Sok alapkezelő cégfelderítő hálózatot épít ki a lehetőségek felkutatására. A kockázatitőke-alapok kezelői között ugyanis egyre erősebb a verseny az egészen korai fázisban lévő, ígéretes startupok megtalálásáért.
A cégvadászok (venture scouts) lehetővé teszik, hogy az alapkezelők az általuk kevésbé ismert szakterületekre és földrajzi régiókba is eljussanak, s lerövidítsék a keresésre fordított időt. A cégvadászok közé széles érdeklődési körrel, analitikus készséggel és előrelátási képességgel rendelkező iparági szakembereket, a helyi ökoszisztéma szereplőit és üzleti angyalokat választanak.
A cégvadászokkal meghatározott időre kötnek szerződést, melynek keretében fix díjazást vagy/és hozamból való részesedést nyújtanak. Cégvadász-hálózatot inkább csak a piacba már jól beágyazott, neves kockázatitőke-alapkezelők működtetnek. A kisebb alapkezelők csak alkalmilag bíznak meg kis számú cégvadászt.
Kinek, mit nyújt a konstrukció?
E megállapodások és a képzésükre indított programok előnyösek a kockázati tőkéseknek, a cégvadászoknak, de még az érintett startupoknak is.
A kockázati tőkések számára előny, hogy a cégvadászok közreműködésével a jelentős technológiai áttörést sejtető vállalkozásokban már nagyon korai szakaszban, kevés tőkével részesedést tudnak szerezni. Ennek révén betekinthetnek az érintett cégek belső életébe, s kialakított kapcsolataik révén a későbbiekben versenytársaikat megelőzve tudnak befektetni.
A korábban cégalapítóként, felsővezetőként, avagy üzleti angyalként dolgozó, saját állással rendelkező cégvadászok számára azért előnyös az alapkezelőktől kapott megbízás, mert úgy tehetnek szert jelentősebb kockázatvállalás nélkül jövedelemre, hogy egyúttal megismerhetik a kockázati tőkések gondolkodását, s beható ismereteket szerezhetnek az ökoszisztéma működéséről. A megállapodás keretében vállalják, hogy kiépült kapcsolati hálójukra és speciális szakértelmükre támaszkodva előnyös befektetési lehetőségeket derítenek fel, vizsgálnak meg és közvetítenek ki az alapkezelők számára. Díjazásuk mellett részesedést is szerezhetnek az általuk befektetésre ajánlott cégekben, s részesedhetnek is e befektetések hozamából. A sikeres felderítés előmozdítására az alapkezelők a fürkészeknek képzési programot indíthatnak, s különböző szolgáltatásokat is nyújthatnak.
A cégvadászokkal kötött szerződés lehet kizárólagos, de engedélyezheti a több alap számára végzett felderítést is. Ez utóbbi esetben a cégvadászok speciális platformokon közzé tehetik az általuk felderített befektetési lehetőségeket, melyek után ajánlási díjat számolhatnak fel. E piacterek növelhetik az ajánlásban szereplő startupok esélyét a megfelelő befektető megtalálására.
Előnyök és árnyoldalak
A cégvadászok által kiválasztott, korai fázisban tartó vállalkozások számára kedvező, hogy hamar képesek felkelteni egy-egy alapkezelő érdeklődését. Így már igen korai szakaszban számos módon segítséget kaphatnak a cégvadásztól, illetve annak megbízójától.
Ugyanakkor a cégvadászok közreműködésének árnyoldalai is vannak. Egyrészt a közvetítésükkel kapható tőke rendszerint kevesebb, mint ha a befektetést közvetlenül a kockázatitőke-alap nyújtotta volna. Ráadásul, mivel a piac számára általában ismert, hogy egy-egy cégvadász melyik alap megbízásából dolgozik, ha a megbízó alapkezelő később mégsem fektet be a szóban forgó cégbe, jelzésértékű, hogy a cég mégsem bizonyult elég vonzó befektetési lehetőségnek. Ez ronthatja későbbi tőkebevonási esélyét.
Cégvadász-programok Európában
Cégvadász-programokat több alapkezelő is kínál Európában, például a Sequoia, a Hedosophia, az Atomico, és újabban az Andressen Horovitz tulajdonában álló a16z alapkezelő cég. Ezek célja, hogy olyan, minél eredményesebben dolgozó cégvadászokat neveljenek ki, akik sikeresen tudják támogatni a kockázatitőke-alapok kezelőit az újabb és újabb, ígéretes fiatal cégek felfedezésében és finanszírozásában. Az alapkezelők által működtetett programok sokfélék. Van, ahol előzetes jóváhagyást igényel a cégvadászok aktuális befektetése, míg máshol erre nincs szükség.
