az intézményi befektetőket az alapjaikba történő befektetésre ösztönözni. Az alapkezelők által előzetesen felkínált társbefektetési lehetőség egyúttal a jövendő befektetőkkel kialakítandó hosszútávú kapcsolat megalapozását szolgálta.
(A nyitókép és az ábra forrása: Callan)
