Újabb lökést adhat egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat a startupokba történő kockázatitőke-bevonásoknak.
A várhatóan 2025. januártól hatályba lépő jogszabály alapján magánszemélyek adómentesen tudják majd átadni vállalkozásuknak az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást. A részletekbe a Jalsovszky Ügyvédi Iroda avatott be minket.
A kockázatitőke-befektetések egyik kedvelt célpontja a kezdeti szakaszban járó technológiai újítások, szoftverek vagy szellemi alkotások finanszírozása azzal a céllal, hogy azokból a piacon eladható termék jöjjön létre. A szellemi alkotásba történő befektetés pillanatában a tőkebefektető sokszor még csak egy megálmodott jövőképhez ad finanszírozást egy, a technológia megalkotójával egyeztetett árazás és feltételrendszer alapján.
Felértékelődő vállalkozás
Az ilyen ügyletek logikája, hogy a technológia vagy szellemi alkotás megalkotója (nevezzük alapítónak) és a tőkebefektető közös céget hoznak létre, amelybe az alapító találmányát, technológiáját, alkotását viszi be (általában tőkeapportként), míg a tőkebefektető a cégnek pénzbeni tőkejuttatást ad. Azzal, hogy a tőkebefektető a közös cégbe tőkerészesedéssel beszáll, lényegében felértékeli az alapító által bevitt alkotást.
Ha például egy közös vállalkozásba az alapító 50 százalékos tulajdonrész ellenében beviszi az általa kifejlesztett technológiát, és a tőkebefektető a fennmaradó 50 százalékos tulajdonrészért cserébe 500 millió forint tőkét ad, ezzel lényegében az alapító által bevitt szellemi alkotás 500 millió forintra felértékelődik.
Adózási kételyek
„Míg a fenti példában az alapítónak valószínűleg nagyon imponál, hogy egy fejlesztés kezdeti szakaszában álló technológia vagy ötlet magas értékre felértékelésre kerül, addig ez adózási szempontból fejfájást okoz” – magyarázza Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Az adótörvények ugyanis a szellemi alkotás apportját úgy kezelik, mintha a technológiát vagy az alkotást az alapító a társaságnak eladta volna és az így megszerzett bevételt – amely a példában egy 500 millió forint értékű üzletrészben testül meg – az apportálás pillanatában megadóztatják.
Ez több szempontból is problémás. Egyrészt apportáláskor az alapító nem jut hozzá pénzhez, így nincs miből ezt az adót megfizetnie. Másrészt, az értékelés egy hipotetikus, a jövőbeni kilátásokat is magába foglaló üzleti elképzelésen alapul. Korántsem biztos, hogy az így kalkulált 500 millió forintos üzletrészérték a jövőben valóban realizálhatóvá válik.
Januártól adómentesség jöhet
A tervezett jogszabály-módosítás 2025 januárjától várhatóan megszünteti ezt az adózási gondot. Az elképzelés szerint ugyanis a jövőben szellemi termékek magáncégekbe való apportálása adómentessé válik, és adófizetési kötelezettség csak a részesedés értékesítésének pillanatában merül fel.
Azaz a fenti példában az az ügylet, melyben a közös vállalat alapításakor az alapító a találmányát, technológiáját 500 millió forint értékű tőkejuttatásként átadja a közös cégnek, nem hoz létre adókötelezettséget – függetlenül attól, hogy a technológia milyen értékelés alapján, milyen könyv szerinti értéken kerül be a cégbe. Esetleges adófizetésre majd csak exitkor kerül sor.
Ráadásul, ha az apportálásra 500 millió forintos értéken került sor, de később ezt az üzletrészt a kiszálláskor a végső vevő csak 300 millió forintos értéken fogja megvásárolni, akkor az adókötelezettség csak a 300 millió forint után merül fel. Mégpedig akkor, amikor ennek megfizetésére az alapítónak már pénze is van. Ez az új adózási megközelítés üzletileg is jól tudja leképezni a kockázatitőke-befektetések logikáját.
A kulcsmunkavállalók részesedésszerzése már nem adóköteles
A januártól várhatóan bevezetendő új adószabály folytatja azt a logikát, amellyel a jogalkotó adózási oldalról is támogatni kívánja a kockázatitőke-befektetéseket, és el kívánja törölni az ezek útjában álló merev adószabályokat. 2024. januártól ugyanis már lehetőség van arra, hogy a startupok adómentesen adjanak részesedést a kezdeti szakaszba bevont kulcsmunkavállalóiknak és vezetőiknek. Hasonlóan a most napvilágra került tervezett törvénymódosításhoz, az ilyenkor ingyenesen vagy piaci érték alatt megszerzett részesedések adózására is csak exitkor kerül sor.
„Azzal, hogy hamarosan már adózási akadályok sem hátráltatják a kockázatitőke-befektetéseket, az igazi kihívás az olyan új ötletek megalkotása marad, amelyekben a kockázati tőke befektetői megtalálják az üzleti potenciált” – összegez a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
(A nyitókép AI felhasználásával készült: Microsoft Bing – Képkészítő)
