Az Invest Europe statisztikai kimutatásából képet kaphatunk a régióban létrehozott alapok által kezelt tőke nagyságáról, sőt, a még be nem fektetett tőke mennyiségéről is. Arra is választ kaphatunk, hogy Kelet-Közép-Európában nő a családi vagyonkezelők és a vagyonos magánszemélyek szerepe a kockázati- és magántőke-alapok finanszírozásban.
Eddig nem volt ismert, hogy mennyi befektethető forrás áll a kelet-közép-európai kockázati- és magántőke-alapok rendelkezésére. Bár minden évre volt adat a kelet-közép-európai (CEE) új alapok által összegyűjtött friss tőke nagyságára, s az adott évben a régióban befektetett és az itteni cégekből kivont tőke értékére, ám arra nem, hogy összességében miként változott e befektethető tőke mennyisége. Ehhez ugyanis ismerni kellene volna, hogy a korábbi években a régióban bejegyzett alapoknál, hogy alakult a tőke befektetése és kivonása.
Miért fontos a befektetők kiléte?
E helyzeten változtatott az európai kockázati- és magántőke-befektetők szakmai szervezete, az Invest Europe. Ez idén első ízben állított össze Capital Under Management & Dry Powder 2024 címmel egy olyan statisztikai kimutatást, amely visszamenőleg tudósít a régióban létrehozott alapok által kezelt tőke nagyságáról, ezen belül a még be nem fektetett tőke, azaz az ún. száraz puskapor arányáról is.
Természetesen a régióbeli induló cégek, startupok és scaleupok tőkeigényét nem kizárólag a régióban felállított alapok elégítik ki, hiszen szép számban és jelentős összegekkel érkeznek hozzájuk tőkebefektetések a régión kívül bejegyzett alapoktól is. A régióban bejegyzett alapokat azonban kiemelten fontos tőkepiaci szereplővé teszi helyismeretük, különösen a korai fázisú befektetéseknél.
Az Invest Europe statisztikája arra is rávilágít, hogy milyen típusú megtakarítók tőkeígérvényei alkotják a régiós alapok által kezelt, illetve ezen belül az általuk a közeljövőben befektethető tőkét. Így az is látható, hogy a régiós alapokat finanszírozó megtakarítók összetétele mennyire hasonlít az Európa más régióiban felállított alapokéhoz. Ez azért is fontos, mert a befektetők kiléte nagymértékben meghatározza, hogy az odaígért tőke milyen típusú, milyen életciklusú cégek finanszírozását célozza.
A régióban bejegyzett alapoknál kezelt, már befektetett tőke
Európa egészét tekintve a kockázati- és magántőke-alapok által 2024 végén kezelt tőke összesen 1,25 ezer milliárd eurót tett ki 2024 végén. Ezt a tőkemennyiséget 8490 alapban 3095 alapkezelő kezelte. Az alapkezelők által kezelt tőkéből 834 milliárd euró, azaz kétharmadnyi részt már befektettek, 414 milliárd euró pedig még befektetésre vár. (A már befektetett tőke a finanszírozott cégekbe fektetett/vásárolt részesedések értéke alapján kiszámított értéken került nyilvántartásra.)
A kelet-közép-európai régióban bejegyzett alapok által kezelt tőke 2024 végén 12 milliárd euró ért el, ennek kétharmadát, 9 milliárd eurót fektették már be az itteni alapok, s — Európa egészéhez hasonlóan — a harmada, 4 milliárd euró vár még befektetésre. (Legutóbb, 2024-ben a régióbeli alapok 1,4 milliárd euró értékű friss tőkét gyűjtöttek, ami mintegy egytizedével növelte meg az általuk kezelt tőke értékét.)
A kelet-közép-európai régióban bejegyzett alapok legnagyobb arányban az állami forrásokat befektető intézmények tőkéjét fektették be. (Legutóbb, 2024 végén e finanszírozók aránya az adott évi befektetésekben egyharmaddal részesedett.) A második legjelentősebb forrás a más alapokba befektető alapoktól érkező (Funds of Funds) tőke volt, egyötödös aránnyal. A harmadik helyen a családi vagyonkezelőktől és vagyonos magánszemélyektől érkező tőke állt, 16 százalékos aránnyal. A negyedik legjelentősebb befektetői csoportot, 10 százalékos hányaddal, a nagyvállalatoktól érkező források jelentették, míg ötödik helyen a bankok befektetései álltak 8 százalékkal, hatodikként pedig a nyugdíjalapoktól érkezett tőke, 7 százalékkal.
