Számos jelentős változás várható a kockázatitőke-piacon, melynek egyik fő hajtóereje, sőt főszereplője a mesterséges intelligencia. Emellett fokozódik a tőkekoncentráció is.

A kockázati tőke több évtizeden át viszonylag egyszerű forgatókönyv alapján működött. Az alapkezelők ígéretes, korai fejlődési fázisú vállalkozásokat kerestek, amelyekben szerény összegű befektetéseket hajtottak végre, remélve, hogy néhány esetben kiugró hozamokat tudnak elérni. A kockázati tőke eredetileg a befektetés egy speciális formájaként jelent meg, mivel a korai szakaszban tartó technológiai vállalkozások felépítése a hagyományos cégek finanszírozásától eltérő gondolkodásmódot, készségeket és struktúrát igényelt.

Idővel a kockázati tőke befektetése egyre inkább „iparszerűvé” vált, azaz az induló vállalkozásokat egykor kisipari módszerrel finanszírozó ágazatból mára nagyipari módon működő, óriási összegeket befektető piac lett. A kockázati tőke elindult a „minél nagyobb, annál jobb” stratégia felé. A változás az iparág évtizedes sikereinek természetes következménye. A technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázása, a nagyobb kihívások megoldása egyre több tőkét igényel. Ennek érdekében a legnagyobb kockázatitőke-alapok tőzsdére léptek, azaz kiterjesztették tevékenységüket a nyilvános piacra.

A piacon jelenleg egyszerre vannak jelen a kézműves típusú és a méretgazdasági előnyöket kihasználó, ma már inkább vagyonkezelő szervezetekre emlékeztető alapkezelők. Míg az előbbiek főként a szakértelemre összpontosítanak, az utóbbiak inkább a tőkével történő támogatásra helyezik a hangsúlyt. A kézműves típusú alapkezelők az emberi tudásra koncentrálnak, s az iparági szakértelemre alapozva interperszonális készségekre építenek. Fő erősségük a tehetségek felismerése és gondozása, s hands-on módon működnek együtt az alapítókkal, amikor kisebb összegű befektetéseket hajtanak végre. E megközelítés a kockázati tőke eredeti szellemiségéhez illően elsősorban a korai fejlődési stádiumban tartó vállalkozások számára hasznos.

A nagyösszegű forrásokkal rendelkező, vagyonkezelő típusú alapkezelők ezzel szemben a minél több tőke megszerzésére és fialtatására törekednek, miközben kevésbé töltenek be aktív szerepet portfoliócégeik életében. Ez a szerepvállalás főleg a későbbi fejlődési stádiumba tartó cégek esetében működik.

Nagyra nőtt alapkezelők

A sikeres kockázati tőkealap-kezelők egyre inkább befektetési holdingként működnek. A nagyméretű alapoknál koncentrálódó tőke nagyságrendjét jelzi, hogy 2024-ben az összes amerikai kockázatitőke-alap által frissen begyűjtött tőke felét csupán kilenc alap szedte össze, 11 százalékát pedig egyedül az Andressen Horowitz alapja szerezte meg.

Miközben a kockázati tőke eredetileg a magánkézben lévő vállalkozások finanszírozására jött létre, a nagyméretű konglomerátumokat létrehozó alapkezelők tőzsdei megjelenése szakít e gyakorlattal. A tőzsdei jelenlét ugyanis számukra nemcsak a tőzsdei kisbefektetők megtakarításainak befektetési célú bevonását teszi lehetővé, de módot nyújt tőzsdén jegyzett nyilvános cégekbe történő befektetésekre is. A tőzsdére lépő alapkezelők továbbra is kivásárolhatják a magánkézben lévő cégek befektetőit. Emellett az ugyanazon iparágba tartozó kisebb cégeket felvásárolva és összeolvasztva, azaz roll-up stratégiát követve, a több kisebb céget nagyobb vállalattá alakíthatják. Az alapkezelők felléphetnek a másodlagos piacon is.

A regisztrált befektetési tanácsadói (Registered Investment Advisor, RIA) státuszt már számos vezető kockázatitőke-alap kezelője megszerezte. Legutóbb épp a Lightspeed Venture Partner, míg például az A16z már 2019 óta rendelkezik RIA státusszal. Az ugyancsak tőzsdére lépett Sequoia Capital egyetlen evergreen alapba szervezte át a tevékenységét. A General Catalyst már nem is hívja magát kockázatitőke-alapot kezelő cégnek, mióta egy nonprofit kórházi rendszert vásárolt fel, s alapvetően a mesterséges intelligencia köré épülő vállalkozásokat épít. A Thrive Capital létrehozott egy Thrive Holdings nevű, egymilliárd dolláros szervezetet, amely ugyancsak mesterséges intelligenciára épülő cégeket épít fel és vásárol.

Magyarországon a kockázati tőkét főtevékenységként végző alapkezelők közül már két szervezet — az OXO Technologies Holding Nyrt. 2021-ben, az STRT Holding Nyrt. 2023-ban — megjelent a Budapest Értéktőzsde Xtend szekciójában, egyaránt a BÉT Standard piacára történő bevezetésre készülve. Az OXO Holding azóta már Hollandiába helyezte át székhelyét, mivel az amszterdami tőzsdén is tervezi részvényei bevezetését.

