Számos ok játszott szerepet abban, hogy 2023-ban a magyarországi kockázati tőke és magántőkeipar bezuhanása miatt elapadtak a források.
Nehéz feltételek között működött 2023-ban a kockázati tőke és magántőkeágazat Magyarországon. A világgazdasági növekedés üteme – jelentős részben a kiéleződő világpolitikai feszültségek, így az orosz–ukrán és a közel-keleti háború – miatt jelentősen lelassult, az infláció megugrott. A kelet-közép-európai régió egészét negatívan érintő hatások mellett Magyarországon – a 2022. évi választási osztogatás következtében – a vészesen romló egyensúlyi helyzet kezelése elhúzódó recesszióhoz vezetett.
Mindezek következtében tavaly a magyar gazdasági visszaesés az egyik legnagyobb, az infláció pedig a legmagasabb volt az Európai Unióban. A romló külső feltételek a kockázati- és magántőkeipar 2023. évi teljesítményére is erőteljesen rányomták bélyegüket. Az előző évhez viszonyítva 38 százalékkal kevesebb cég összesen 58 százalékkal kevesebb értékű tőkebefektetésben részesült. Eközben Európa egészében a befektetések értéke csak 25 százalékkal, a finanszírozott cégek száma csupán 8 százalékkal esett vissza.
Adatbázisok, adatok
A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) 2023-ról közzétett adatait szokás szerint az ágazat európai szakmai szervezete, az Invest Europe EDC platformja gyűjtötte össze és dolgozta fel. Az EDC adatbázisába a nemzeti kockázati- és magántőkeszövetségekbe (vagy közvetlenül az Invest Europe-ba) belépett alapkezelők zárt rendszerben, önkéntesen töltik fel az adataikat, amelyek aggregáltan kerülnek nyilvánosságra. Más adatszolgáltató szervezetektől eltérően, az EDC adatbázisában nemcsak a technológiai vállalkozások adatai szerepelnek, hanem a hagyományos iparágakban működő cégekbe történő befektetések és kiszállások adatai is. Ugyanakkor a szakmai szövetségekhez nem csatlakozott alapkezelők adatai hiányoznak az adatbázisból.
Az adatokat kétféle szemléletben dolgozzák fel, a befektetést kapó cégek székhelye és a befektetést nyújtó alapkezelők székhelye szerint. Az adatbázis abban is különbözik más adatszolgáltatók adataitól, hogy az alapkezelők alapjainak tőkegyűjtését a befektetők és az alapokat finanszírozó intézmények típusa szerint is regisztrálja. Mindezek alapján az Invest Europe által nyilvánosságra hozott adatok alkalmasak a nemzetközi szervezetek által készített különféle versenyképességi mutatók megalapozására is.
A HVCA-nak az Invest Europe-pal közösen nyilvánosságra hozott adatai 2023-ra 35 magyarországi székhelyű alapkezelő adatait tartalmazzák, amelyek közül 26 kizárólag kockázatitőke-befektetést végez, 2 alapkezelő kivásárlásokra szakosodott, míg 7 alapkezelő generalista, azaz egyidejűleg sokféle életszakaszbeli cég tőkebefektetésével foglalkozik.
115 vállalkozáshoz 105 millió euró kockázati tőke és magántőke érkezett
A magyar piacon befektetett kockázati- és magántőke értéke 2023-ban 105 millió eurót tett ki, s összesen 115 magyarországi céget érintett. A magyarországi cégekbe 2023-ban befektetett kockázati- és magántőke értékének csaknem felét, 51 millió eurót kockázati tőkeként 87 vállalkozás kapta, másik felét, azaz 52 millió eurót, növekedési tőkeként fektették be 24 cégbe. Kivásárlásra mindössze 3 millió euró értékben 4 cégnél került sor. Az év során a legnagyobb befektetési értéket képviselő ügylet a Commsignia cég által kapott 15 millió dolláros befektetés volt.
