A Deloitte tanácsadó cég előrejelzése szerint 2025-ben az AI nemcsak a korábbiaknál sokkal fontosabbá válik a vállalatok számára, de mindenütt való jelenléte miatt egyre inkább észrevehetetlen is lesz.
A mesterséges intelligencia egyre inkább képes adatok elemzésére, adatalapú döntések meghozatalára és ügyfél interakciók kezelésére. Emellett képes képek és videók automatikus létrehozására, kérdések megválaszolására, kódírásra, valamint emailek és webhelyek személyre szabására. Mivel az AI ma már szinte minden technológiai területen jelen van, egyre szélesebb körben alkalmazzák. Emiatt egyre kevésbé fogják önálló technológiaként kezelni. Azaz nem önmagában, a technológia egy külön területeként fogják fejleszteni, hanem mindent át fog hatni.
A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a mesterséges intelligencia egy olyan részhalmaza, amely meglévő adatokból tanult minták alapján eredeti tartalom létrehozására összpontosít. A legfejlettebb generatív mesterséges intelligencia algoritmusok olyan modellekre épülnek, amelyeket hatalmas mennyiségű adatra támaszkodva széles körben képesek mögöttes mintákat azonosítani. Az új típusú GenAI ott is felgyorsíthatja a mesterséges intelligencia elterjedését, ahol a felhasználók nem rendelkeznek mély AI szakértelemmel. A GenAI által támogatott képességek közé tartozik többek között a tartalom és ötlet generálás, a hatékonyságjavítás, valamint a személyre szabott élmények létrehozása.
Mesterséges intelligenciát finanszírozó kockázati tőke
A mesterséges intelligencia elsöprő hatását jelzik a 2024-ben végrehajtott kockázatitőke-befektetések adatai. A PitchBook adatszolgáltató előzetes adatai szerint a világszerte befektetett kockázati tőke értékének 2024-ben már a felét (50,8 százalékát) mesterséges intelligenciára fókuszáló cégek kapták. E befektetések aránya egy év alatt a kétszeresére emelkedett.
A kockázati tőkések 2024-ben világszerte összesen 131,5 milliárd dollárt fektettek be a mesterséges intelligenciát fejlesztő vagy alkalmazó startupokba.
Ez 52 százalékkal haladta meg az előző évi befektetések értékét, miközben másfajta startupok 10%-kal kevesebb, 237 milliárd dollárnyi összeget kaptak.
Az AI terén végrehajtott hatalmas befektetések azt is jelzik, hogy az infrastruktúra kiépítése és a modellek betanításához szükséges adatok összegyűjtése rendkívül költséges és időigényes fejlesztési folyamatot jelent. Ez különösen igaz, ha összevetjük a hagyományos fintech és szoftver startupok finanszírozási és időigényes folyamataival.
A mesterséges intelligencia finanszírozásának kiugró nagyságrendjét a 2024-es év legnagyobb befektetési ügylete jelképezi. A Databricksbe történt 10 milliárd dolláros befektetés révén a cég értéke elérte a 62 milliárd dollárt.
2024 utolsó negyedévében még a negyedik legnagyobb finanszírozási ügylet értéke is meghaladta az egymilliárd dollárt. Az OpenAI 6,6 milliárd dolláros, az xAI 6 milliárd dolláros, az Anthropic pedig 4 milliárd dolláros befektetésben részesült. Ez az ügylet azt is mutatja, hogy az AI-t fejlesztő cégeket finanszírozó befektetők között nemcsak kockázatitőke-alapok, hanem nagyvállalatok is, mint az Amazon, jelen vannak.
A befektetések AI területére történő erőteljes koncentrálódása a kockázati tőkések ún. „csorda mentalitását” tükrözi. Ez a viselkedés újra és újra felbukkan, valahányszor egy új technológiai forradalom veszi kezdetét. Az új technológiai innovációk széles potenciális alkalmazási területén eleinte még többnyire nem lehet látni, hogy melyek lesznek a hosszabb távon is fenntarthatók. A mesterséges intelligencia sokféle technológiát takar, számos üzleti modellt és felhasználási lehetőséget rejt.
