Cége miatt is könnyen milliárdosnak számíthat majd valaki az új magyar vagyonadótörvény tervezete szerint. A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabály végső formája 2027. január elsején lép hatályba.

Kármán András pénzügyminiszter Facebook-oldalán 2027. október 10-én jelentette be, hogy 2027 januárjától a magyar kormány bevezeti a vagyonadót. Hangsúlyozta, hogy a nagyobb vagyon nagyobb felelősséggel is jár.

A számítás alapja a teljes nettó vagyon

Bevallást annak kell majd készítenie és fizetnie, aki 1 milliárd forint fölötti vagyonnal rendelkezik. A pénzügyminiszter külön megjegyezte, hogy a társadalmi egyeztetésre kerülő jogszabálytervezet azt is garantálja, hogy a vagyonokat ne lehessen házastárs vagy kiskorú gyermek nevére íratással elrejteni.

Így például házastársak esetén a házassági szerződés alapján történhet a fizetési kötelezettség megállapítása, de a pár tagjai választhatnak is, hogy a vagyon nyilvántartás szerinti tulajdonosa fizeti be az adót, vagy a terhet fele-fele arányban megosztják egymás között. A kiskorúak vagyona a bevallás szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőjéhez tartozik, kivéve, ha saját keresetről vagy örökölt vagyonról van szó.

A számítás alapja a teljes nettó vagyon lenne. Vagyis az adóköteles vagyonelemek értékéből a tervezetben meghatározott, ténylegesen fennálló és megfelelően igazolt tartozásokat le lehetne vonni – elemeznek a tervezet alapján az adószakértők. Egy 1,5 milliárd forintot érő, 600 millió forintos hitellel terhelt ingatlan nettó értéke például 900 millió forint, így az önmagában nem eredményezne fizetési kötelezettséget.

Ilyen az üzletrészek értékelése

A vállalkozók számára az egyik legfontosabb részlet az üzletrészek értékelése lehet – fogalmaznak a szakemberek. A nem tőzsdei cégeknél a tervezet főszabály szerint nem egyszerűen a saját tőkéből indul ki: a három előző év átlagos adózott eredménye is jelentős súlyt kapna. A számításban a saját tőke egyharmados, a cég eredménytermelő képessége kétharmados súllyal szerepelne. Emiatt egy kevés eszközzel működő, de tartósan nyereséges szolgáltató vagy technológiai vállalkozás számított értéke többszöröse lehet a könyv szerinti saját tőkének.

Kalkulátorok, megelőzve a NAV-ot

A tervezet alapján máris elkészültek az online vagyonadó-kalkulátorok, megelőzve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).

Bár Kármán András ígéretet tett arra, hogy a vagyonok értékének kiszámításában a NAV segítséget fog nyújtani és online kalkulátort jelnetet meg – sőt, külön kalkulátort tesz elérhetővé azon ingatlanok árának megbecsüléséhez is, amelyeket nem adtak-vettek az elmúlt évtized során –, ám ezek a számítást segítő eszközök írásunk készítésekor még nem jelentek meg. (A NAV egyéb kalkulátorainak gyűjtőoldala itt érhető el; bizonyára ide helyezik majd el az ígért vagyonadó- és ingatlankalkulátort is.)

Eddig már vagyonadó-kalkulátort hozott nyilvánosságra a Auditron könyvvizsgáló (lásd itt!), a BDO Magyarország könyvvizsgáló és adótanácsadó (itt található), az ABT svájci hátterű pénzügyi szolgáltató (lásd a weboldalát!), az ICT Európa könyvelő és tanácsadó vállalkozás (lásd a honlapját!).

Utóbbi a vállalati részesedések értékelését, az adósságok levonását, a kisebbségi tulajdonrészekre vonatkozó kedvezményeket és a progresszív adókulcsokat is figyelembe veszi.

Miért lehet eltérő egy cég értéke?

Vizer József, az ICT Európa adószakértője így magyarázza, miért térhet el a cég értéke a mérlege és a vagyonadó szerint:

„A cég vagyonadó szempontjából meghatározott értéke jelentősen eltérhet attól, amit a tulajdonos a mérlegben lát. Egy magas nyereségű, viszonylag alacsony saját tőkével működő vállalkozásnál az eredménytermelő képesség jelentősen növelheti a számított értéket. Emiatt olyan tulajdonosok is az egymilliárd forintos határ közelébe kerülhetnek, akik korábban nem gondolták magukat érintettnek.”

Így például a tervezet szerinti képlet alapján egy 20 millió forintos saját tőkéjű, évente átlagosan 150 millió forint adózott eredményt termelő cég értéke mintegy 673 millió forintra jöhet ki. Vagy: egy 300 millió forintos saját tőkéjű vállalkozás hároméves átlagos nyeresége 90 millió forint. A számított cégérték így 500 millió forint lenne. Egy 60 százalékban tulajdonos részesedése ebből 300 millió forinttal növelné a tulajdonos magánvagyonát. Ha ehhez 600 millió forintnyi ingatlan és 200 millió forint megtakarítás társul, a teljes vagyon már 1,1 milliárd forintra emelkedik. A százmillió forintos adóköteles rész után pedig évi egymillió forint vagyonadó adódna.

Fizetési könnyítés

Az adó nem feltétlenül likvid vagyonhoz kapcsolódna. Egy ingatlan vagy vállalkozás értéke emelkedhet anélkül, hogy a tulajdonosnak több elkölthető pénze keletkezne.A tervezet ezért tartalmazza a fizetési könnyítés lehetőségét.

Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkével rendelkező vállalkozásoknál a befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok rejtett tartalékait is fel kell tárni. Így, ha egy ingatlan könyv szerinti értéke jóval alacsonyabb a tényleges piaci áránál, a kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentett felértékelődési többlet növelné a cégértékelési képletben alkalmazott saját tőkét.

„Egyes vállalkozásoknál maga az értékelés is komoly előkészítést igényelhet. Különösen azoknál a cégeknél lehet ez fontos, amelyek hosszú ideje birtokolnak olyan ingatlanokat vagy más eszközöket, amelyek könyv szerinti értéke jelentősen elmarad a jelenlegi piaci értéktől”

– fűzi ehhez hozzá Vizer József.

Önálló adóalanyok

Érdekes kérdés a bizalmi vagyonkezelők és a vagyonkezelő alapítványok helyzete is. A tervezet szerint önálló adóalanyok lennének, saját egymilliárd forintos határral. Az egymással összefüggő konstrukcióknál ugyanakkor külön szabályok akadályoznák meg, hogy ugyanazt a vagyont több struktúra között elosztva korlátlanul többszörözzék meg az adómentes sávot.

Fontos dátumok

Jelenlegi formájában a tervezet 2026. december 15-én lépne hatályba. Az első vagyoni állapotot 2026. december 31-én kellene vizsgálni. Az első bevallás és befizetés határideje 2027. augusztus 31. lenne.

A kalkulátorokban a jelenleg elvégzett számítások elsősorban arra alkalmasak, hogy megmutassák, mely vagyonelemek lehetnek meghatározók, és kiknek érdemes már most, a végleges szabályok megszületése előtt végiggondolni saját helyzetüket.

Az érintetteknek pedig nem árt figyelni a 2026. október 14-én záruló társadalmi egyeztetések alakulását, de leginkább majd a parlament által majdan elfogadott törvény végleges szövegét.

(Nyitókép: Meta AI)