Már odaígért, de még lehívásra váró összegek
A régióban bejegyzett alapok számára a befektetők által már odaígért, ám az alapok kezelői által még nem lehívott összegek között az állami finanszírozók által odaígért tőke dominál, 40 százalékos aránnyal. Azaz a kormányzati források súlya a jövőben még várhatóan növekedni fog, mivel meghaladja e források 33 százalékos részarányát a már befektetett tőkéből.
A második legnagyobb részarányt a családi alapkezelőktől és a vagyonos magánszemélyektől érkezett tőkeígérvények képviselik, 21 százalékkal. A befektethető források harmadik legjelentősebb csoportját az alapok alapjait finanszírozó alapok alkotják, 19 százalékos aránnyal.
Európa egészével összehasonlítva a régióbeli alapok által kezelt, de még le nem hívott forrásoknak a megtakarítók kiléte szerinti összetételét nézve szembeötlő a nyugdíjalapok hiánya és az állami intézményektől érkező tőke túlsúlya. Európában ugyanis az alapok által befektethető tőkében a nyugdíjalapoktól érkezett tőkeígérvények (26 százalékkal) állnak az első helyen, annak negyedét (26 százalékát) képviselve, ugyanakkor az állami szereplők részvétele az európai alapok összességét tekintve mindössze 7 százalék.
Európában a második legjelentősebb arányú tőkeígérvény mennyiség, a befektethető tőke csaknem ötöde — a régióhoz hasonlóan — az alapok alapjaitól származik (19 százalék). Ezután következnek harmadik helyen a családi vagyonkezelők és a gazdag magánszemélyek ígérvényei (13 százalékkal), míg negyedik helyen a szuverén állami alapoktól (SWF) érkezett tőke (12 százalékkal) áll.
A régióbeli alapok által gyűjtött tőke 2024-ben
A régióbeli alapok tőkegyűjtésének csupán egy évre visszatekintő adatai az Invest Europe egy másik, Kelet-Közép-Európáról szokásosan összeállított 2024 Central & Eastern Europe Private Equity Statistics című éves kiadványából ismerhetők meg. E szerint 2024-ben a régióbeli alapok körében rendkívül megélénkült a tőkegyűjtés. A régióban bejegyzett 26 új alap összesen 1,417 milliárd euró összegű friss tőkét gyűjtött, ami 66 százalékkal haladta meg az előző évi tőkegyűjtés összegét, miközben Európában a növekedés üteme csupán 12 százalékos volt. Ennek köszönhető, hogy a régió részaránya az európai tőkegyűjtésben az előző évben mért 0,6 százalékról 2024-ben 1,2 százalékra emelkedett.
Az összes tőkegyűjtésen belül a klasszikus kockázati tőkeként befektetni kívánt összeg 657 millió eurót tett ki, az összes friss tőkeígérvény 46 százalékát képviselve. Ezzel a megtakarítók által a régiós alapokon keresztül kifejezetten kockázati tőként befektetni kívánt tőke összege egy év alatt megháromszorozódott. Várható tehát, hogy e források jelentős löketet adnak a régióban létrejövő új vállalkozások kockázati tőkével történő finanszírozásának.
A régiós alapok 2024-ben gyűjtött tőkéjének 30 százalékát mindössze 5 darab kivásárlásra szakosodott alap gyűjtötte össze. A megtakarítók által kivásárlási céllal frissen odaígért 423 millió euró összeg 2024-ben hasonló volt az egy évvel korábbihoz.
A régióban felállított 3 új növekedési alapon keresztül befektetni kívánt 124 millió euró 2024-ben CEE-ben a tőkegyűjtés 9 százalékát tette ki. Ez azt jelenti, hogy a növekedési célú tőkegyűjtés csupán a 58 százalékát érte el a 2023-beli hasonló céllal odaígért tőkének.