A magyarországi cégekbe befektetők földrajzi hovatartozását tekintve a hazaiak erőteljesebben fogták vissza befektetéseiket, mint európai társaik. Ugyanis a befektetések értékének több mint háromnegyedét biztosító magyar befektetők 2022-höz képest 46 százalékkal csökkentették befektetéseiket, míg a befektetések ötödét adó többi európai finanszírozó „csak” 22 százalékkal. A hazai befektetők határon túli befektetései a belföldinél jóval kevésbé, negyedével estek vissza.
Csökkenő finanszírozások, leálló kivásárlások
A válság az iparágon belül nem egyformán nehezítette meg a különböző fejlettségi szakaszban tartó vállalkozások finanszírozását. Míg a korai fejlődési szakaszt finanszírozó klasszikus kockázatitőke-befektetések és az expanzív szakaszban nyújtott növekedési tőkebefektetések terén egyaránt közel 40 százalékos volt a visszaesés, addig az éves befektetések rendszerint legnagyobb hányadát kitevő kivásárlások gyakorlatilag leálltak. A finanszírozott cégek száma legerőteljesebben (38 százalékkal) a korai fejlődési szakaszt támogató kockázati tőke esetében csökkent, míg a növekedési szakaszban 14 százalékos volt a cégek számának visszaesése.
2022-höz képest a legerőteljesebben a kivásárolt magyarországi cégek száma esett vissza, 88 százalékkal. Európa egészét tekintve a klasszikus kockázatitőke-befektetések értéke a hazai 40 százalék helyett csupán 26 százalékkal, a növekedési tőke befektetése – a hazaihoz hasonlóan – 40 százalékkal, a kivásárlások értéke viszont csupán 26 százalékkal esett vissza. Európában a tőkéhez jutó vállalkozások száma a korai életszakaszban csupán 10 százalékkal, a növekedési tőkét kapó cégek száma mindössze 3 százalékkal, a kivásárolt cégeké pedig 8 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Vezet az ICT–szektor
A kockázati- és magántőkebefektetések által a magyar piacon preferált ágazatok között – mind a befektetés értékét, mind az érintett cégek számát tekintve – 2022-höz hasonlóan az ICT (kommunikáció, számítógép és elektronika) vezet. A második legnagyobb összeggel a befektetők a más vállalatok számára termékeket gyártó és szolgáltatást nyújtó szektor (üzleti termékek és szolgáltatások) cégeit finanszírozták. Ennél sokkal alacsonyabb, de a harmadik legnagyobb összegű befektetést az energia és a környezetvédelem cégei kapták.
A befektetésben részesült vállalkozások számát tekintve a második helyen a fogyasztási cikkeket gyártó és szolgáltató cégek szerepeltek, a harmadikon pedig a más vállalatok számára termékeket gyártók és szolgáltatók. A befektetők ágazati preferenciája Európa egészét tekintve is meglehetősen hasonló volt, vagyis a legnagyobb összegeket Európában is az ICT-szektor cégei kapták, s ebbe az ágazatba tartozott a legtöbb finanszírozásban részesült cég is. A második legnagyobb összeggel a fogyasztási cikkeket gyártó és szolgáltató cégek szerepeltek. Számarányukat tekintve is az ebbe az ágazatba tartozó cégek kapták a második legtöbb tőkét. Európában a harmadik helyen a befektetések összegét és a cégek számát tekintve az üzleti termékek és szolgáltatások előállítói szerepeltek. Európa egészét tekintve ugyanakkor a biotechnológia és az egészségügy területén dolgozó vállalkozások számaránya is kiemelkedő volt.
Kiszállások és jellemzőik
2023 folyamán a kiszállások terén is jelentős visszaesés következett be a hazai piacon. Ez elsősorban a következő évek befektetéseit érinti hátrányosan, mivel így kevesebb tőke szabadul fel a jövőbeli befektetések számára. 2023-ban a hazai divesztíciók 10 millió eurós értéke mindössze 4 százaléka volt a 2022-ben elért – igaz akkor kiugróan magas, 283 millió eurós – kiszállási volumennek. A viszonylag magas 2022. évi kilépési érték a válság nyomán bekövetkező jelentős összegű könyvleírásoknak volt a következménye.