A cégvadászok kompenzációja mindenhol fontos része a programnak, tartalma azonban eltérő lehet. A sikeres bemutatás után járó díjazás mellett részesedhetnek az általuk hozott cégek révén az alapkezelőnél képződő nyereségéből, sőt esetenként akár tulajdoni részt is szerezhetnek ezekben. Az is előfordul, hogy a cégvadász nem csupán az általa hozott befektetés hozamából, hanem a megbízást adó alapkezelő nyereségéből is részesedik.
A Sequoia sikere
Az amerikai Sequoia kockázatitőkealap-kezelő 2020-ban indította el európai cégvadász-programját, miután az Egyesült Államokban már tíz éve sikerrel működtetett ilyen konstrukciót. A program néhány tucat egyéni cégvadásznak juttat tőkét korai fázisú cégekbe történő befektetési céllal.
A programok egy-két évig tartanak, bár előfordul, hogy egy cégvadász több programban is részt vehet. A cégvadászok évente 100 ezer dollárt kapnak e célra, ezzel is megerősítve a referált cégeknek nyújtott tanácsadói és hálózatépítő munkájukat. A cégfelderítők kompenzációja teljesítményükhöz igazodik. A Sequoia megbízásából Európában dolgozó cégvadászok között Kelet-Közép-Európában például a tallini Enrique Sarap szerepel, aki korábban az észt Tera Ventures alapkezelőnél és az Altar nevű svéd fintech cégnél dolgozott, majd az Egyesült Királyságban működő Kindred Capital kockázatitőkealap-kezelő partnere lett.
A magyar állami tőkével rendelkező Flashpoint programja
A másik ismert, európai cégvadász-hálózatot működtető alapkezelő, a Budapesten is irodával rendelkező, londoni székhelyű Flashpoint, melynek befektetői között a magyar állami tőkét befektető Széchenyi Alapok is szerepel. A Flashpoint 2021-ben indította el programját. Ebbe több mint száz olyan nem főállású résztvevő jelentkezését várja Európában és Amerikában, akik technológiai szaktudással és startupokra vonatkozó jogi ismeretekkel rendelkeznek. Esetleg éppen technológiai cégek vezetőiként dolgoznak, vagy a helyi technológiai közösségekhez közelálló vállalkozók, akik segíteni szeretnének más cégalapítók cégeinek felvirágoztatásában.
A cégvadászok kompenzálása attól függően változik, hogy milyen stádiumban tart az általuk referált cég az elővizsgálati folyamatban, illetve ténylegesen sor kerül-e az alapkezelő befektetésére.
Az amerikai a16z Európára figyel
Az Európában kiépített cégvadász-hálózatok között másfél éve egy újabb amerikai alapkezelő is felbukkant. Az a16z alapkezelő megjelenése már egyértelműen jelzi, hogy Európa is érdekessé vált az amerikai alapkezelők számára. Ráadásul az európai érdeklődést jelző cégvadász-megbízásokra annak ellenére került sor, hogy az A 16z 2025 elején bezárta a 2023-ban Londonban megnyitott első európai irodáját, amely főként az angol kriptopiacra koncentrált.
Az a16z eddig mintegy tucatnyi olyan cégvadászt bízott meg Európában, akik közül többen is gyorsan fejlődő, elsősorban mesterséges intelligenciával foglalkozó európai cégeknél dolgoznak. Az amerikai alap Egyesült Államokban működő cégvadászai havonta 1–7 ügyletet hajtanak végre, egyedileg 10 és 25 ezer dollár közötti összeget befektetve. A cégvadászok maguk hatszámjegyű összeg felett rendelkeznek, amit az alapkezelő tovább növelhet, ha a cégvadász tevékenysége elnyeri a tetszését.
A cégvadászok először a tervezett ügyletről egy rövid feljegyzést írnak az alapkezelőn belüli kapcsolattartójuknak, aki azután jóváhagyja az ügyletet. Más cégvadász-programoktól eltérően az a16z nem programszerűen működteti hálózatát, azaz nem szervezi meg a cégvadászai megismerkedését, és nem nyújt számukra képzést sem. Cégvadászaik között 2023 nyarától megtalálható a kelet-közép-európai piacra rálátó, Tallinban is működő Timmu Tőke, a Rady Player Me cég vezérigazgatója.
(Nyitókép: Bing.com, AI)
