Jobb időkre várva – ez olvasható ki a Dealroom összegzéséből, mely a közép-kelet-európai cégek értékének és tőkevonzó képességének alakulását fejlődésük különböző szakaszaiban mutatja be.
A Dealroom adatszolgáltató átfogó jelentésben számolt be a közép-kelet-európai térség 19 országában található startupok és scaleupok helyzetéről.
Helyzetkép tömören
Tíz év alatt a régióbeli startupok értéke 15 és félszeresére emelkedett. A térségben 2024-ben közel 2,3 milliárd eurónyi befektetésre került sor, ami magasabb a 2023-ban befektetett 2,1 milliárd eurónál, miközben messze elmarad a 2022. évi 5,9 milliárd eurótól.
Az életük legkorábbi szakaszában kockázati tőkéhez jutó, 100 ezer és 15 millió euró közötti kockázati tőkével fejlődött cégek, vagyis a startupok száma a régióban 3,5 ezer. 217 startup tudott eljutni az ún. kitörési szakaszba, ahol a cégek 15 és 100 millió euró összegű befektetéshez jutottak, s 58 a késői fejlődési szakaszba, ahol 100 millió eurónál is több kockázati tőke segítette a fejlődésüket. E két vállalati kör alkotja a régiós scaleupok 275 cégből álló halmazát.
Az egyes országok méretbeli különbségeit figyelembe véve a régióban egyértelműen kiemelkedik Észtország, ahol a lakosság mindössze 0,8 százaléka található, ugyanakkor a scaleupok 18,2 százaléka innen indult hódító útjára. Magyarország a régióbeli lakosok 5,8 százalékával és a scaleupok 5,1 százalékával e rangsor 9. helyén áll.
A régióbeli fejlődés eredményeit némileg árnyalja, hogy a scaleupok 48 százaléka a megerősödését követően gyakran átteszi székhelyét a régión kívülre, s így csak kevéssé járul hozzá a régió gazdasági fejlődéséhez.
A jövőbeli befektetések céljából a régióban frissen gyűjtött alapok számára odaígért tőke mennyisége 2024-ben 2,4-szer nagyobb volt a 2023-ban gyűjtött összegnél, ami viszont csupán 30 százalékát érte el a 2022-ben gyűjtöttnek. Az új alapok túlnyomó része a korai fázisú startupok finanszírozását célozza meg, s a befektetők csupán 300 milliót szánnak a scaleupok fejlesztésére. A kilépések fellendülését jelzi, hogy a régióban született startupok körében 2023 óta összesen 140-nél is több kilépésre került sor.
A közép-kelet-európai startupok értéknövekedése
Míg a 2015 és 2025 között eltelt tíz év alatt a régióbeli startupok és scaleupok értéke 15 és félszeresére emelkedett, addig az európai cégeknél összesen hétszeres az értéknövekedés. Egy magasabb értékről természetesen gyorsan növekedni, de ez az adat ezzel együtt is jelentős fejlődésről tanúskodik. 2025 első negyedévének végén a régióbeli startupok és scaleupok 243 milliárd eurós vállalati értékének kétharmadát – 2024-hez hasonlóan – a tőzsdén (még) nem szereplő cégek adták. A régión belül különösen Dél-Kelet-Európa startupjai és scaleupjai körében volt a leglátványosabb az érték-növekedés.
Unikornisok, növekvő számban
A régióban született, egymilliárd dolláros (vagy eurós) vállalatértéket elérő unikornisok száma meghaladja az ötvenet, közülük 38 fejlődésében segített a kockázati tőke. Ezen unikornisok közül 3 cégnek a vállalatértéke még a tízmilliárd eurós szintet is meghaladja, azaz ők már dekakorn cégnek számítanak.
14 unikornissal Lengyelország vezeti a mezőnyt, a második legtöbb, azaz 12 unikornis Észtországból indult hódító útjára, míg a harmadik helyen 8 unikornissal Ukrajna áll.
Az unikornisoknak származási országukban a startup ökoszisztéma fejlesztésében játszott szerepét kiemeli, hogy az elmúlt tíz évben a régióból indult unikornisok alapítói, vezetői és munkavállalói közül 300-nál is többen alapítottak egymillió eurós tőkebevonást végrehajtani képes további startupokat.
Startupok székhelyváltása
A startupok megerősödésüket követően gyakran áthelyezik a székhelyüket olyan országba, ahol a növekedésük számára optimálisabb feltételeket találnak. A CEE-régióban megszületett és már a kitörési szakaszban vagy a késői fejlődési szakaszban tartó scaleupok csaknem fele – 48 százaléka – tette át székhelyét születési országából máshová. E vállalatok 56 százaléka az Egyesült Államokba költözött, 39 százalékuk pedig másik európai országot választott, ezen belül 24 százalékuk az Egyesült Királyságot.
