Önkizsákmányolás és vállalatvezetés, kiégés és összeomlás. Litkai Gergely monodrámáját látva több néző is magára, főnökére ismerhet…
Milyen ára van a sikernek? Melyek a hatékonyság alapszabályai? Hány órát lehet, kell dolgozni az eredményesség, a siker, az önmegvalósítás érdekében? Rámehet-e egy cégvezető egészsége a siker hajszolása, elérése érdekében? Ha igen, mi történek ilyenkor? Mit tehetünk a depresszió, a kiégés ellen?
A kiégéshez vezető út
Talán ezek a legfontosabb kérdések, melyekre keresi, és talán meg is találja a választ Litkai Gergely író a legújabb magyar monodrámában. Burn Out Baby – A hatékony vezetés hat szabálya a címe darabjának, mely egyben Ónodi Eszter első önálló estje. A hetvenöt perces vallomásban a főhős dr. Benczés Ágnes Judit, phD, MBA, aki egy coach bőrébe bújva igyekszik megtartani előadását a hatékony vállalatvezetésről, évtizedes tapasztalatai alapján, egy burnoutot követően.
Megtudjuk, hogy mint coach, valójában ez az első nyilvános szereplése közönség előtt. De hiába tervezte meg gondosan, miről is kíván beszélni, előadása valójában őszinte vallomássá válik. Életéről, munkájáról, önmegvalósításáról, céljairól, céltalanságáról, betegségéről. Munkahelyi előremeneteléről, a munka, az eredményesség hajszolásáról, a siker eléréséről, annak áráról. Családjáról, magánéletéről, családi kudarcairól. Vállalatvezetői stílusáról, önzőségéről, önkizsákmányolásáról. Kiégéséről, az ahhoz vezető útról.
Szimpatikus? Ellenszenves? Gonosz?
Miért és hogyan jelenik meg az önzés, olykor a kegyetlenség egy cégvezető életében? Felesleges-e a bizalom? Mi mozgat valójában egy szervezetet? Létezik-e a munka és magánélet egyensúlya? Ha igen, miért nem? Nagyobb örömöt okoz-e a munka, mint a család? Képes-e megfelelően dolgozni a legfiatalabb generáció? Mikor érezzük, hogy baj van a családdal, munkánkkal, egészségünkkel? Milyen jelei vannak a kiégésnek? Mi a teendő, ha elért minket a burn out? Újabb és újabb kérdések, a színpadon szimpatikus és ellenszenves válaszokkal.
Őszinte, humoros, olykor drámai, feszültségekkel teli előadásnak lehetünk tanúi. Ónodi Eszter kiválóan játssza a vezetői múltjával, saját addigi életével szembenéző asszonyt, aki nehéz sorból, saját erejéből, lépésről lépésre előre haladva lett cégvezető egy olajmultinál. Idővel megkapta az év női menedzsere címet is, munkájában sikert sikerre halmozott.
Kezdetben kedves, szimpatikus, erőteljes, vezetői kvalitásokkal megáldott asszonynak tűnik. Mi nézők valóban úgy érezzük magunkat, hogy a nézőtérre egy coach előadására ültünk be, aki olykor meg is szólít minket, hogy válaszoljunk kérdéseire. Akár tanulhatnánk is tőle, hiszen nekünk, hallgatóknak élettörténete mesélése közben kifejti az általa felállított – vagy inkább összeolvasott – vállalatvezetési hatékonyság alapszabályait. Az idő előrehaladtával azonban, ahogy megismerjük az előttünk álló kiégett topmenedzsert élettörténetét is, úgy válik egyre visszataszítóbbá, olykor gonosszá. Majd az ellenszenv valahogy átalakul szánalommá.
Igazságait, részigazságait, hazugságait hallgatva olykor nevetünk, olykor megdöbbenünk, olykor pedig szinte sírni támadna kedvünk. A hatásos produkció végén pedig nem úgy érezzük magunkat, mintha egy színházi estén lennénk túl, hanem úgy, mintha egy coach óráját hallgattuk volna, akinek szavai a földbe döngöltek.
Így készült
Megannyi kérdést fogalmaz meg darabjában Litkai Gergely, és próbálja is megadni rájuk a feleletet, főhőse segítségével. Az elsősorban stand-upos humoristaként ismert 48 éves íróról kevesen tudják, hogy eredetileg jogász, ő is vezető, a Dumaszínház tulajdonosa, művészeti irányítója. S még kevesebben gondolják, hogy éveken át nemcsak a hőse, hanem ő is egy multicégnél dolgozott. Kellő tapasztalata van e témában, emellett bevallottan olvassa a szakirodalmat is.