Mesterséges intelligenciát alkalmazó kisebb startupok
A Startup Snapshot kutató cég 2024 decemberében közzétette a „Beyond the Buzz: The Real Impact of GenAI on Startup Building” című felmérését. A kutatás során világszerte 220 cégalapítót és 85 szakértőt kérdeztek meg. A felmérés célja, hogy bemutassa, hogyan használják a startupok a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket, milyen kockázatokkal számolnak, és milyen kihívásokkal szembesülnek.
A megkérdezett cégalapítók kétharmada úgy véli, hogy a GenAI ígérete mérföldkő jelentőségű. Szerintük felgyorsítja a termékfejlesztést és lerövidíti a piacra kerülés idejét, gyökeres változást hozva. Ugyanakkor a startupok számára jelentős biztonsági kockázatot is okoz. Erre utal, hogy több mint felük (52 százalék) esetében a dolgozók központi ellenőrzés nélkül döntöttek a GenAI eszközök használatáról. Miközben ez az önálló kezdeményezés a dolgozók agilitására, innovativitására és gyors problémamegoldó képességére utal, ugyanakkor a startupok biztonsági sebezhetőségét és az eszközök téves használatát is előidézheti. Alapvető fontosságú, hogy a startupoknál kialakuljon egy felülről lefelé irányuló stratégiai protokoll a GenAI eszközök alkalmazására. Ez biztosítja az egyensúlyt a kezdeményezőkészség, a fenntarthatóság és a biztonság között.
A kisebb startupok körében a GenAI alkalmazásának egyik legnagyobb nehézségét a munkaerő felkészültségének hiánya jelenti.
A felmérésben szereplő startupok 55 százalékánál a dolgozóknak kevesebb mint fele rendelkezett valamilyen GenAI képzettséggel. Ugyanakkor a vezetők mindössze 15 százaléka szánt forrást a munkavállalók szakértelmét emelő képzésekre. Ez különösen nagy nehézséget jelent a startupok számára, mivel a dolgozók GenAI terén elért jártasságának hiánya miatt külső szakemberekre kell támaszkodniuk.
A felmérésből kiderült, hogy sok alapító már AI eszközökre támaszkodva alakította ki a befektetőknek szóló bemutatkozó anyagokat, így vízióikat megalapozottabban és hatékonyabban tudták bemutatni. Az alapítók 39 százaléka jelezte, hogy a GenAI eszközök segítették őket bemutatkozó anyagaik megírásában. Ugyanakkor az automatizált rendszerekre való túlzott hagyatkozás kockázatot rejthet. Bár az AI jól használható a víziók keretezésére, az igazán új ötletekhez szükséges narratívák eredetisége az, amit az AI modellek nem képesek generálni.
A GenAI körüli felfokozott érdeklődés közepette sok cégalapító igyekezett felnagyítani startupjaik képességeit, hogy felkeltsék a befektetők figyelmét. Több, mint negyedük elismerte, hogy a bemutatkozás során a cég GenAI használatát a valóságosnál nagyobbnak tüntették fel.
Bár ez segítette a befektetők érdeklődésének felkeltését, mégis félrevezető elvárásokat és rosszul megválasztott befektetéseket eredményezett.
A felmérés tanúbizonysága szerint a befektetők lelkesültsége sokszor ahhoz vezetett, hogy a kockázat megfelelő lemérése nélkül fogtak bele egy-egy befektetésbe.
Valójában sok olyan befektető, akit elkapott a „GenAI láz”, nem rendelkezett a potenciális hátrányok beazonosításához szükséges szakértelemmel. Ennek következtében az előzetes mérlegelés során nem kérdeztek rá olyan kulcsfontosságú jellemzőkre. Ezek a skálázhatóságot, az etikai kérdéseket és a piac felkészültségét érintették volna, hozzájárulva a befektetési döntések körültekintőbb meghozatalához.
(Nyitókép: Pexels)
