A nemzetközi kockázati- és magántőke ágazat jeles szereplői mind a pódiumon, mind a hallgatóság soraiban az ipar helyzetéről és befektetési trendjeiről gondolkodtak az év legjelentősebb egyesületi konferenciáján.
Hogyan működik a világ egyik legjelentősebb közösségi tőkefinanszírozási platformja? Miként látja a piacot, és milyen befektetéseket javasol annak vezetője? Mi lehet a kormányok szerepe ebben a sajátos iparágban? Milyen ma a kockázati hitelek piaca? Merre tartanak a családi vállalkozások?
A Harsányi János-díjas Jonathan Medved tanácsai
Többek között e kérdésekre is választ kaphattak azok az alapkezelők, befektetők, cégvezetők, tanácsadók, akik szeptember 24-én ott voltak a Budapest Music Centerben, a HVCA, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület jubileumi, 25., éves befektetési konferenciáján.
A kora estig nyúló gazdag program a reggeli percekben mindjárt felütéssel kezdődött. Átadták a tavaly alapított Harsányi János-díjat. A szervezet évente ítéli oda a magyar származású Nobel-díjas közgazdászról elnevezett elismerést annak a szervezetnek vagy személynek, amely vagy aki a világban kiemelkedő módon járul hozzá a vállalkozói folyamatok előbbre viteléhez.
Míg tavaly egy szervezet, az Európai Beruházási Alap (EIF) volt a nyertes, idén a kockázatitőke-iparág kiemelkedő alakja, az OurCrowd alapítója, Jonathan Medved sorozatvállalkozó kapta meg a díjat. Az izraeli kockázatitőke-iparág úttörője és máig meghatározó alakja nemcsak személyesen vette át az elismeréssel járó szobrot, hanem köszönő szavai után érdekfeszítő előadást is tartott.
A világ egyik legjelentősebb befektetője
Elsőként felvázolta az OurCrowd helyét és szerepét, majd szakmai közönségének elárulta, melyek azok a trendek, érdekek és előnyök, amelyek manapság szerinte meghatározzák a befektetések irányát, Milyen startupokat, gondolkodókat érdemes felkarolni mind hazájában, mind a nagyvilágban.
A San Diegóban született 69 éves vállalkozó 25 éves korában költözött Izraelbe. 1994-ben társalapítója volt az Israel Seed Partners-nek, Izrael egyik első kockázatitőke-alapjának, mely 260 millió dollárt fektetett be több mint 60 vállalatba. Például a Shopping.com startupba, amit az EBay vásárolt fel.
2013-ban alapította meg az OurCrowdot, mellyel egyre nagyobb befektetéseket, majd sikeres exiteket hajtott végre. Szakmájában pedig világhírnévre tett szert. Mint felvázolta, jelenleg 2,3 milliárd dollárnyi befektetési elkötelezettséggel, 440 portfóliócéggel, 56 kockázati alappal, több mint 235 ezer akkreditált taggal rendelkezik. 6 inkubátorprogram is a nevükhöz fűződik. 65 exittel büszkélkedhet. Az OurCrowd jelentősebb exitjei közé tartozik a Lemonade, az Arbe Robotics, a később az Uber által megvásárolt Jump vagy a CyberX, amit a Microsoft vett meg. Az OurCrowd 166 befektetésével a legaktívabb invesztor hazájában, a világon pedig a 15. helyen áll, 270 befektetéssel.
Első a high-tech, AI-ba fektet a világ
Mint hangsúlyozta, az elmúlt tíz év különlegesnek számít, mert szinte eltűntek az elsődleges nyilvános kibocsátások, és a piac a magántőke irányába fordult el. Érzékletes ábrán mutatta be, hogy míg 25 évvel ezelőtt a startupoknak négy évet kellett várniuk, míg eljutottak az IPO-ig, a tőzsdei bevezetésig, addig manapság ez a folyamat 15 évet vesz igénybe.
Viszont elégedetten állapította meg: annak ellenére, hogy országában 2023 október 7-én kitört a háború, továbbra is képesek tőkéhez jutni, cégeket építeni. Míg korábban számukra az építőipar, a turizmus és a mezőgazdaság jelentette a húzóágazatokat, mára a high-tech lett a fő iparág, azon belül is a kiberbiztonság. Így erre érdemes koncentrálniuk. 2023-ban a high-tech Izrael GDP-jének 20, exportjának 53 százalékát adta, több mint 73 milliárd dollár értékben. A háború ideje alatt például az Index Ventures öt izraeli startupba 60 millió dollárt fektetett.
