Kelet-Közép-Európában a kockázati- és magántőke hátterű cégeknél az állások növekedési üteme 2022-ben hétszer gyorsabb volt az összes régióbeli munkahely számának emelkedésénél.
A kockázati- és magántőkeipar jelentőségének érzékeltetésére az Invest Europe szakmai szervezet immár öt éve regisztrálja az ágazatban működő befektetők által finanszírozott cégek által évente létrehozott új európai munkahelyek számát. A szervezet 2024 áprilisában megjelent Private Equity at Work című kiadványa a 2021 és 2022 között bekövetkezett változásokról tudósít.
A jelentés ezzel egyaránt muníciót nyújt az ágazat képviselői számára a szakma jelentőségének érzékeltetéséhez, bár számukra nem kifejezetten a minél több munkahely megteremtése, sokkal inkább a befektetések értékének piac általi elismertetése az elsődleges szempont. A kiadvány a gazdaságpolitika irányítói számára is hasznos adatokkal szolgál azzal, hogy bemutatja a kockázati- és magántőkeágazatban működő cégek és az itt foglalkoztatottak számának alakulását a befektetők típusa, a finanszírozott vállalatok életciklusa, szakterülete, valamint földrajzi elhelyezkedése szerint.
450 ezer új munkahely Európában
Természetesen a kockázati- és magántőkebefektetők által az egyes években kiválasztott cégek által létrehozott munkahelyek száma nagyban függ attól, hogy milyen az aktuális üzleti konjunktúra, valamint a felkarolt vállalkozások fejlődésüknek éppen mely szakaszában tartanak, illetve, hogy a vállalkozások mennyire munkaigényes szakágazatban működnek.
A felmérés adatai szerint 2022 végén csaknem 11 millió ember, azaz az európai foglalkoztatottak 5 százaléka dolgozott olyan európai cégeknél, amelyek tulajdonosai között kockázati- vagy magántőkebefektető szerepelt. Ezen európai vállalatoknál a munkahelyek száma az előző évhez képest 2022-ben 450 ezerrel, azaz több mint 7 százalékkal emelkedett, szemben az összes európai munkahely számának 2 százalékos növekedésével.
2022-ben 15 ezer olyan fiatal cég működött Európában, melyet tulajdonosaik kockázati tőkét igénybe véve finanszíroztak. E vállalkozások adták az összes kockázati- és magántőke útján finanszírozott európai cég 55 százalékát. A kockázati tőkések közreműködésével létrehozott induló cégek 604 ezer állást teremtettek, ami az összes európai kockázati- és magántőke hátterű cégnél létrejött munkahely 6 százalékát adta.
Az a további 6700 cég, amelynek a befektetők az expanzív szakaszát kívánták finanszírozni, közel negyedét képviselte az összes kockázati- és magántőkével finanszírozott európai cégnek. Az itt foglalkoztatott 3,2 millió ember a foglalkoztatottak 30 százalékát tette ki. A már érett, azaz a kivásárlási szakaszban finanszírozott csaknem 5400 vállalat a kockázati- és magántőkeágazati hátterű cégek számának 19 százalékát képviselve 6,7 millió embernek adott munkát, amellyel a kockázati- és magántőkeágazatban létrehozott összes munkahely 61 százalékát képviselte.
A méret és a szakágazatok
A kockázati- és magántőkével finanszírozott cégek mérete természetesen kihat az egyes években létrehozott új munkahelyek számára is. A kockázati tőke segítségével 2022-ben létrehozott több mint 6600 új cég 50 ezer új munkahelyet teremtett. Az expanzívan növekvő cégeket finanszírozó tőke befektetése nyomán 3600 cégnél 150 ezer új állás jött létre. A kivásárlási szakaszban tartó több mint 3300 új cég pedig 242 ezer fővel bővítette 2022-ben az európai foglalkoztatottak számát.
Mivel az egyes szakágazatok munkaerő-igényessége is nagyon eltérő, így a befektetések iparági összetétele is befolyásolja az új munkahelyek létrejöttét. A legtöbb állást 2022-ben a vállalati felvevőpiacra dolgozó (üzleti termékek és szolgáltatások) szektorban végrehajtott befektetések nyomán jött létre (109 ezer munkahely). A második legtöbb munkaerőt foglalkoztató szektort a fogyasztási cikkeket előállító és szolgáltató cégek képviselték (109 millió), míg a harmadik helyen az információ és kommunikáció állt, 104 ezer új munkahellyel. A negyedik szakágazat a biotechnológia és egészségipar volt, csaknem 60 ezer új állással.
