Az amerikai tőzsdén is meg akar jelenni az észt startupperek alapította fintech cég, mely 2021 óta már ott van a londoni tőzsdén.
A Wise egy, a nemzetközi átutalások olcsóbb végrehajtására 2011-ben létrehozott, kelet-európai gyökerű fintech cég mely 2021-ben lépett a londoni tőzsdére. Legutóbbi bejelentése szerint az amerikai tőzsdén is meg kíván jelenni. A Wise 1,2 milliárd font értékű tavalyi bevételével és adózás előtti 282 millió fontos profitjával nehezen tudna ellenállni New York csábításának. Ez a tervezett lépés ugyanakkor markáns megnyilvánulása annak a fordulatnak, amely szerint a cégek már nem alapítási vagy tőzsdére lépési helyükön folytatják részvényeik jegyzését, hanem ott, ahol a tőkepiac a legjobban támogatja növekedésük következő állomását. A lépés egyúttal az európai piac gyengeségét jelzi, vagyis azt, hogy Európa nem képes biztosítani a gyorsan fejlődő, sikeres cégek zavartalan tőkeellátását.
A Wise sikertörténete
A TransferWise néven 2011-ben Kristo Käärmann és Taavet Hinrikus észt startupperek által alapított cég azzal vált híressé, hogy a bankoknál olcsóbb nemzetközi fizetési lehetőséget kínált. Azóta termékpalettájába már nemzetközi deviza számla, üzleti számla vezetése és fintech platformhasználat is beletartozik.
A cég számára a magyar piac jelentőségét jelzi, hogy Budapest – Tallin és London után – a Wise harmadik legnagyobb központja Európában. A cég már 2017-ben nyereségessé vált alacsony költségszintje és gyorsan növekvő peer-to-peer szolgáltatása nyomán. 2015-ben lépte át az 1 milliárd dolláros vállalatértéket, azaz ekkortól számít unikornisnak. 2016-ra jutott el az egymilliomodik ügyfélig, majd négy év alatt a 10 millióig.
2021-ben az akkor tízéves fennállását ünneplő vállalat megjelent a londoni tőzsdén, azaz ekkor még anyaországát, az Egyesült Királyságot választotta a tőzsdei jegyzéséhez. A jegyzés időpontjáig a cég csaknem 400 millió dolláros tőkebefektetést kapott különböző kockázati- és magántőke-befektetőktől, beleértve az Andressen Horowitz és az Index Ventures alapkezelőket.
A sok befektetési kör ellenére az alapítók részesedése a tőzsdére lépéskor számottevő volt. A Wise kétféle, A és B típusú részvény-osztállyal rendelkezett, ami megnövelte a szavazatok feletti ellenőrzés lehetőségét a B osztályú részvények többsége felett rendelkező alapítók számára.
A cég csak meglévő részvényeit akarta bevezetni a tőzsdére, azaz nem kívánt új tőkét bevonni, így az ún. direct listing megoldást választotta. Ez akkor a londoni tőzsdén az első ilyen típusú ügylet volt. Ily módon a Wise privát finanszírozói közvetlenül adhatták el részvényeiket a nagyközönségnek. A direct listing megoldás előnye, hogy nincs szükség drága befektetési bankok aláíróként történő bevonására. Az ár a néhány órás nyitóaukció során meghatározható, s nem szükséges, hogy a bankárok előre felkérjék az intézményi befektetőket ajánlatok benyújtására a megvenni kívánt részvények darabszámára és árára vonatkozóan.
Az amerikai piacra lépés indoka
Amikor a Wise a londoni tőzsdére lépett, az megfelelő infrastruktúrát és a nemzetközi tőkéhez történő hozzáférés kiváló lehetőségét kínálta számára. A londoni jegyzés nagy sikert jelentett a London Stock Exchange (LSE) számára is. Amikor a Wise csatlakozott az LSE-hez, 8,75 milliárd fontos értékelést ért el, ami akkoriban a brit technológiai cégek esetében a legnagyobb jegyzési értéket képviselte.
Négy évvel később, vagyis idén azonban a Wise bejelentette, hogy elsődleges jegyzési helyét New Yorkba kívánja áttenni, bár másodlagos jegyzési piacként megtartja az LSE-t is. A Wise reményei szerint e lépés jelentős stratégiai és tőkepiaci előnnyel fog járni. A nagyobb és sokkal likvidebb tőkepiac jobban tudja elősegíteni értéknövekedését, s szélesebb körű elérhetősége megkönnyíti az amerikai vásárlók bevonzását. Emellett az amerikai tőzsdén történő megjelenéstől a Wise azt is reméli, hogy bekerülhet a fontosabb amerikai részvényindexekbe is. Ettől különösen az amerikai intézményi és kisbefektetők szerepvállalását várja.
Az egyesült királyságbeli párhuzamos jegyzés révén pedig a cég továbbra is hatékonyan tudja kiszolgálni az ottani befektetőket. A gyakorlatban azonban a kereskedés kilencven százaléka az elsődleges jegyzési helyhez szokott átkerülni.