Azt is megemlítette, hogy globálisan a kockázati tőkét legjobban az AI mozgatja meg. A mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek 35 százalékban vannak jelen a VC-k befektetéseiben. Idén e befektetések értéke megduplázódott a második negyedévben, az elsőhöz képest.
Mi lehet a kormányzatok helye és szerepe?
Szólt a kormányzatok szerepéről is a kockázatitőke-vállalásban. A 90-es évek első felében a kockázati tőke ökoszisztémáját Izraelben többek között az ő közreműködésével alakították ki. Ebben a kormány is nagy szerepet játszott, segítségével nyolc alap indult el, de az állami befektetéseket az alap később visszavásárolta. Szabad gazdaságban a kormányoknak nem szabad beleszólniuk szakpolitikai kérdésekbe. A támogatásuk kezdetben segítség, idővel azonban vissza kell vonulniuk – figyelmeztetett.
Ugyanezen a véleményen volt Joe Schorge, a londoni Isomer Capital alapítója és ügyvezető partnere. Az európai kockázati tőkébe fektető szakember az alapok alapjának európai szükségességéről folytatott panelbeszélgetésbe nem a helyszínen, hanem élő közvetítés során kapcsolódott be. Ő azt hangsúlyozta, hogy kormánypénzre csak a startupok beindításához van szükség. Indítsa el a szivattyút, aztán hagyja működni. Mert, mint fogalmazott, a pénz drága, az idő olcsó. Egyetlen európai ország sem elég nagy ahhoz, hogy kis piacáról ki tudjon törni. Vessük el a magot lokális szinten, és arassuk le a termést a globális piacon – hangoztatta.
Mire képes a kockázati tőke?
Malgorzata Walczak (Head of GreenHub Fund of Funds, PFR Ventures) ugyanezen a fórumon annak a véleményének adott hangot, hogy a közép-kelet-európai régióban ugyanakkor még hiányzik a magántőke. Csak a kockázati tőke képes arra, hogy előmozdítsa a gazdasági növekedést, s a nagyvállatoknak fel kellene ismernie a kockázati tőke jelentőségét.
A nap során a hallgatóság angol nyelven összesen öt panelbeszélgetést hallgathatott végig külföldi és magyar szakemberek részvételével. Mindegyik izgalmas volt; kérdéseket vetett fel, megoldásokat vázolt. Szó esett az európai startupok amerikai tőkebevonási lehetőségeiről, annak nehézségéről és okairól. A közép-kelet-európai élettudományokba befektetés sajátosságairól. Arról, hogy az egyetemek nem elég produktívak, a kockázati tőke pedig kevéssé bátor, a kormányközeli szervezetek bürokratikusak, lassúak.
A térség technológiai befektetéseiről elhangzott, hogy azok 2023-ban visszaestek. A legnagyobb piac Lengyelország, megelőzve Csehországot. Magyarország a balti államok után következik.
Kölcsönformák
Érdekes beszélgetés zajlott a venture debt (bankok, tőkealapok hiteltípusa) szakemberei között. E kölcsönforma azért hasznos, mert a hagyományos bankok nem akarnak befektetni újonnan alakult startupokba, mivel azok az első években még nem felelnek meg szigorú feltételeiknek.
Isabelle-Hermann Schön, a Round2 Capital pénzügyi igazgatója sajátos modelljüket mutatta be. Jelenleg kilenc országban invesztálnak, árbevétel alapján finanszírozzák a cégeket, s a törlesztés havonta történik.
Krajcsi Gergely, az Európai Beruházási Bank (EIB) senior menedzsere azt emelte ki, hogy korábban Európában még hiányzott ez az Egyesült Államokban elterjedt kölcsönforma. Az EIB különben 2023-ban 7 milliárd euró értékben nyújtott közvetlen finanszírozást több mint 280 vállalatnak Európában. Mint mondta, hosszú távban gondolkodnak, az a cél, hogy „maradjon úton az autó”.