A régiós alapok befektetőinek székhelye
2024-ben az Európából, — de a régión kívülről — érkező források a régióbeli alapok számára gyűjtött tőke 41 százalékát adták. Ez némi visszaesést jelent az előző évben mért 43 százalékhoz képest. A kissé csökkenő részarány mögött azonban 2024-ben abszolút értelemben 58 százalékkal növekvő összegű tőke áll.
A régióbeli alapokhoz a régión belüli megtakarítóktól érkező közel félmilliárd (493 millió) euró tőke 2024-ben a 35 százalékát adta az itteni alapok által gyűjtött összes tőkének. 2023-ban ez még csupán 23 százalék volt. A régión belülről jövő tőkeígérvények zöme (63 százalék) kockázatitőke-alapok létrehozását célozta.
2024-ben a korábbi évhez képest jelentősen lecsökkent az Európán kívüli megtakarítóktól a régiós alapokhoz érkezett források súlya, melynek 133 millió eurós nagysága a régiós alapok által gyűjtött tőke mindössze 9 százaléka volt. E források 2023-ban még ötödét adták (21 százalék) a régiós alapok által gyűjtött tőkének. A tőkeígérvények legnagyobb hányada amerikai megtakarítóktól érkezett az alapokba.
A régiós alapok tőkegyűjtésének Európa egészétől eltérő tendenciái
A Kelet-Közép-Európában működő kockázati- és magántőke-alapok az európai alapokban kezelt tőke minimális hányadát, még 1 százalékát sem kezelik. 2024-ben az európai alapok által frissen gyűjtött tőkéből a régió alapjai ennél magasabb arányt, 1,2 százalékot értek el.
A kockázati-és magántőke-alapok megtakarítók szerinti hozzájárulásában a nyugdíjalapoknál volt a legnagyobb eltérés a kelet-közép-európai régió és Európa egésze között. Míg a régióban a nyugdíjalapokból érkező befektetések szerepe egészen csekély, ráadásul csökkenő tendenciájú, addig Európa egészében e magtakarítók alkotják a második legfontosabb csoportot, igaz itt is egyre csökkenő arányban. Kelet-Közép-Európában a nyugdíjalapok tőkeígérvényei a 2021-ben elért 7 százalékról 2 százalékra csökkentek le, Európa egészét tekintve viszont a nyugdíjalapoktól érkező tőke 2021-ben még 25 százalékot meghaladó részarányt ért el, ami 2024-re 20 százalék alá esett vissza.
A régiós kockázati- és magántőke-alapok működésénél a piaci verseny gyengeségét jelzi, hogy az alapokhoz érkező források legjelentősebb hányadát évek óta kormányzati ügynökségek, azaz nem piaci szereplők nyújtják. A régióban az újonnan felállított alapokba érkező befektetésekben ugyanis az állami források súlya 2021 és 2024 között minden évben meghaladta az egyharmadot (2021: 38; 2022: 33; 2023: 35; 2024: 33 százalék). Ráadásul 2024-ben az állami részvétel különösen erőteljesen, csaknem 60 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben Európa egészét tekintve a kormányzati források 2021 és 2024 közötti időszakban mindössze egyetlen évben, 2022-ben haladták meg a 15 százalékot.
A régió piacán figyelemre méltó változást jelez a családi vagyonkezelők és a vagyonos magánszemélyek kockázati- és magántőke-piaci hozzájárulásának egyre emelkedő súlya. E befektetői csoport részaránya ugyanis az évente a régiós alapokhoz érkező tőkéből a 2021-ben mért 14 százalékról 2024-re 21 százalékra emelkedett. E megtakarítói csoport hozzájárulása a frissen létrejött alapok tőkéjéhez — az előző évhez képest — 360 százalékkal emelkedett, s ezzel a régiós alapok finanszírozóinak második legfontosabb forrásává vált. A családi vagyonkezelők és a vagyonos magánszemélyek egész Európában fontos szerepet töltenek be az alapok finanszírozásában, jellemzően 13 százalék körüli súllyal.
(Nyitókép: Invest Europe)