Ugyanakkor a 2023-as kiszállások értéke a 2021-ben és 2020-ban regisztrált kilépési értékeknek kevesebb mint az egynegyede volt. (A kiszállások nyilvántartása az EDC adatbázisában a beszálláskori költségen történik.) Európa egészében a kiszállások visszaesése a magyarországi aránynál sokkal kisebb volt. 2023-ban az európai kiszállások értéke 15 százalékkal, az érintett cégek száma pedig 12 százalékkal maradt el a 2022. évi adatoktól.
A kiszállások módozatait vizsgálva a magyarországi divesztíciók értékének legnagyobb hányadát, több mint harmadát (35 százalék) a befektetők és cégalapítók szakmai befektetőknek történő cégeladásai tették ki. Számszerűen a legtöbb esetben (9 cégnél) vezetői kivásárlásra, avagy az eredeti tulajdonos általi visszavásárlásra került sor. Tőzsdei úton történő kilépésre magyarországi cégek körében sem 2023-ban, sem 2022-ben nem került sor.
Európában a kiszállások értékének legmagasabb hányadát (35 százalék) az ún. másodlagos ügyletek tették ki, azaz amikor a cégek az egyik magántőkealaptól egy másik magántőkealaphoz kerülnek. Hasonló volt a szakmai befektetőknek történő cégeladás aránya is (33 százalék). A kiszállások egyes módozatai közül a legtöbb céget érintő megoldás (36 százalék) a korábban a befektetők által a vállalkozásokban szerzett elsőbbségi részvények visszavásárlása, illetve a befektetők által nyújtott hitelek visszafizetése útján történő kilépés volt.
A GDP-hez viszonyított részarány
A kockázati- és magántőkepiac fejlettségét a befektetések értékének az adott ország GDP-jében kifejezett hányada alapján szokás mérni. A befektetések értékének a GDP-hez viszonyított részaránya alapján a magyarországi vállalkozásokba fektetett tőke 2023-ban 0,054 százalékos mutatót ért el. A befektetést végző magyarországi alapoknál ennél lényegesen magasabb, 0,72 százalékos volt ez a mutató. Ugyanakkor mindkét mutató messze elmaradt a 2022-ben mért 0,16 százalékos, illetve 1,59 százalékos arányszámoktól. Európa egészéhez viszonyítva még inkább szembetűnő a magyar kockázati- és magántőkepiac lemaradása. Ugyanis a kockázati- és magántőke-befektetések értékének GDP-hez viszonyított aránya Európában a finanszírozott cégek székhelye szerint 0,460 százalék, a befektetést végző alapok székhelye szerint pedig 0,444 százalék volt 2023-ban.
Mivel a GDP-hez viszonyított országonkénti kockázati- és magántőkebefektetés egy-egy nagyértékű kivásárlás bekövetkezte vagy éppen elmaradása miatt az egyes években jelentősen ingadozhat, ezért az összehasonlításhoz rendszerint az ötéves átlagot veszik figyelembe. E mutató már viszonylag jól tükrözi, hogy egy adott országban mennyire jelentős szerepet játszik a kockázati- és magántőkeágazat. A 2019–2023-as adatok átlaga alapján a magyarországi mutató körülbelül egyötöde az európainak. (A finanszírozásban részesült cégek székhelye szerinti hazai ötéves átlagos GDP hányad 0,131 százalékos volt, szemben az európai 0,606 százalékos átlaggal, míg a befektetők székhelye szerint a hazai ötéves átlagot tartalmazó mutató 0,114 százalék volt, szemben az európai 0,610 százalékos átlaggal.)
