Optimisták a szakemberek az európai technológiai ipar helyzetének megítélésében, de ahhoz, hogy az öreg kontinensen egységes és likvid piac alakuljon ki, és itt lehessen tartani a tőzsdén először megjelenő cégeket, tulajdonosokat, értékeket, egy „Európai Nasdaq” kellene.

 Az alapítók növekvő optimizmusát sugározza az Atomico alapkezelő vezetésével az európai technológiai cégek helyzetéről frissen kiadott jelentés. A megkérdezettek fele az előző évhez képest optimistábban ítéli meg az európai technológiai ipar helyzetét, s csupán ötödük kevésbé derülátó, mint egy évvel korábban. A cégfinanszírozás növelésének útjában álló legnagyobb akadályt a megkérdezettek a befektetési alapokban összegyűlt tőke korlátozott volumenében és a felvásárlási, kilépési lehetőségek hiányában látja.

Ezt az optimizmust alátámasztja, hogy az európai technológiai vállalkozásokba fektetett tőke – a Sifted legfrissebb felmérése szerint – 2025 első 11 hónapjában már meghaladta a teljes tavalyi befektetési összeget. Az alapkezelők idén eddig több, mint 49 milliárd eurót fektettek be, míg 2024 egészében 47,3 milliárd eurót.

Az európai technológiai szférát képviselő 2500 alapító, kockázati tőkealap-kezelő, befektető és tanácsadó körében végzett felmérés szerint az európai technológiai szektor cégeinek értéke tíz év alatt megnégyszereződött, s 2025-re a kontinensen megtermelt GDP 15 százalékát állította elő.

Az európai alapok tőkegyűjtési gondjai

A frissen befektethető forrásokról kevésbé rózsás a kép Európában. 2025 novemberéig az európai alapok 9,3 milliárd dollár összegű tőkét gyűjtöttek, ami 60 százalékkal maradt el a tavalyitól, s 70 százalékkal volt kevesebb a csúcsértéket jelentő 2022. évi tőkegyűjtésnél. Az alapok száma is csökkent, 2025-ben az alapkezelők eddig csupán 123 alap jegyzését zárták le, míg 2022-ben 202 új alapot állítottak fel, 2014-ben pedig egyenesen 243-at.

A tőkegyűjtési gondok ellenére Európában is folytatódik a tőkekoncentráció. Ez a nagyobb méretű alapok számának emelkedésével jár, ami egyúttal az európai ökoszisztéma éréséről tanúskodik. A 100 millió eurós, vagy ennél is nagyobb alapok száma 2016 óta megháromszorozódott, miközben a 100 millió dollárnál kisebbek száma változatlan maradt, s az 50 millió eurósnál kisebbeké pedig visszaesett. A legalább egy, egymillió dolláros befektetési fordulóban részt vett, vagyis az ún. aktív alapok száma jelenleg 2850, míg 2016-ban csupán 1350 alap volt aktív a piacon. Ezen belül az Európából származó befektetők száma duplájára emelkedett, s elérte a kétezres nagyságrendet.

A 2025-ben létrehozott tíz legnagyobb alap Európában

Forrás: Atomico: State of European Tech25 (156. o.)

 Fellendülő exitek az Egyesült Államokban

2025-ben a kilépések világszerte jelentősen fellendültek, s az első tőzsdei megjelenések, valamint az összeolvadások/felvásárlások együttes volumene 608 ezer milliárd dollárt ért el. Ennek több mint 80 százalékát azonban az Egyesült Államok adta, míg Európában a kilépési tevékenység mérsékelt maradt.

