A family offices fontos szerepet játszanak a kelet-közép-európai kockázatitőke-alapok tőkegyűjtésében, és ezzel a régiós startupok finanszírozási lehetőségének növekedésében is.
Kockázatosabb, alternatív befektetések
A magasabb hozam elérése érdekében a családi vagyonok kezelői egyre inkább elmozdulnak a kiegyensúlyozott portfolió nyújtotta, hagyományosan biztonságosabb befektetésektől a kockázatosabb, azaz a tőzsdén kívüli, alternatív befektetések irányába. (Ennek okairól elemzésünk első részében írtunk.) Ez a sokféle alternatív befektetési lehetőség között a kockázati tőkét is magában foglaló magántőkebefektetések volumenének és arányának térnyerését jelenti. A családi vagyonkezelő szervezetek befektetéseit vizsgáló különféle felmérések egyaránt e trendet jelzik.
A KKR globális befektetési cég családi vagyonkezelő szervezetekre vonatkozó legfrissebb felmérése szerint e befektetők portfóliójában 2023-ban már átlagosan 52 százalékot ért el az ún. alternatív eszközök súlya, míg arányuk 2022-ben csupán 42 százalékos volt.
Az UBS Global Family Office Report 2024 című jelentése hasonló tendenciát jelez. Eszerint 2023-ban a családi vagyonkezelők befektetéseiben az alternatív befektetések aránya világszerte 48 százalékot ért el, az előző évi 45 százalékkal szemben. Közöttük 2023-ban 22 százalékos részaránnyal a kockázati- és magántőkebefektetések súlya volt a legmagasabb (egy évvel korábban ez még csupán 19 százalék volt).
Regionálisan a kockázati- és magántőkebefektetések súlya a családi vagyonkezelők befektetéseiben az Egyesült Államokban volt a legmagasabb (35 százalék), míg Európában csak 22 százalékot képviselt. Észak-Amerika jelentőségét mutatja, hogy a családi vagyonkezelők által világszerte befektetett vagyon felét itt fektették be, míg Nyugat-Európa 27 százalékot képviselt. A családi vagyonkezelők 2024-re vonatkozó terveiben a kockázati- és magántőkebefektetések vonzereje világszerte változatlan súllyal szerepelt.
A családi vagyonkezelők portfólióiban a magántőkebefektetések előretörése a kockázatitőke-alapok tőkegyűjtésének forrásszerkezetében közvetlenül is lemérhető. A Campden Wealth kimutatása szerint 2022-ben a családi vagyonkezelők befektetései a kockázatitőke-befektetések volumenének több mint 14 százalékát adták, míg tíz évvel korábban arányuk mindössze 6 százalékos volt.
Az európai kockázati tőkések „legjobb barátai”
Az európai kockázatitőke-alapok tőkegyűjtése szempontjából a családi vagyonkezelő szervezetek fontos szerepet játszanak.
A Sifted portál 2023 őszén, 111 Európában befektető kockázatitőke-alap körében végzett felmérése szerint a válaszadók 95 százalékánál szerepelt az alapok befektetői között családi vagyonkezelő szervezet vagy gazdag magánszemély. A második leggyakrabban szereplő befektetői kört a nagyvállalati befektetők képviselték a válaszadók 43 százalékával, harmadik helyen az ún. alapok alapjai álltak 42 százalékkal. Előfordulási gyakoriságát tekintve a negyedik helyen 33 százalékkal az állami szervezetek, míg ötödikként 21 százalékkal a kockázatitőke-alapok egymásközi befektetései szerepeltek. A nyugdíjpénztárak a megkérdezett alapok 15 százaléka, a szuverén állami alapok pedig 14 százaléka esetében nyújtottak forrást a kockázatitőke-alapok számára. A legritkábban alapítványok szerepeltek befektetőként.
Az Invest Europe statisztikájából az is kiderül, hogy családi vagyonkezelő szervezetek és tehetős magánszemélyek 2020-ban 11 százalékát, 2021-ben 14 százalékát, 2022-ben 11 százalékát, 2023-ban pedig 13 százalékát adták az évente európai befektetésre odaígért kockázati- és magántőke volumenének.
Mindez azt jelzi, hogy a családi vagyont kezelő szervezetek és a gazdag magánemberek a kockázati tőkések számára kifejezetten vonzó üzleti partnerek. Különösen a korai fejlődési szakaszban tartó startupokat finanszírozó kockázatitőke-alapok kezelői számára fontos a jelenlétük.
Kelet-Közép-Európa is a látókörben
Az UBS már említett felmérése szerint a családi vagyonkezelők befektetései között világszerte csak kis hányaddal, mindössze a befektetések 2 százalékával szerepel Kelet-Európa. Regionális viszonylatban azonban látszik, hogy az európai székhelyű családi vagyonkezelő szervezetek e régióbeli befektetések lehetőségét az átlagosnál jobban számításba veszik. Míg Kelet-Európa aránya az észak-amerikai családi vagyonkezelők befektetéseiből mindössze 2 százalékos, addig az európai családi vagyonkezelők befektetett tőkéjük 5 százalékát irányítják Kelet-Európába.
A kelet-közép-európai kockázati- és magántőkealapok számára azonban a családi vagyonkezelőktől érkező tőke – Európa fejlettebb régióihoz képest is – fontosabb szerepet tölt be. Ugyanis a családi vagyonkezelők és tehetős magánszemélyek tőkeígérvényei a régióban felállított alapok tőkegyűjtésének 2020-ban 17 százalékát, 2021-ben 14 százalékát, 2022-ben pedig már 22 százalékát adták. 2023-ban, amikor a gazdasági válság és az Ukrajnában folyó háború miatt eleve jelentősen visszaesett a régiós alapok tőkegyűjtése, a családi vagyonkezelők is visszavonulót fújtak, s a tőkeígérvények mindössze 8 százalékát biztosították az itteni alapok számára.
A kelet-közép-európai családi vagyonkezelő cégek közül a Recursive internetes lap nyolc olyan szervezetet mutat be, amelyek a kockázatitőke-befektetések szempontjából érzékelhető szerepet játszanak. Ezek közé sorolható a horvát Hellen’s Rock, a görög LATSCO, a bolgár Ocean Investments, a román OPES és a szintén román TVP szervezet, valamint az egyaránt cseh ZAKA, a Consilium, és a Family Office Partners. E szervezetek közül a 2020 óta a két csehországi vállalkozó által működtetett ZAKA családi vagyonkezelő 55 startupba történt befektetésével egyike a legaktívabb európai családi vagyonkezelőknek. E szervezet olyan ismert világhírű befektetők mellett végzett társbefektetést, mint az Y Combinator, a General Catalyst és az Apollo Fund.
Az összeállításban magyar családi vagyonkezelő nem szerepel. Feltehetőleg azért, mert – ahogyan azt Apelso cég felmérése kimutatta – a kockázati tőkébe való befektetés Magyarországon szinte teljesen hiányzik.
(Fotó: Pexels)
