Az Agroloop 2020-ban alapított vállalkozás, mely célul tűzte ki a takarmánycélú rovartenyésztés ipari méretű meghonosítását Közép-Európában. Az üllői Aerozone Parkban található üzemükben fekete katonalégy (Hermetia illucens) lárvákat tenyésztenek, amelyek takarmány minősítésű élelmiszeripari melléktermékeket alakítanak prémium minőségű takarmányfehérjévé és zsírrá. Az Agroloop körforgásos gazdasági modellje hozzájárul a fenntartható, helyi erőforrásokra épülő takarmányipar fejlődéséhez, csökkentve az importfüggőséget és a környezeti terhelést.
Az üzem 2025-ös, teljes kapacitású üzembe helyezésével a vállalat Közép-Európa egyik legjelentősebb alternatív takarmányfehérje-gyártójává vált.
A KockázatiTőke.com Percze Rajmonddal, az Agroloop társalapítójával és ügyvezetőjével beszélgetett, aki megosztotta velünk a vállalat történetét, célkitűzéseit és a rovartenyésztés jövőbeli kilátásait.
Az indulás és a személyes motiváció
„Alapvetően közgazdász háttérrel rendelkezem, a Deloitte-nál kezdtem pályafutásomat auditor pozícióban – meséli Rajmond. –Később egy gyógynövényekből illóolajat gyártó magyar vállalatnál dolgoztam, ahol új termékvonalat kellett elindítanom, technológiát terveznem és pályázati forrásokat szereznem.”
Itt kezdett el komolyabban foglalkozni a fenntarthatósággal, amely végül az Agroloop megalapításához vezetett.
2018-ban egy hollandiai konferencián találkoztam először a rovartenyésztés koncepciójával. Ekkor kezdtem el vizsgálni, hogy létezik-e ilyen megoldás Magyarországon, de nem találtam egyetlen helyi vállalatot sem, amely ezzel foglalkozna.”
Ekkor kezdődött el a jogszabályi környezet és a technológiai lehetőségek feltérképezése, ami hamarosan a startup megalapításához vezetett.
A cég növekedése és célkitűzései
„Az Agroloop Hungary Kft. hivatalosan 2020-ban alakult azzal a céllal, hogy megoldást kínáljon az Európában egyre növekvő fehérjehiányra” – mondja Rajmond. – A népességnövekedés miatt egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel, miközben a termőföld csökken, az élelmiszer minősége pedig romlik. Ráadásul, a megtermelt élelmiszer 30 százaléka hulladékként végzi.”
A vállalat célja az élelmiszer-ellátási lánc fenntarthatóbbá tétele: „Például a sörkészítés során keletkező sörtörkölyt légylárváink takarmányként fogyasztják el, így abból prémium minőségű takarmányfehérje és zsír készül. Ezáltal az élelmiszer-ellátási láncban marad egy olyan melléktermék, amely egyébként hulladékként végezhetné” – magyarázza az ügyvezető.
Jelenleg az Agroloop 45 főt foglalkoztat az üllői üzemben, amely egy 13 ezer négyzetméteres csarnokban működik. „Évente körülbelül 40 ezer tonna alapanyagot használunk fel, amelyből 10 ezer tonna végtermék keletkezik” – teszi hozzá.
A rovarfehérjék jövője az élelmiszeriparban és állattenyésztésben
A rovarfehérjék szerepe egyre jelentősebbé válhat az állattenyésztésben, azonban az emberi fogyasztásra szánt termékek egyáltalán nem tartoznak az Agroloop profiljába. „Mi kizárólag takarmánycélú felhasználásra koncentrálunk” – emeli ki az alapító. – Nem tervezünk közvetlen emberi fogyasztásra termékeket előállítani, nekünk az a célunk, hogy fenntartható takarmányt biztosítsunk az állattenyésztés számára.”
A rovartenyésztési ágazat egyik legnagyobb kihívása a társadalmi elfogadottság.
Az emberek félnek az ismeretlentől, ezért fontos, hogy megfelelő edukációval ismertessük meg a takarmánycélú rovarfehérje előnyeit”
– hangsúlyozza Rajmond.
Az Agroloop több edukációs programban is részt vesz, ahol gyakorlati és elméleti tudást is biztosít a hallgatóknak.
Kihívások és jövőbeli tervek
A szektort érintő kihívások közé tartozik a szigorú szabályozás és a piac lassú növekedése. „Az Európai Unió sokszor túlszabályozza az új iparágakat, ami versenyhátrányt jelent azokhoz az országokhoz képest, ahol lazábbak az előírások” – mondja Rajmond. – Sok kutatásra és bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy a szabályozás észszerűbbé váljon.”
Egy másik kihívás az iparág még gyerekcipőben járó jellege. „Nagyon kevesen vagyunk a piacon, ami megnehezíti az együttműködést a nagyobb takarmánygyártókkal. Stabil volumenekre van szükség ahhoz, hogy a termék bekerüljön a nagyvállalatok portfóliójába” – teszi hozzá.
Tőkebevonás és a jövő finanszírozása
2023-ban az Agroloop 18 millió eurós tőkebevonást hajtott végre, amely jelentős mérföldkő volt a vállalat életében. A cég finanszírozási stratégiája tudatosan alakult ki. „Kifejezetten olyan befektetőket kerestünk, akik stratégiai értéket is hozzá tudnak tenni a projekthez, nem csupán pénzügyi forrást” – mondja.
A következő befektetési kör kapcsán Rajmond így fogalmaz: „Valószínűleg szükség lesz további tőkebevonásra, de jelenleg még az aktuális források felhasználására koncentrálunk. A piac folyamatosan fejlődik, és nekünk is lépést kell tartanunk.”
Az Agroloop hosszú távú célja, hogy meghatározó szereplővé váljon az alternatív takarmányfehérjék piacán, miközben hozzájárul a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszer-ellátás megteremtéséhez.
Biztató szavak
Az interjú végén Rajmond pár szóban olyanokhoz szól, akik tervezik, hogy a rovarfehérje-takarmányozás területén indulnak el. Az ügyvezető szerint az egyik legfontosabb dolog, hogy „el kell kezdeni.” Még ha úgy tűnik is, hogy sok akadály áll a vállalkozás előtt, mindig vannak olyan emberek, akik készek segíteni, ha az alapító hitelesen és szenvedéllyel képviseli az értékeit.
A személyes értékrend és a kitartás meghatározó szerepet játszanak a sikerben, mivel a vállalkozás jövője nemcsak a tőkebevonás, hanem a céltudatosság és az önmagunkhoz való hűség függvénye is.”
Rajmond hangsúlyozza, hogy az értékek melletti kiállás és a hiteles döntéshozatal alapvető, ha valaki sikeres akar lenni. A proaktivitás is kulcsfontosságú, különösen egy olyan iparágban, ahol az emberek sokszor még nem ismerik a potenciális előnyöket.
A legfontosabb tanács tehát, hogy kezdjék el, hozzák meg az első lépéseket, és merjenek kockázatot vállalni, mert a hosszú távú siker nem csupán a pénzről szól, hanem a hiteles értékek megéléséről és a helyes döntések meghozataláról.
(Nyitókép: Agroloop)