A milliárdos kilépési ügyletekből továbbra is kevés zajlik Európában, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ezek a nagyméretű kilépések megszokottak. Európában 2025-ben 15 darab egymilliárd dollárt elérő, vagy meghaladó kilépési tranzakcióra került sor, ebből 11 felvásárlási ügylet volt. Európában 2025-ben a legnagyobb ügyletet a Klarna első tőzsdei megjelenése (IPO) jelentette 17 milliárd dolláros értékeléssel, míg 2023-ban az ARM tőzsdére lépése, 2024-ben pedig az IHS felvásárlása vitte el a pálmát. Az elmúlt évtizedben az egymilliárd dollárnál nagyobb ügyletek az összes tőzsdére lépés értékének 86, a felvásárlásoknak pedig 68 százalékát képviselték, miközben az ügyletek számát nézve az IPO-k körében 13, a felvásárlások között pedig mindössze 0,7 százalékos volt az arányuk. Valójában néhány nagy ügyleten áll vagy bukik egy-egy év eredménye.

A tőzsdei kilépések várományosai közül egyelőre még többen is kivárnak. A potenciális kilépők között található például a Revolut, a Bolt, a Personio, a Monzo, a Vinted, a Flix, a Zilch és a Rohlik. Kelet-Közép-Európa szempontjából örvendetes fejlemény, hogy e cégek közül eredetileg három is (Bolt, Vinted és a Rohlik) innen indult hódító útjára.

Kilépési nehézségek Európában

Európában a felvásárlásokat az is megnehezíti, hogy a felvásárló cégek mérete sem akkora, mint az Egyesült Államokban, azaz közülük csak kevés képes 250 millió dollár feletti üzletet végrehajtani. Így nem véletlen, hogy a 250 millió dollárnál nagyobb európai tranzakciókat amerikai vevők hajtják végre. Az európai technológiai cégek körében végrehajtott, 250 millió dolláros vagy ennél nagyobb összegű felvásárlásokban 2025-ben eddig mindössze 11 európai vevő vett részt. Az USA-ban ugyancsak magasabb az egy felvásárlóra eső tranzakció szám. A világ legnevesebb felvásárlójának számító Thoma Bravo az elmúlt évtizedben hatszor annyi üzletet hajtott végre az Egyesült Államokban, mint Európában, noha itt is ő volt a legnagyobb felvásárló. Ez a szoftvercégekre specializálódott kivásárló egyébként nemrég jelentette be egy újabb, 2 milliárd dolláros alap felállítását, melyet kifejezetten európai célvállalatok felvásárlására szán.

Bár Európa csupán 10 százalékát adja a világ IPO-inak, idén a világ 10 legértékesebb nyilvános kibocsátásából kettőre mégis itt került sor. Az egyik a Klarna 17 ezer millió dolláros IPO-ja volt, ami idén világviszonylatban a negyedik legnagyobb ügyletnek számít a világon. A másik az SMG 6 ezer millió dolláros bemutatkozása volt, amely a világ ranglistán a 10. helyen áll.

A legnagyobb értékű első tőzsdei megjelenések a világon, 2025-ben

 Forrás: Atomico: State of Europen Tech25 (190. o.)

Nehezíti a tőzsdei kilépéseket az európai nyilvános piacok korlátozott mérete és töredezettsége. Az európai nyilvános cégek értéke együttesen 1,7 ezer milliárd dollárt tesz ki, ami mindössze 5 százaléka az amerikai 37 ezer milliárdnak. Az amerikai tőzsdék két domináns piaca igen koncentrált, miközben Európában 36 különböző tőzsde között oszlik meg a cégek kapitalizációja, csökkentve ezzel a piacok láthatóságát és likviditását.

Az Egyesült Államokban a Nasdaq és a NYSE adja a technológiai cégek nyilvános piaci értékének 99 százalékát. Európában 36 tőzsde működik, a piaci kapitalizáció alapján tíz ország adja a teljes ökoszisztéma 97 százalékát. E piacokon ráadásul a koncentráció még nagyobb: a tíz országból hétben egyetlen egy cég képviseli a piaci kapitalizáció több mint felét. Németországban az SAP (68%), Svédországban a Spotify (72%), az Egyesült Királyságban az ARM (60%). Írországban (Experian) és Spanyolországban (Amadeus) még ennél is szélsőségesebb a helyzet, itt egy-egy cég egyaránt 90 százalékot képvisel. Ez pedig nagy sebezhetőséget jelent.