Hagyományos módon működő alapkezelők

A kisebb alapkezelők nehezen képesek a nagyra nőtt alapkezelőkkel versenyezni, mivel azok magasabb értékelés mellett tudnak a vállalkozásokba fektetni, s könnyebben nyelik le a veszteségeket. Ennek nyomán a tőlük finanszírozást remélő vállalkozások köre is szűkülőben van. A korábbi három — a magvető, a hagyományos A– és B-fordulós, valamint a növekedési tőke – eszközosztály leszűkül a magvető és a növekedési tőkét finanszírozó ügyletek körére. Mindez egyre nagyobb kihívást jelent a A- és B-körös, hagyományos befektetéseket nyújtó befektetők számára.

Ezért a kisebb alapkezelők körében centralizációs folyamat figyelhető meg. Felvásárlásáról szóló hírt jelentett be például 2023-ban a General Catalyst amerikai befektetési cég, amely azért vásárolta fel a berlini székhelyű La Famiglia nevű európai magvető befektetőt, hogy megerősítse globális befolyását Európában.

A közepes méretű alapkezelők köréből alapvető struktúraátalakítást hajtott végre az osztrák Speedinvest nevű alapkezelő, amely 2024-ben gyökeresen átalakította vezetőségét. A friss piaci kilépést példázza Európában a norvég SNÖ Ventures esete, mely úgy döntött, hogy nem hoz létre új (harmadik) alapot. Az alapkezelő ugyanis saját bevallása szerint is túl kicsi ahhoz, hogy versenyezzen a nagyméretűekkel, viszont túl nagy, hogy kellő rugalmassággal tudjon gyors befektetési döntéseket hozni.

Magyar vonatkozású hír, hogy az OXO Technologies Holding többségi tulajdont szerzett a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb magán- és kockázatitőke-csoportjában, a 3TS Capital Partnersben, s e két cégcsoport ezt követően egy új márkanév (O3 Partners) alatt egyesüljön.

A tőkeerős alapok létrejöttével egy új befektetési forgatókönyv is kialakulóban van. A jelentős tőkeerővel rendelkező alapkezelők ahelyett, hogy passzív kisebbségi befektetéseket hajtanának végre fejlődésük korai szakaszában tartó vállalkozásokba, immár gyakori eset, hogy ellenőrző részesedést szereznek már jelentős fejlődést elért cégekben. Gyakori, hogy a venture stúdió modellt alkalmazva, vagyis az összes ehhez szükséges funkció ellátására saját csapatot kialakítva építenek fel értékes, mesterséges intelligenciát is alkalmazó vállalatokat; az alapoktól egészen a kilépésig. Arra is képesek, hogy cégeiket a korábban megszokottnál sokkal hosszabb ideig tartsák portfoliójukban.

A kockázatitőke-piacon várható változások

A kockázatitőke-piac átrendeződése nyomán a szakértők az alábbi változások bekövetkezését valószínűsítik:

• Tovább terjed a korai fejlődési szakaszban tartó vállalkozások alapkezelők általi felépítése, felhasználva az erre szolgáló stúdió modelleket.
• Elszaporodnak az AI felhasználására épülő roll-up stratégiák. Az alapkezelők egyes ágazatokban egyre több vállalkozás részvényeinek többségét vagy egészét vásárolják fel, s alakítják át a mesterséges intelligencia segítségével.
• Az alapkezelők egyre inkább az érettebb, jelentős átalakulási potenciállal rendelkező cégek irányába fordulnak, ezekben szereznek ellenőrző részesedéseket.
• A későbbi fejlődési fázisban tartó, magánkézben lévő vállalatok likviditási igénye ösztönözni fogja olyan speciális eszközök létrehozását, amelyek a korábbi befektetők és az érintett cégek alkalmazottai számára nyújtanak kilépési lehetőséget. Azaz bővül a kifejezetten a másodlagos piaci tevékenységet segítő platformok köre.
• Várhatóan elterjednek a magántőke-piacon és a nyilvános tőkepiacon egyaránt aktív, ún. crossover befektetők, azaz egyre több alapkezelő fog befektetni a vállalatok fejlődésének minden szakaszában. Tevékenységük révén a nyilvános (tőzsdei) és a nem nyilvános (magántőke) piacok közötti mesterséges különbségtétel lassan elmosódik.
• Erőteljesen skálázódik az alapkezelők befektetéseihez kapcsolódó üzleti infrastruktúra. Egyre nagyobb nyomás nehezedik a közepes méretű alapokat kezelő alapkezelőkre, hogy a versenyképes méret elérése érdekében szakosodjanak vagy egyesüljenek.

A lakossági befektetők számára kínált új, alternatív termékek megjelenésével fokozódik a nagyméretű alapoknál a tőkekoncentráció. Az általuk végrehajtott befektetések is koncentráltabbá válnak, azaz egyre kevesebb cég kap egyre nagyobb tőkebefektetést.

(A nyitókép mesterséges intelligencia segítségével készült.)