Már az ókorban rájöttek, mennyire fontos az elegendő alvás, de óraátállítással még nem bíbelődtek.
A görög és a római mitológiában az alvás és az álmok istent kaptak, ő volt Morpheusz. A görög filozófus, Epikurosz pedig már az időszámítás előtti háromszázas években a természetes és szükségszerű örömök közé sorolta az alvást, mely biztosítja az élet fenntartását.
A természet és az ész harca
Az évezredek során mit sem változott a természet rendje, legfeljebb az ember döntött úgy életvitelével, életmódjával, hogy az esze kevesebb alvásra tart igényt. Mondván, annyi minden történik nappal, és az ébrenlét során, hogy annak idejét jó lenne kitolni, akár a késő esti, éjszakai órákra is. Vagy éppen kora hajnalra, hogy minél több ügyet lehessen elintézni. Csakhogy a természet egészséges folyamatait a tudatunk hosszútávon nemigen képes befolyásolni. A megfelelő idejű pihentető alvás fontos a szervezet egészsége szempontjából. Erősíti az immunrendszert, kulcsszerepet tölt be az agy és az izomzat regenerációjában, és betegségek kialakulását előzheti meg.
7–8 óra alvásra mindenképp szükség van
Alváskutatók szerint az embereknek általában 7–8 órányi alvásra van szükségük életkoruk, egészségi állapotuk és napi aktivitásuk függvényében. A szakértők között akadnak olyanok, akik szerint, ha a középkorúak hat óránál kevesebbet, illetve nyolc óránál többet alszanak, akkor az összefüggésbe hozható agyműködésük hanyatlásával. Így ők napi 7 órában határozzák meg az ideális alvási időt.
Ám abban a szakemberek egyetértenek, hogy a krónikus alváshiány magában rejti a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a koleszterinszint kialakulásának kockázatát. Elhízás is lehet a következmény. Emellett a szervezetben olyan hormonok és vegyületek termelődéséhez vezethet, amelyek megnövelik a szívbetegség, az agyvérzés kockázatát.
A saját tapasztalatok nem hazudnak…
Nem kell azonban kutatások eredményeit böngésznünk, és szakértők véleményét olvasnunk ahhoz, hogy elismerjük az elegendő alvás fontosságát. Hisz mindenkinek vannak, lehetnek saját tapasztalatai arról, hogy ha valamilyen ok miatt néhány napon át csak kevesebb alvást tudott megengedni magának, az milyen következményekkel járt.
Az álmos, ideges, fáradt ébredést nyugtalanság, figyelmetlenség, stressz követheti nap közben. Csökkenhet a koncentrálóképesség. Az ember egy megbeszélés során esetleg nem találja a szavakat, nem tud olyan pontosan fogalmazni, ahogy szeretne. Nem képes eligazodni egy-egy tárgyalás, előadás kulcspontjaiban, nem tudja igazán felfogni, értékelni egy fontos jegyzőkönyv, összefoglaló tartalmát, netán kétszer is neki kell rugaszkodnia elolvasásához.
Az alvászavar okai
Azonban hiába szánunk megfelelő időt alvásra, ha nem tudunk elaludni, vagy ha éjszaka felriadunk, és már nem vagyunk képesek visszaaludni, vagy éberen alszunk. A rossz alvás a magyar lakosság egyharmadát érinti!
Az alvászavart okozhatják otthoni, munkahelyi, egyéb konfliktusok. De kiválthatja az élet rossz menedzselése is. Egy késő esti bő vacsora, élénkítő, koffein tartalmú italok vagy az átlagosnál több alkohol esti fogyasztása mind oka lehet a rossz alvásnak. A sokáig, különösen monitor előtt végzett munka sem segít abban, hogy idegfeszültség nélkül hajtsuk álomra fejünket. Az esti mobiltelefonozás, a kijelzőn folytatott cikkolvasás, levelezés, netán játék sem járul hozzá a nyugodt alváshoz.
Lehetőleg ne aludjunk egy helyiségben bekapcsolt mobiltelefonunkkal, mert az éjszaka során bármikor érkezhetnek váratlan, kéretlen üzenetek, hívások, melyek kizökkenthetnek álmunkból. Szó szerint és átvitt értelemben is hagyni kell tudni magunkat éjszaka kikapcsolni az üzlet világából.
Szakemberek az alvás vitaminjának is nevezik a szervezetben termelődő melatonin természetes hormont, mely előidézi az álmosságérzetet, és elősegíti az alvást. Sötétben nagy mennyiségben termelődik, hozzásegíti a szervezetet a biológiai ritmus kialakulásához, igazodását a nappal és az éjszaka váltakozásaihoz.
Óraátállítás pro és kontra
Ezt a biológiai ritmust (cirkadián, csaknem 24 órás ritmust) zavarhatja meg évente kétszer az óraátállítás. Tavasszal egy órával előrébb, míg ősszel egy órával hátrább tekerjük az órát. Látszólag nem sok ez a hatvan perc, de olykor egy hétbe is beletelik, míg szervezetünk hozzászokik a változáshoz.
Eredetileg többek között az energiamegtakarítás volt a cél (nyáron az általános ébrenléti időben tovább van világos, és hamar kel a Nap), de az elmúlt évtizedben már egyre több érv szól ellene. Az energiaspórolás előnye és az emberek kényelmének, életvitelének ideiglenes felborulása állt, áll egymással szemben. Úgy tűnik, utóbbi áll nyerésre.
Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében nyújtott be az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatot, de a Tanács és az Európai Parlament véglegesen még nem döntött. Az egyes tagállamoknak maguknak kell majd állást foglalniuk, melyik időszámítás mellett határoznak.
A gazdasági teljesítményt is befolyásolhatja
A Magyar Alvás Szövetség az óraátállításról így foglal állást:
„A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.”
A nyugat-európai országokhoz hasonlóan, a magyar kormány is az óraátállítás megszüntetése mellett voksol, és abba az irányba hajlik, hogy Magyarországon az egész esztendő során nyári időszámítás legyen.
(Fotók: Pixabay.com)
