Közgazdász szerzőnk, Karsai Judit, az MTA doktora arról ír, hogy míg a világ egyes pontjain az akcelerátorok mintha alulmaradnának a kockázatitőke-alapok által támasztott erősödő versenyben, addig ott, ahol az akcelerátoroknak nem piaci viszonyok között kell helytállniuk, az állam továbbra is önti a pénzt e szervezetekbe.
A közelmúltban megszaporodtak a negatív hírek a nemzetközi akcelerátorpiac szereplőiről. Különösen meglepőek a legsikeresebbnek tartott amerikai akcelerátorok tevékenységének zsugorodását jelző adatok. Az akcelerátorok mintha alulmaradnának a kockázatitőke-alapok által támasztott erősödő versenyben. Ahol viszont az akcelerátoroknak eddig sem piaci viszonyok között kellett helytállniuk, ott az állam továbbra is önti a pénzt e szervezetekbe.
Visszahúzódó főszereplők
A zászlóshajó akcelerátorok tevékenységének visszahúzódását jelző hírek közül a legfrissebb a Techstars cégről jelent meg, mely Stockholm után Boulderben és Seattleben működő akcelerátorait is leállította, s amely egy ideje már Austinban is szünetelti programját. A visszalépést az is jelzi, hogy dolgozóinak 7 százalékát elbocsátotta, s jelentős működési átalakulást jelentett be.
Elemzők szerint a háttérbe lépések mögött elsősorban a cég akcelerátorait helyben szponzoráló nagyvállalatok befektetési kedvének csökkenése áll.
Az akcelerátorok konstrukcióját világszerte elterjesztő amerikai Y Combinator esetében is látszanak a nehézségek. E cég már tavaly 40 százalékkal csökkentette az egyes programjaiba egyszerre felvehető cégek számát, s dolgozóinak 20 százalékát bocsátotta el. A cég közleménye szerint a visszahúzódás előre meghatározott ütemterv szerint zajlik, melynek szellemében különösen a későbbi fejlődési szakaszban tartó cégekbe történő befektetésekből zajlik a kivonulás. Azaz az Y Combinator ismét a korai szakaszbeli cégekre kíván összpontosítani.
Ugyancsak problémát jelez az Egyesült Királyságban, hogy tízévnyi sikeres működés után a nagyrészt állami finanszírozású Tech Nation nevű non-profit szervezet lehúzta a rolót, miután az állam 2023 elején kivonult a számos akcelerátort működtető cég finanszírozásából. Ez a cég bezárásához vezetett, majd 2023 őszén a Tech Nation korábbi szervezetét a vállalkozók, akcelerátorok és befektetési cégek hálózatából álló Founders Forum Group vásárolta fel.
A magyar kakukktojás
Az akcelerátorok működésére vonatkozó negatív hírek között kakukktojás a magyar állami Startup Factory program legutóbbi fordulója, amely idén még az eredetileg tervezettnél is több akcelerátorszervezet működéséhez és befektetéseihez nyújt állami hozzájárulást. Az állami befektetések által dominált hazai kockázatitőke-piacon boldogulni kívánó, korábban is államilag támogatott akcelerátorok ismételt feltőkésítése mögött egészen más magyarázat áll, mint a fejlett piacgazdaságok régóta sikeres akcelerátorainak visszatáncolása mögött. Mivel nálunk továbbra sem a piaci verseny dominál, az akcelerátorok életben maradásához még akkor is elengedhetetlen az állami részvétel, ha a tőke nyújtása a korábbi állami kockázatitőke-programokhoz képest piackonformabb módon történik.
Mik is az akcelerátorok?
Az akcelerátorok a fiatal cégek gyorsabb fejlődését segítendő, számukra kezdő tőkét, továbbá tanácsot, üzletfejlesztési gyakorlatot és kapcsolati hálót nyújtó szervezetek. A kezdő vállalkozások számára rendszerint meghatározott időre és célra kiválasztott mentorálási és képzési részekből álló programokat hirdetnek meg, amelyek a befektetőknek történő nyilvános bemutatkozási eseménnyel érnek véget. E szolgáltatások egyidejű biztosítása a vállalkozók számára jelentősen csökkenti a költségeket. S mivel a digitalizáció előretörésével a kísérletezés költségei amúgy is jelentősen csökkentek, azaz a cégek magvető-szakaszbeli tőkeigénye is visszaesett, ez önmagában is előmozdította az akcelerátorok térhódítását.