Mit tud az M&A Sentiment Index?
A pódiumbeszélgetéseket egy prezentáció és egy videointerjú színesítette. A Boston Consulting Group (BCG) képviseletében Lakatos Török-György (principal) és Zoletnik Balázs (partner) az M&A, azaz az összeolvadások és felvásárlások trendjét elemezték. Mondanivalójuk középpontjában az állt, hogy Magyarország megérkezett Európába, minden szempontból. Egyrészt a trend határokon belül is hasonló, mint a környező országokban: a tranzakciók volumene csökken. A pénzügyi befektetők aránya az ügyletek negyedét éri el. A régió az intézményi befektetők számára válik vonzóbbá.
S hogy mit hozhat a jövő? Ennek megjóslására a BCG-nél megalkottak egy „kristálygömböt”. Ez az M&A Sentiment Index. Egy olyan hangulatindex, amely elemzések alapján havi rendszerességgel mutatja ki a vezetői, befektetői érzeteket is. Egyben hat hónapra előre jelzi a hajlandóságot a fúziós és akvizíciós tevékenységekre. E trendek megismeréséhez a BCG-nél a mesterséges intelligenciát és a ChatGPT-t is segítségül hívják. A sok százezer ügylet adathalmazaiból áll össze a saját módszertan alapján készített index.
Mint hallottuk, az index idén szeptemberben 75, ami alacsonynak számít, és stagnál. Ebből az olvasható ki, hogy a következő időszakban a piaci döntéshozók aktivitása, lendülete változatlan marad, boom nemigen várható. Ez annyiban jó hír – vélik az előadók –, hogy a piacok stabilizálódnak. Ennek jele a csökkenő infláció is. Közép-Kelet-Európa ebből a szempontból is megérkezett.
Mit akarnak a family office-ok?
A nap záróprogramjaként kötetlen videobeszélgetést folytatott a family office-okról, azok kockázati tőkés szerepéről Budapestről Zsembery Levente, a Lamassau Capital ügyvezető igazgatója, Torontóból Steve Balaban, a Mink Capital befektetési igazgatója, a Chartered Financial Analyst (CFA) minősítés birtokosa, aki már a világ 85 országában dolgozott.
A Credit Suisse becslése szerint ma a nagyvilágban 10 500 családi vagyonkezelő iroda működik. Ezek az elmúlt években az egyik legaktívabb befektetőkké váltak. Olyannyira, hogy 38 százalékuk meg is növelte magántőke-kitettségét a Citibank 2023-as Global Family Office Survey Inside kutatása szerint. 2024-ben pedig Európában már a második legnagyobb befektetőkké váltak, számottevő német család részvételével. Sokan közülük elsőgenerációs IT-vállalkozók.
A family office-ban résztvevők céljait meghallgatva, Steve Balaban úgy látja: e vagyonkezelők mindinkább szeretnék kizárni a bizonytalanságokat. Ezért elsősorban alapokba kívánnak fektetni. Olyan alapokba, amelyek képviselői arra is vállalkoznak, hogy megtanítsák befektetni a családok érdeklődő tagjait.
A családi vagyonkezelők célja a vagyon megőrzése, ennek érdekében pedig diverzifikálása. A családokat érdekli a másodlagos piac is. Arra is kíváncsiak, vajon mekkora az esély arra, hogy idővel a befektetéseket el lehessen adni.
A családokban a vagyont szerzett első generáció mellett mindinkább aktív szereplővé válik a második, harmadik generáció is – hallhattuk a szakembertől. Náluk a szubjektív szempontok fokozottan érvényesülhetnek. Így számít a fenntartható befektetés, és érdekli őket az ESG is. Mindezekről Balabannak személyes tapasztalatai vannak.
*
A konferencia résztvevői a kávé- és ebédszünetben láthatóan sok ismerőssel, meglévő, esetleg leendő üzleti partnerrel találkoztak, újabb ismeretségekre tettek szert. Néha nehéz is volt őket újra a konferenciaterembe invitálni. Ahol az előadások, panelbeszélgetések mindenki számára nyújthattak hasznos információkat, ismereteket. Melyeket hasznosíthatnak is további munkájukban.
(Fotók: Falus Tamás/KockázatiTőke.com)
