Ma már nem az a kérdés, hogy a home office megmaradjon-e, hanem az, hogy az otthon milyen arányban maradjon a munka színtere.
A koronavírus-járvány alapvetően változtatta meg a távmunkáról alkotott véleményt. A Covid előtt a home office kevéssé volt elterjedt és népszerű. Inkább különlegességnek, egyfajta kedvezménynek tűnt. A cégvezetők nemigen szerették, hogy a munkatársak nincsenek szem előtt, nem lehet a munkaidő bármely pillanatában szót váltani velük. 2020/2021-től, a járvány kitörését követően azonban kényszerhelyzetbe kerültek a munkaadók. Még mindig hasznosabb volt otthonról dolgozni – már aki megtehette – mint teljesen feladni a munkát a közlekedési, érintkezési tilalom idején.
Előnyök, hátrányok
A járvány visszaszorulásával, az azóta eltelt hónapok, évek alatt a távmunka egyre elfogadottabbá, megszokottabbá vált. Munkaadók és munkavállalók egyaránt megismerhették, megtapasztalhatták előnyeit, hátrányait. Az előnyök közé tartozik a saját időbeosztás, a rugalmas munkavégzés, a munkába járás elmaradása, ezzel pénz- és energiamegtakarítás, a környezet védelme. A hátrányok közé számít, hogy az otthoni munkavégzés elmagányosodással járhat, a családtagok jelenléte elvonhatja a feladatoktól figyelmet. Előfordulhat, hogy összemosódik a munka- és a szabadidő, kialakul egyfajta munkaalkoholizmus, ha a munkavállaló nem tudja abbahagyni a munkát.
Formálódóban az új trend
A vállalatoknál manapság egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: hosszútávon maradjon-e meg a távmunka vagy sem. Mind a nagyvilágban, mind Magyarországon a trend valahol a kettő között van. Neve is van a jelenségnek: hibrid.
Bár a cégvezetők nincsenek a home office ellen, azt is elvárják, hogy az alkalmazottak egy héten egy vagy több napon bejárjanak az irodába, ott lássák el munkájukat. Jó szervezéssel megoldható, hogy e napokon tartsák meg azokat a meetingeket, értekezleteket, találkozókat, amelyek a személyes jelenléttel hasznosabbak, eredményesebbek lehetnek, mint a digitális Zoom- vagy Team-megbeszélések.
Így csinálja egy magyar bank
Az osztrák Erste Group tagja a magyar Erste Bank, ahol már 2021-től a munkaidő 60 százalékában otthonról dolgozhatnak azok, akik feladataikat távmunkában is el tudják látni. Akik teljes egészében home office-ban szeretnének lenni, és erre tevékenységük módot is ad, akár 100 százalékban is lakásukban dolgozhatnak. E lehetőséggel a kollégák csaknem 10 százaléka él – árulja el Mihók Krisztina, az Erste HR-vezetője. A többieknél is igencsak rugalmas a munkavégzés.
„Az Ersténél heti öt napból kettőt kell az irodában tölteni a kollégáknak, de azt ők döntik el, hogy egy hónapon belül melyek legyenek ezek a napok – lehet akár másfél hetet folyamatosan bent lenni, majd a maradék időben otthonról dolgozni. A bank a home office bevezetése óta eltelt években nem tapasztalt visszaesést a munkavégzés hatékonyságában, amihez az otthoni munkához szükséges infrastruktúra biztosítása mellett az Ersténél kialakított nagyon erős vállalati kultúrára is szükség van. Alapvető feltétel a bizalom és a felelősségvállalás. A vezetőknek bízniuk kell a munkatársaikban, hogy képesek akkor is jól gazdálkodni a munkaidejükkel, amikor otthonról dolgoznak. A kollégáknak pedig felelősséget kell vállalni a munkájukért, hogy ugyanolyan jól ellátják a feladatukat, mintha az irodában lennének” – számolt be a HR-vezető a banknál működő rendszerről.
Szükségből erény
Azért is érdemes az Erste Bankot példaként megemlíteni, mert külön is kutatta, hogy a magyar munkavállalók mennyire tartják fontosnak a távmunkát, és miként élhetnek e lehetőséggel. A bank 2024 áprilisában hozta nyilvánosságra felmérésének eredményét.
A magyar alkalmazottak közel kétharmada szerint alapvető elvárás az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítása azokon a területeken, ahol erre mód van – derül ki az Erste Facebook-oldalán szervezett felméréséből. Vagyis a többség számára a koronavírus-járvány idején hamar népszerűvé vált a home office, a szükségből erény lett. A bank által megosztott kérdőívet kitöltő dolgozók 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi munkahelyén otthonról is lehet munkát végezni.
A válaszadók szerint a fiatalabbaknak valamivel fontosabb, mint az idősebbeknek, hogy lakhelyükről dolgozhassanak. A 36 év alattiak csaknem kétharmada gondolta alapvetőnek az otthoni munka lehetőségét. A 36 év felettiek körében ez nem érte el az 59 százalékot.
A megkérdezettek egyharmada felelte azt, hogy ahol lehetőség nyílik távoli munkavégzésre, a munkavállaló teljes mértékben dolgozhat az otthonából. A fővárosiaknál ez az arány kevesebb, mint 28 százalék volt, a vidékieknél viszont meghaladta a 40 százalékot. Az esetek többségében hetente 2–4 napot lehet távmunkával eltölteni.
Magyarország lemaradt Európában
Az Eurostat adatai szerint azonban – az Erste felmérésével szemben – nem annyira kedvező a magyarországi kép. A munkaképes korú magyar munkavállalóknak csak körülbelül 10 százaléka dolgozik home office-ban, nagyobbrészt hibrid formában. Az Európai Unió 27 tagországának átlaga több mint 22 százalék. Ausztriában például ez az arány 27,5 százalék. De nemcsak a nyugat-európai országokhoz, hanem a régió országaihoz képest is elmarad a magyarországi távmunka: Csehországban 15, Szlovákiában 13, Lengyelországban 12 százalék ez az arány a home office-osok aránya.
A jövő kérdése
Katkics Attila HR-szakember szerint ma még bizonytalan, hogy a jövő nyertese a jelenléti munkavégzés, a home office, vagy a kettőt vegyítő hibrid megoldás lesz-e. Véleménye abban az összefoglalójában olvasható, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. Úgy látja, a járvány idején megvalósult teljes távmunkát követően napjainkban egyre több cégvezető van azon az állásponton, hogy a munkavállalók fokozatosan térjenek vissza az irodákba. Főként a jobb ellenőrizhetőség és a hatékonyabb közösségépítés érdekében. Ugyanakkor nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni a munkavállalói igényeket és az otthoni munkavégzés előnyeit sem.
„A home office nem fekete vagy fehér, mindenképpen vállalatra, cégkultúrára szabandó, és bátorítok minden vezetőt, hogy kísérletezzen, már csak önös érdekből is, hogy saját vállalkozásának rezilienciáját* esetleg növelni tudja. Tőlünk nyugatabbra már nem okoz problémát ez a típusú szemlélet, sőt aktív kísérletezés zajlik a heti munkaórák csökkentésével kapcsolatosan is” – fogalmazza.
*reziliencia = rugalmas ellenállási képesség, a változásokkal, váratlan akadályokkal megbirkózás készsége
(Fotók: Pexels.com)