Az akcelerátorok piacán egyre erőteljesebb a vertikalizáció. Az akcelerátorok mindinkább egy-egy területre specializálódnak, s e szakterületeken tevékenykedő, korábban sikeres vállalatokat felépítő alapítókat és iparági szakértőket nyerik meg mentoroknak. Részben ez magyarázza, hogy mindinkább erősödik az akcelerálás nemzetközi jellege is, mind a jelentkezők, mind a képzést felkínálók oldaláról, beleértve az akcelerátorokban megszerezhető szakértelmet is.
Az akcelerátorok tőkeforrása
Az akcelerátorok alapvetően három fő forrásból kapják működésükhöz a tőkét: nagyvállalatoktól, privát befektetőktől – elsősorban kockázatitőke-alapok befektetőitől, sikeres cégalapítóktól – és kormányzati tőkeprogramoktól. A piac fejlődésével az állami szerepvállalás szűkül, illetve egyre jobban összefonódik a magánszféra erősebb megjelenésével. Az akcelerátorok a nagyvállalatok mellett rendszerint kockázati tőkét befektető szervezetekkel lépnek együttműködésre, amelyek természetes felvevőpiacát jelentik az általuk befektetésre felkészített startupoknak. Az akcelerátorok nemegyszer maguk hoznak létre saját kockázatitőke-alapot annak érdekében, hogy az általuk felkarolt és piacra segített fiatal cégek sorsát továbbra is kézben tarthassák, s lefölözhessék az ezzel járó hasznot. A mind több tapasztalatot felhalmozó akcelerátorok működésükben egyre inkább a legkorábbi fázisban tartó cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapokhoz hasonlítanak, illetve ilyen alapokként működnek. Mindinkább olyan cégeket választanak ki akcelerálásra, amelyeknél már viszonylag kisebb kockázatvállalásra van szükség, s kisebb erőfeszítést igényel ezek fejlődésének felgyorsítása.
A „platform típusú” kockázatitőke-modell
Az akcelerátorok kialakulásakor a kockázatitőke-alapok még nem kínáltak olyan kisösszegű befektetéseket, amelyekre az elő-magvető szakaszban levő cégeknek szüksége volt. Mára az egy évtizeddel korábbihoz képest a tőke volumene megtízszereződött, miközben az elő-magvető szakaszt finanszírozó kockázatitőke-alapok száma is megugrott.
Az elő-magvető tőke volumenének beáramlása felélénkítette az akcelerátorokkal zajló versenyt, s a kockázatitőke-alapokat olyan „platform típusú” kockázatitőke-modell irányába tolta, amely egyszerre rendelkezik saját akcelerátorral, startup-stúdióval (amely házon belül épít cégeket), vagy inkubátorral (amely hosszútávú támogatást nyújt a legkorábbí fázisban tartó cégeknek). A platformok révén a kockázati tőkések egyre korábbi fejlődési szakaszban tudnak és akarnak az induló cégek életébe bekapcsolódni. Nemcsak a mikroméretű kockázatitőke-alapok vagy a még tapasztalatlanabb alapkezelők hoznak létre ilyen platformokat, hanem a jó nevű alapkezelők is, ezzel egyben erős brandet kínálva az induló cégek számára. A platformok által teremtett versenynek köszönhetően a kockázati tőkések egyre korábbi fejlődési szakaszban fektetnek be, sokuk már az ötlet generálás vagy prototípus kialakítását megelőzően. Ezzel az akcelerátorok versenypiaci pozíciója egyre inkább romlik a korai fázisú befektetések piacán.