A döntés háttere
A Wise lépése nem csupán a londoni tőzsdére mér ütést, de azt is jelzi, hogy Európa egésze számára nehézséget jelent, hogy releváns szerepe maradhasson a globális technológiai finanszírozás fontos fázisaiban. Amennyiben Európa nem képes megfelelő méretű vonzó megoldást kínálni az „A” finanszírozási körtől az első tőzsdei megjelenésig (IPO), akkor nem csupán a jegyzéseket veszíti el, hanem a jövőbeli bajnokok utánpótlását is. Ez még nagyobb kockázatot jelent. A Wise lépése így üzenetet jelent a scaleupok számára, hogy növekedésük már korai szakaszában vegyék fontolóra az átköltözést az Egyesült Államokba, későbbi fejlődési szakaszuk zavartalan tőkebevonása érdekében.
A negatív piaci várakozások a későbbi fejlődési szakaszt finanszírozó befektetőket is arra sarkallhatják, hogy európai portfoliócégeiket az Egyesült Államokba költözésre biztassák, illetve maguk is csökkentsék a növekedési szakaszban történő befektetéseiket Európában. Ha ugyanis a nyilvános piacok nem biztosítják a kockázatitőke-alapok számára a kilépési lehetőséget, akkor ezzel meggyengülnek a scaleupok támogatásának ösztönzői. Ez nem azt jelenti, hogy a kockázati tőke eltűnik, de a növekedési tőke sokkal szelektívebbé válik és leértékelődési nyomás alá kerül az értékelés.
Európai scaleupok Amerikában
Az európai gyökerű cégek amerikai piacon történő megjelenése egyre gyakoribb. A Wise e téren olyan európai scaleupok sorához csatlakozik, mint a svéd Spotify, a román UiPath és a brit Babylon, amelyek jegyzési helynek egyaránt az Egyesült Államokat választották. Az Európában alapított cégek tengerentúli megjelenését jelzi a Deliveroo esete, amelyet egy amerikai cég a londoni tőzsdei megjelenés után vett meg, ahogy ez tavaly a Darktrace esetében is történt. Az Egyesült Királyságban alapított Arm cég is úgy döntött 2023-ban, hogy a Nasdaqon jelenik meg.
Az európai piacnak a gyors növekedésre képes scaleupok megfelelő finanszírozásában a befektetések méretén túl is számos hátránya van Amerikához képest. Súlyos probléma az európai piac erős töredezettsége. Míg az Egyesült Államokban két jelentős tőzsde működik, amelyek szabályozása nagyrészt hasonló, Európában több mint 30 független tőzsde található. A legfontosabb európai tőzsde, az LSE lefelé tartó spiráljának okai között szerepel a magas kamatláb, a nyugdíjalapok csökkenő hazai befektetése, a kevesebb jól teljesítő technológiai cég, a Brexit okozta elszigeteltség és az elkötelezett hazai befektetők hiánya is.
Az egyik legszembetűnőbb hátrány a részvények vásárlásakor fizetendő adó (stamp duty) visszatartó hatása. Így amennyiben például a Wise megszerzi az elsődleges jegyzést New Yorkban és megtartja a másodlagosat Londonban, az egyesült királyságbeli befektetők számára olcsóbbá válik a kereskedés a másik, vagyis az amerikai piacon.
Az LSE-nek egyértelmű mechanizmust kellene létrehoznia a különböző részvényosztályok kereskedelmére is, mivel a több részvényosztály megkönnyíti az alapítók számára a cégek irányítását. Ez az Egyesült Államokban szokásos, viszont még sokkal ritkábban fordul elő az Egyesült Királyságban.
Az adminisztratív terhek, a befektetési eljárások is bonyolultabbak. Már vannak jelei, hogy Európában a szabályozó hatóságok érzékelik a problémát, így 2024-ben már könnyítettek a jegyzési szabályokon. Ám még idő kell, míg ez ténylegesen is áthalad a rendszeren.
Kérdőjelek és felkiáltójelek
A New Yorkban történő elsődleges jegyzés fő veszélye az, hogy ott a Wise csupán egy „kis hal” lesz a fintech cégek hatalmas tengerében. Nem egyértelmű, hogy a tőzsdei átpozicionálás mennyire lesz valóban előnyös a Wise cég számára. Ugyanis kevés adat támasztja alá, hogy az Egyesült Államokba történő átlépés ténylegesen, hosszú távon is segíti a cégek növekedését.
Az UBS által készített tanulmányok szerint a jegyzés helye csak mérsékelt hatást gyakorol az értékelésre. A Financial Times saját felmérése is kevés előnyt mért azon európai cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdére váltottak, vagy azon privát európai vállalatcsoportoknál, amelyek ott hajtották végre első tőzsdei megjelenésüket.
Az amerikai tőkéhez való hozzáférésnek nem feltétele az amerikai tőzsdén való megjelenés, tekintve, hogy az amerikai piacon működő intézmények számára eleve könnyű a külföldi részvényekhez való hozzájutás. Igaz, az Egyesült Államok nagy kisbefektetői tömeggel rendelkezik, de ez normális esetben nem a legmegbízhatóbb csoportja a fenntartható, hosszú távú befektetők körének. A Wise fő célpontjai az egyesült államokbeli bankok, amelyek viszont eléggé szofisztikáltak ahhoz, hogy egy olyan céget finanszírozzanak, amely történetesen külföldön van bejegyezve.
Rövid távon nem várható, hogy a Wise jogosult lesz a tőzsdeindexekbe bekerülni. Viszont feltételezhető, hogy mindenekelőtt ez a cél magyarázza az amerikai tőzsdén való megjelenését.