Forrás: https://www.investeurope.eu/research/activity-data/
A kockázati- és magántőkealapok jövőbeli lehetőségeire a kiszállások adatai mellett leginkább az évente gyűjtött alapok volumenéből lehet következtetni. Mivel az új befektetésekre általában az újonnan felállított alapok első öt évében kerül sor, így az egyes alapokba az intézményi befektetők által odaígért források mennyiségének utolsó öt évi alakulását célszerű megvizsgálni. Ezért is sajnálatos, hogy az Invest Europe adatbázisában 2023-ra vonatkozóan a magyarországi alapkezelők esetében nem szerepel friss tőke gyűjtésére vonatkozó adat. Azaz, sem a HVCA, sem az Invest Europe Magyarországon bejegyzett alapkezelői nem jelentettek 2023-ban friss forrásgyűjtést. (Ebből nem feltétlenül következik, hogy erre valóban nem került sor.)
Hullámzó tőkeáramlás
Természetesen nem csupán hazai bejegyzésű alapkezelők fektetnek be a magyarországi cégekbe kockázati- és magántőkét. De a magyar források mindenhol dominálnak, s a hazai források különösen meghatározóak a legkorábbi fejlődési szakaszban tartó cégek szempontjából. Az elmúlt esztendőkben az évente a magyar piacra beérkező tőke mennyisége erőteljesen hullámzott. 2022-ben a magyarországi bejegyzésű alapkezelők 105 millió euró összeggel 5 alap alapot hoztak létre, ami messze elmaradt az egy évvel korábban, 2021-ben létrehozott 13 alapba gyűjtött 466 millió eurótól. A magyarországi alapkezelők a mindenkori legnagyobb összegű, 677 millió euró tőkét 2019-ben 13 alapban gyűjtötték össze jövőbeli befektetések céljára.
A hazai bejegyzésű alapkezelők az elmúlt öt év során összesen 1500 millió euró összegű tőkét gyűjtöttek össze. Mivel szoros az összefüggés az alapokat finanszírozó intézmények típusa és az általuk finanszírozni kívánt vállalkozások életszakasza között, tanulságos, hogy a tőke milyen típusú intézményi megtakarítóktól érkezett a magyar piacra.
Az elmúlt öt évben az alapok forrásait nyújtó intézmények közül a legnagyobb arányt a nagyvállalatok által odaígért tőke (28 százalék) képviselte, második helyen pedig a bankoktól érkező tőke (21 százalék) állt. A harmadik legjelentősebb forrást az állami szervezetektől érkező tőke (19 százalék) képviselte. Ez részben hazai költségvetési forrásból, részben pedig az Európai Unió fejlesztési forrásaiból érkezett a magyar kockázati- és magántőkealapokhoz.
Az uniós források elapadása – amely a jogállamisági feltételek nem teljesítése miatt következett be –, maga is jelentősen hozzájárult a befektethető források elapadásához. A korábbi években ugyanis az állami tőke kiemelkedő szerepet játszott a hazai vállalkozások kockázati tőkéhez juttatásában, miközben jelentős piactorzító hatással is járt.
Európától eltérő szerkezetben
Az Invest Europe adatbázisából kitűnik, hogy a magyarországi kockázati- és magántőkepiac forrásellátásának szerkezete gyökeresen eltér az európai piac egészétől. Európában ugyanis azoktól a nálunk jóformán teljesen hiányzó nyugdíjalapoktól érkező tőke játssza a főszerepet, évi 23–28 százalékos részaránnyal. Azok részvétele elsősorban a nagyösszegű növekedési tőkebefektetések és kivásárlások finanszírozását teszi lehetővé. A második legfontosabb intézményi szereplők közé az ún. alapok alapjai tartoznak, amelyek fő funkciója a kockázati- és magántőkealapok finanszírozása. Ezen alapok 19–20 százalékos súllyal szerepelnek Európában. Az európai piac tőkeellátásáról gondoskodó intézmények fontosságát tekintve harmadik helyen a családi vagyonkezelők és a vagyonos magánszemélyek állnak. A magyar piacon éveken át kiemelkedő szerepet betöltő állami források Európában évente csupán 5–7 százalékos súlyt képviselnek.
Valójában tehát a magyarországi kockázati- és magántőkepiac forrásellátása nemcsak jelentősen megcsappant, de strukturálisan sem közeledett az európai tendenciákhoz.
(A nyitókép mesterséges intelligencia segítségével készült: bing.com/images/create)