A kockázati tőke kihívásai
A 2022 elején Ukrajna ellen indult orosz inváziót követően átrajzolódó geopolitikai erőviszonyok, a lassuló növekedés, az energia-, a részvény- és adósságpiacok volatilitása, az ellátási lánc zavarai és az infláció jelentős kihívást jelentett mind az akcelerátorok, mind a kockázatitőke-befektetők számára. Az inflációs környezet ugyanis önmagában hátrányos a kockázati tőkének, mivel más menedékeszközök felé hajtja a befektetőket. Emellett a bizonytalan árfolyamviszonyok nehezítik a nemzetközi terjeszkedést, a széttöredező globális piacok nehezebben válnak elérhetővé. A kockázati tőke reálhozam potenciálja lecsökken, tőkevonzó képessége visszaesik, csökken a lehetőség az alulteljesítő portfolióelemek kiegyensúlyozására. A befektetők számára a rövidebb távú befektetői hozamok, azaz a likviditás, a portfoliószintű teljesítmény válik meghatározóvá. Az akcelerátorok tőkeellátása mind a nagyvállalatok, mind a kockázatitőke-befektetők oldaláról szűkül, miközben az állami segítségnyújtás elsősorban a már érettebb fázisban tartó cégek piacon tartására összpontosít. (Az állami finanszírozású akcelerátorok esetében a támogatást nyújtó állami ügynökségek fő célja a gazdasági növekedés előmozdítása, a foglalkoztatás növelése, a vállalkozói ökoszisztéma fejlődésének elősegítése, azaz a startup tevékenység ösztönzése egy meghatározott földrajzi régióban vagy valamely technológia területén.)
Kiemelt magyar állami szerepvállalás
Magyarországon az induló cégek számára könnyebb és gyorsabb növekedést elősegítő inkubálási/akcelerálási tevékenység a fejlett piacokhoz képest jelentős késéssel honosodott meg, s a kockázatitőke-befektetések piacán változatlanul az állami részvétel dominál. Ez magyarázza, hogy a kormányzat továbbra is kiemelt figyelmet fordít a startupok indulását segítő szervezetek tőkeellátásának. A KSH adatai szerint 2019 és 2022 között az összes hazai startup-vállalkozás 6–7 százaléka kapott inkubátoroktól/akcelerátoroktól segítséget. A Startup Hungary felmérése ennél lényegesen magasabb igénybevételi arányt jelez: az általa felmért startupok 20 százalékot meghaladó arányban vették igénybe a helyi, s további 10 százalék feletti hányadban külföldi inkubátorok/akcelerátorok támogatását.
Kiemelt állami figyelemről tanúskodik, hogy a tőkéjükből időről időre kifogyó – s ezért már több ízben korábban is államilag újrafinanszírozott – hazai akcelerátorokat a magyar kormány 2023 őszén egy újabb pályázat keretében ismét friss tőkéhez kívánta juttatni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2013 óta immár negyedszer került sor a technológiai inkubátor program keretében állami támogatás nyújtására. A 2023-as programban – 2020-as elődjéhez hasonlóan – magántulajdonú inkubátor cégeken keresztül jut el a támogatás a támogatni kívánt startupokhoz, amelyeket az inkubátorok saját tőkebefektetése is finanszíroz, azaz a program állami–magán társbefektetési koncepcióra épül.
A Startup Factory pályázat ezzel „piackonformabb” megoldást képvisel ahhoz a hazai piacon széles körben alkalmazott konstrukcióhoz képest, amikor állami tulajdonban álló, állami tőkével finanszírozott kockázatitőke-alap(ok) inkubációs célú befektetéseket hajt(anak) végre. Ez utóbbi megoldás ugyanis kiiktatja a privát kockázatvállalást. Ide sorolhatók a Hiventures kockázatitőke-alapkezelő inkubációs és elő-magvető stádiumú befektetései.
Az inkubátorok és akcelerátorok hazai működésének eredményességéről nagyon kevés a publikus adat, így nehezen ítélhető meg, hogy milyen hatékonysággal hasznosul az állami szerepvállalás. Egy, a G7 médiaportál által 2020 nyarán elvégzett felmérés kifejezetten kedvező hatásról tanúskodik. Hasonlóképpen pozitív kicsengésű az a kormányzati kommüniké, mely az inkubációs támogatási program győztes pályázóinak kihirdetése kapcsán szűkszavúan beszámol a Startup Factory pályázat keretében tőkéhez juttatott cégek néhány adatáról, ezen belül a további tőkebefektetést kapó, valamint a külföldi finanszírozóktól tőkét szerezni képes cégek számáról. A kormányzat saját használatára készített felmérés részletes eredményeit azonban nem hozták nyilvánosságra. Holott izgalmas kérdés, hogy a hazai, nem teljesen piaci viszonyok között működő, államilag támogatott akcelerátorok milyen eredményességgel és hatékonysággal működnek, fenyegetik-e őket a nyugaton már megfigyelhető negatív tendenciák.
(Fotó: Mike Bergman, Unsplash)