Felzárkózó kelet-közép-európai régió
A kockázati- és magántőkeipar gazdaságfejlesztő hatását a foglalkoztatottak számának alakulásában mérve különösen érdekes a keletkező új munkahelyek száma Kelet-Közép-Európában, ahol a kockázati- és magántőkeágazat Európa fejlettebb régióihoz képest csak több évtizedes késéssel indult fejlődésnek. A kockázati- és magántőkeágazat által finanszírozott európai cégeknél foglalkoztatottak 3 százaléka, 307 ezer fődolgozott e régióban. Ezzel a kockázati- és magántőke által finanszírozott cégek a régióbeli összes munkahely 0,6 százalékát képviselték 2022-ben, szemben a már említett 5 százalékos európai átlaggal.
A kiadvány szerint a régióban működő kockázati- és magántőke hátterű vállalatoknál 2022-ben 14,4 ezer új munkahelyet hoztak létre, ami az előző évhez képest 6,6 százalékos emelkedést jelent. A régió európai felzárkózását jelzi, hogy a kockázati- és magántőke hátterű cégeknél az állások növekedésének 6,6 százalékos üteme hétszer gyorsabbvolt, mint az összes régióbeli munkahely számának 0,9 százalékos emelkedése. A többi európai térségben az ütemkülönbség sehol sem volt négyszeresnél nagyobb.
A régióbeli kockázati- és magántőkebefektetések értékére, ezen belül a nagyértékű kivásárlásokra különösen jellemző az egyes évek közötti nagyfokú ingadozás. Ezért az évente létrehozott új munkahelyek számának alakulása csak több év távlatában nyújt objektív képet a régió egyes piacairól. Így csak pillanatkép, de a magyar adatok szempontjából kedvező helyzetet jelez, hogy 2022-ben a kelet-közép-európai régión belül a kockázati- és magántőke hátterű cégeknél Magyarországon nőtt legnagyobb ütemben (15,5 százalékkal) az új munkahelyek száma. Kétszámjegyű növekedésre csak két másik piac, a cseh (14,4 százalék) és a lengyel (10,1 százalék) volt képes. Bulgáriában 9,3 százalék, a balti országokban pedig 6,4 százalék volt a bővülés. A régióban még Ukrajnában is nőtt (1 százalékkal) az ilyen munkahelyek száma, míg Romániában 7,8 százalékkal visszaesett a foglalkozatottak száma a kockázati- és magántőkebefektetők cégeinél.
A határon átnyúló befektetések munkahelyteremtő hatása
A kiadvány adataiból az is kiolvasható, hogy Európa egyes régióiban a kockázati- és magántőke hátterű cégeknél létrehozott munkahelyek finanszírozásában mekkora szerepe volt a határon átnyúló befektetéseknek. A kelet-közép-európai térségben 2022-ben a hazai befektetők közreműködésével létrejött álláshelyek aránya a második legmagasabb (81 százalékos) volt Európában, első helyen a dél-európai térség (95 százalék) állt. A kelet-közép-európai régióban bejegyzett befektetők tevékenysége révén a saját régiójukban létrehozott munkahelyek száma 2022-ben meghaladta a 200 ezret. A más európai régiókból érkező befektetők új munkahelyek teremtésére gyakorolt hatását tekintve az Egyesült Királyságból és Írországból érkező befektetők súlya volt a legmagasabb. Őket a német nyelvű (DACH) országokban bejegyzett alapkezelők követték. A legkevesebb régiós munkahely a dél-európai térségből jövő befektetők jóvoltából jött létre.
A Kelet-Közép-Európában bejegyzett alapkezelők „kifektetései” – azaz az általuk finanszírozott, ám a régión kívül létrehozott cégeknél létesített munkahelyek számaránya – Dél-Európában volt a legmagasabb, amit sorrendben a német nyelvű országokban létrehozott munkahelyek követtek.
(Nyitókép forrása: Private Equity at Work)