Az írót Gerlóczi Judit, a Delta Produkció vezetője kérte fel, hogy írjon számukra egy izgalmas művet. A Burn Out Baby monodráma megszületett, a rendezői munkát Kiss-Végh Emőke vállalta. Az egyedülálló színészi feladatra a Katona József Színház művészét, Ónodi Esztert kérték fel, aki különben a szerzővel annak idején egy középiskolába, az Eötvös József Gimnáziumba járt.
Az előadás a Dumaszínház, a Delta Produkció és a megújult Átrium együttműködésében valósult meg.
Az író és a mintakép
A darab premierje 2025. április 14-én este volt az Átriumban, ahol aznap délben tartották meg a sajtóbemutatót, a nyilvánosság előtt tartott első előadást, melyen a KockázatiTőke.com képviseletében mi is ott voltunk.
A sajtóesemény azért is volt érdekes, mert monodrámát beszélgetés követte, melyen részt vettek a darab alkotói, és Batiz András cégvezető, aki Litkai Gergelynek egyfajta mintát is jelentett. Néhány évvel ezelőtt az egykori televíziós műsorvezetőt, kormányszóvivőt, az Impact Works alapító-tulajdonosát is elérte a már-már népbetegség, a kiégés. Emiatt három hónapon át nem végzett munkát, otthon gyógyult. Majd úgy döntött, hogy történetéről másoknak is beszélnie kell, mert véleménye szerint ez ma Magyarországon tabusított téma. Súlyos probléma, az emberek mégsem mernek segítséget kérni. Pedig úgy látja, hogy vezetőként az ember sebezhetőségének vállalása nem gyengíti, hanem erősíti a pozícióját. Mert nem akkor vagyunk jó vezetők, ha mindig úgy csinálunk, mintha mindig minden rendben lenne velünk… Jobb időben megragadni a betegséget, ha szükséges, segítséget kérni a szervezetben, ahol dolgozunk.
A beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Batiz András (cégvezető) Litkai Gergely (író), Ónodi Eszter (főszereplő), Kiss-Végh Emőke (rendező) és Gerlóczi Judit (produkciós vezető)
Batiz András arról is beszámolt, hogy közvélemény-kutató cégének egyik vizsgálatából kiderül: tízből nyolc munkavállaló élt már meg kiégéssel kapcsolatos tüneteket. A cégek háromnegyedének azonban semmilyen válasza nincs a kiégéssel kapcsolatos teendőkre, pedig az alkalmazottak háromnegyede elvárná, hogy legyen. Az önkizsákmányolás ugyan egyéni felelősség, de van benne szervezeti felelősség is – hangsúlyozta. Majd hozzátette: több kutatás is kimutatta, hogy mentálisan, jó kondícióban lévő emberek profitábilisabb céget tudnak létrehozni, működtetni.
Formálja a színház a valóságot!
Litkai Gergely arról beszélt, hogy darabjának írása közben olyasmit is meg tudott fogalmazni, amit saját stand-up estjein nem. Míg azokon nagyrészt saját gondolatatait mondja el, itt más bőrébe tudott bújni, és másféle vélt vagy valós igazságokat volt képes kimondani, kimondatni. Egyúttal jó érzés volt számára, hogy ezek közül sok minden nem vele történt meg. Összegzésül Lányi András környezetvédőt idézte: kudarcról kudarcra haladunk a végső győzelem felé. Bár ő ezt a természetvédelemre értette, az író szerint ugyanez érvényes arra az emberre is, a kiégését követően igyekszik talpra állni.
Gerlóczi Judit, a Delta Produkció vezetője arról szólt, hogy olyan színházat szeretne megvalósítani, amely közösségi élmény keretében nemcsak tükröt tart, hanem formálja is a valóságot. Olyan témákat akar felvetni, bemutatni, amelyek elgondolkodtathatnak. A művészek, a művészet segítségével, közvetítésével pedig már a nézőtéren születhetnek meg azok felismerések, amelyek akár konkrét cselekedetekre is inspirálhatnak. Ars poeticája: a színház felelőssége nem csupán az, hogy jó történeteket meséljen el, hanem az is, hogy ha szükséges, a közönség soraiban valódi változásokat is elindítson.
A sajátos művészi vállalkozás ennek szellemében várja a nézőket a Burn Out Baby című műre az Átriumba és a Dumaszínházba. Meghívás esetén e monodrámát akár céges rendezvényeken, csapatépítő táborokban is szívesen előadják.
A szindróma megelőzésének érdekében is.
(A fotókat Gordon Eszter készítette a Delta Produkció és a Dumaszínház közös előadásán, az Átriumban)
