A tehetős magánemberek és gazdag családok vagyonát professzionálisan kezelő családi vagyonkezelő szervezetek – family offices – átalakulását elsősorban a vagyon generációk közötti átadása generálja.
Az egy, vagy egyidejűleg több család vagyonát kezelő szervezetek célja a családi vagyon értékének gyarapítása, illetve generációk közötti átadása. Az utóbbi időben a családi vagyonkezelők belső struktúrája és befektetési szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül, ami egyúttal a startupok finanszírozására fordított tőke emelkedésével járt. A családi vagyonkezelők egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, amikor lényegében a kockázati tőke alternatíváját kínálják.
Professzionálisan működő magáncégek
A családi vagyonokat kezelő pénzügyi szolgáltató szféra sokféle szervezetet takar: az egyetlen család vagyonát kezelőtől a számos család vagyonát együtt kezelő, több országban jelen lévő irodák hálózatát lefedő hatalmas vagyonkezelő szervezetekig. Becslések szerint világszerte nagyságrendileg 15 ezer családi vagyonkezelő szervezet működik. Az e szervezetek kezelésében álló befektetett vagyon nagysága az Economist Intelligence Unit és a DBS Private Bank számításai szerint 5,9 ezer milliárd dollárt tesz ki.
A családi vagyonkezelők olyan, a kockázatitőke-alapok kezelőihez hasonlóan professzionálisan működő magáncégek, amelyek egy vagy több család vagyonát kezelik, s fektetik be közvetlenül cégekbe, vagy közvetett módon, más alapokon vagy alapok alapján keresztül. Pénzügyi tanácsadást és szolgáltatást kínálnak az egyénileg befektető tehetős magánszemélyeknek és a jelentős vagyonokat felhalmozó családoknak a felhalmozott tőke befektetéséhez, a családi vagyon megőrzéséhez és a következő generáció számára történő átadásához.
Befektetési részlegeik jellemzőek kicsik, amelyek döntéshozatalában pénzügyi tanácsadók, befektetési vezetők és az érintett családok tagjai vesznek részt. Döntéshozataluk rugalmas és viszonylag gyors, a döntéseket a család vagy a család által megbízott befektetési testület hozza meg. A családi vagyonkezelők befektetési döntései az érintett család érdekeltségét, értékeit és kockázatviselési hajlandóságát tükrözik. Az általuk felkarolt startupok számára nemcsak ún. türelmes tőkét, de mentorálást és az érintett családok hálózatához és forrásaihoz történő hozzáférést is kínálnak.
Rugalmasabb, testreszabottabb konstrukciók
A családi vagyonok kezelői azért tudnak a kockázatitőke-alapoknál rugalmasabb és testreszabottabb befektetési konstrukciót képviselni, mert egyetlen típusú forrásból érkező tőkét kezelnek. Azaz, míg a családi vagyonkezelők egy vagy több család vagyonát kezelik, a kockázatitőke-alapok rendszerint sokféle intézményi befektető – bankok, nyugdíjpénztárak, nagyvállalatok, biztosítók stb. – tőkéjéből hozzák létre alapjaikat, s e sokféle intézmény képviselőinek érdekeit kell egy-egy befektetési döntés meghozatalakor összehangolniuk. Ezért a családi vagyonkezelők a hagyományos kockázati tőkéseknél rugalmasabb és türelmesebb befektetőként tudnak fellépni. Például gyakran a hagyományos kockázatitőke-alapok kötött élettartamánál hosszabb távon köteleződnek el a befektetések mellett. A befektetésekben emellett gyakran nem vezető befektetői szerepben, hanem más családi vagyonkezelők vagy kockázatitőke-alapok mellett társbefektetőként vesznek részt, s így a közvetlen befektetésekhez képest magasabb hozamokat tudnak elérni.
Új generáció, aktívabb szerepvállalás
A családi vagyonkezelők átalakulását elsősorban a vagyon generációk közötti átadása generálja. Az utódlás mikéntje kihat a családi vagyonkezelők befektetési stratégiájára és kockázati étvágyára, miközben a vagyon generációk közötti átadása nem mindig megy simán a családon belüli csatározások és esetleges rossz befektetési döntések miatt.
Míg korábban a családi vagyonok kezelői körében a befektetésekre a passzív megközelítés volt jellemző, a generációk cseréjével a befektetési preferenciák is megváltoznak. A családi vagyonkezelőket átvevő új generáció sok esetben a kockázatosabb, potenciálisan nagyobb hozamot jelentő befektetési stratégiákat választja. Az új tőketulajdonosok gyakran magasabb hozamot és nagyobb ellenőrzést igyekeznek elérni annak eldöntésében, hogy a kezelésükben álló tőkét hová és hogyan fektessék be.
Az aktívabb szerep arra is kihat, ahogyan a családi vagyonkezelők a kockázati tőkésekhez kapcsolódnak. A családi vagyonkezelők hagyományosan kockázatitőke-alapokon keresztül vettek részt, ami a startupok sokfélesége biztosította diverzifikáció révén segített nekik a kockázat szétterítésében. A fiatalabb generációk azonban gyakran sokkal hozzáértőbbek, sokuk már a családi üzletbe történő bekapcsolódást megelőzően befektetési bankoknál és tanácsadó cégeknél szerzett befektetési tapasztalatot. Vagyis maguk is rendelkeznek a befektetési lehetőségek értékeléséhez szükséges szakértelemmel. Ezért ezeknek „az ifjú titánoknak” sokszor kevésbé van szükségük arra, hogy külső szereplőket vonjanak be az ügylet generálásnak és a befektetések ellenőrzésének folyamatába. Így a családi vagyonkezelők hozamát szükségtelen sikerdíjak és kezelési díjak kifizetésével csökkenteniük.
A digitális képzettség előnyei
Különösen a korábbi befektetéseikből meggazdagodott alapítók segíthetnek tőkéjükkel és szakértelmükkel az új ügyletek generálásában, a befektetésre kiszemelt célpontok alapos kiértékelésében, a kiszállások időpontjának meghatározásában. A vagyonkezelők irányítását átvevő új generáció tagjai jellemzően digitálisan is sokkal képzettebbek elődeiknél, s így egy-egy startup technológiájának valóságtartalmát és piaci térnyerésének valószínűségét is könnyebben meg tudják ítélni.
A családi vállalkozáson kívül szerzett tapasztalataik révén a következő generáció képviselői ezért már nemcsak abban a szektorban keresik a befektetési lehetőségeket, amelyben a családi vagyont felhalmozták, hanem új ágazatokat is megvizsgálnak.
(A második részben: A családi vagyonkezelők fontos szerepet játszanak a kelet-közép-európai kockázatitőke-alapok tőkegyűjtésében, és ezzel a régiós startupok finanszírozási lehetőségének növekedésében is.)
(Fotó: Pexels)