Hogyan lehetne a kilépési környezet akadályait csökkenteni?

Általános vélemény, hogy az európai technológiai cégek nemzetközi léptékű térnyeréséhez a befektetési fordulókban kapható több tőkére és szélesebb körű kilépési lehetőségre lenne szükség. Az Atomico felmérésében a válaszadók a kívánatos változtatások között rávilágítottak a szabályozási reform és az adóváltozások szükségességére, s kiemelték a megnövekedett intézményi részvétel jelentőségét. A kilépések szűk keresztmetszete tehát főleg a piaci struktúrában rejlik.

A kockázatitőke-alapok kezelőinek véleménye szerint elsősorban az alábbi területeken lenne a szükség változtatásra (a válaszadók százalékában):

• több finanszírozás a befektetési fordulók során (~30)
• több összeolvadási és felvásárlási lehetőség (~25)
• jobb szabályozási környezet (~20)
• adózás átalakítása (~10)
• egységes európai piac (~10)
• több intézményi befektető (beleértve a nyugdíjalapokat) (~8)
• több nagyvállalati felvásárló (~7)
• alacsonyabb cégértékelés (~6)
• változás a kultúrában vagy a kockázatvállalási kedv terén (~5)
• erősebb másodlagos piacok (~4)
• egységes jogi keretrendszer (~4)

Az európai nem nyilvános piacok túl kicsik ahhoz, hogy scale-up fázisú cégeknek biztosítani tudják a szükséges tőkét a vezető világcéggé váláshoz. A késői fejlődési stádiumban végrehajtott befektetési fordulók más ökoszisztémákhoz képest kisebbek, ritkábbak és lassabbak. A tőzsdei érettséget elérő cégek pedig olyan töredezett nyilvános piacokkal szembesülnek, amelyek nem elég mélyek, likvidek és szofisztikáltak ahhoz, hogy kellően támogassák az európai bajnokok globális ambícióit.

Kormányzati feladatok

Az Atomico 2025-ös jelentésében szereplő javaslatok között első helyen szerepelnek azok az intézményi befektetőkkel kötendő tőkemegállapodások, amelyek előmozdítják, hogy a cégek finanszírozásába bekerüljön az európai nyugdíjalapok, biztosítók és szuverén állami alapok tőkéje, s ezzel lendületet kapjon az európai innováció finanszírozása. Az olyan nemzeti kezdeményezések, mint a Tibi, a WIN vagy a Mansion House, egyaránt ebbe az irányba mutatnak.

Fontos lenne az európai állampolgárok meggyőzése arról, hogy a háztartásukban keletkező összesen 10 ezer milliárd eurót is elérő megtakarítás egy részét csatornázzák be e területre, illetve maga az Európai Unió lépjen előre a megtakarítási és befektetési unió megvalósítása terén, többek között az emberek pénzügyi jártasságának javításával.

Lényeges törekvés, hogy egységes és likvid európai piac épüljön ki a növekedési szakaszban tartó cégek számára. Ennek része a nyilvánosságra hozandó adatok egységesítése, a likviditás összevonása és az elemzői tevékenység megerősítése. A cél, hogy egy „igazi” Európai Nasdaq révén Európában lehessen tartani a tőzsdén először megjelenő cégeket, a tulajdonosokat és a létrehozott vállalatok által képviselt értéket.

A jövő finanszírozása tehát azt is jelenti, hogy az Európában létrehozott tőke Európában kerüljön újra befektetésre, megerősítve ezáltal az összekapcsolódó tőkepiacokat, amelyek támogatni tudják az alapítókat a startup fázistól a scale-up fázison át a tőzsdei jegyzés időszakáig.

(A nyitókép mesterséges intelligencia segítségével készült.)