A székhelyváltás a háború miatt legnagyobb arányban az ukrán piacon megszülető scaleupokat érintette, amelyek több mint 90 százaléka költözött el máshová. Ugyancsak magas az elköltöző cégek aránya Horvátország és Észtország esetében, ahonnan a cégek 64, illetve 54 százaléka választott magának új székhelyet. Magyarország esetében ez az arány 40 százalék.
A kockázati tőke befektetéseinek jellemzői
A régióban az orosz–ukrán háború folytatódása és a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet miatt a kockázatitőke-finanszírozás 2024-ben alig nőtt (2,3 milliárd euróra, ami csak 200 millió eurós növekedés az előző évhez képest), s az amerikai vámháború miatt várhatóan 2025-ben sem lesz jobb a helyzet.
A finanszírozás mennyisége a startupok különböző fejlődési szakaszaiban eltérően alakult. Míg a korai fejlődési fázisban a régióbeli befektetések értéke 2024-ben az előző évhez képest 11 százalékkal, a kitörési szakaszban pedig 27 százalékkal esett vissza, a startupok későbbi fejlődés szakaszában közel háromszorosára nőtt. Igaz, a 2023-ban mért befektetések értéke az előző évi tizedére esett vissza.
A régióbeli kockázatitőke-befektetések középértéke jól jelzi, hogy mely fejlődési szakaszokban szorul rá a régió leginkább a nemzetközi befektetők tőkéjére. 2024-ben az előmagvető és az „A” befektetési forduló időszakában a régiós befektetések nagyjából az európai átlagnak feleltek meg. Ugyanakkor a „B” forduló esetében 2023-hoz képest jelentős finanszírozási rés alakult ki az európai medián befektetési értékhez képest, azaz e fordulókban a régióbeli ügyletek csak kisebb befektetési köröket tudtak zárni. A „C” fordulók esetében már nem volt jelentős az elmaradás Európa egészéhez képest.
A legvonzóbb befektetési ágazatok, modellek
A kockázati tőkések által kedvelt szektorok között a régióban is jelentős eltérések tapasztalhatók. 2020 és 2024 között a vállalati szoftver, a szállítás és fintech ágazatok vonzották a régióban a legtöbb kockázati tőkét. A 2024-ben a legtöbb tőkét, 437 millió eurót a szállítással foglalkozó cégek kapták, míg a kockázati tőkések a fintech finanszírozására 379 millió eurót, a vállalati szoftver fejlesztésére 293 millió eurót fordítottak. A befektetések darabszámát tekintve a vállalati szoftverek fejlesztése a startupok minden fejlődési szakaszának finanszírozásában az élen állt, míg második helyre a mesterséges intelligencia fejlesztése, harmadik helyre pedig a fintech fejlesztés került.
A befektetések üzleti modelljét tekintve a CEE-cégek körében a szoftver mint szolgáltatás dominált, miközben az elmúlt három évben a hardver jelentősége is határozottan nőtt. A hardver területén működő szállítási és energiaszektorbeli cégek 2020 óta több mint 2 milliárd eurós befektetéshez jutottak. A hardver területén a harmadik legkedveltebb terület a robotika volt, melyet az egészségügy és a félvezető ágazat követett. Ugyancsak kiemelkedő a régióban a védelmi ipar fejlődése.
A régiós alapok tőkegyűjtése
A régióbeli alapok 2024-ben 2,4-szer több tőkét gyűjtöttek kockázatitőke-befektetésekre, mint 2023-ban. Igaz, a 2023-ban gyűjtött tőke csupán 30 százalékát érte el a 2022-ben az alapoknak odaígért tőkének. S bár az alapokban a 2024-ben összegyűlt 1,3 milliárd eurónyi tőke félmilliárd euróval kevesebb volt a 2022-es értéknél, az elmúlt tíz évben így is a második legmagasabb összeget jelentette. E tőke túlnyomó része a korai fázisú startupok finanszírozását célozta, azaz az alapok befektetői csupán 300 milliót szántak a kitöréshez szükséges növekedési és késői fejlődési szakaszban tartó scaleupok finanszírozására.
A magvető szakasz finanszírozására létrehozott alapok között található többek között a 150 millió eurós cseh Presto, az észt SmartCap egyenként 100–100 millió eurós Green Fund és Defence Fund alapja, a 100 millió euróval létrehozott magyarországi Lead Ventures, a 90 millió eurós lengyel BValue, valamint a 80 millió euróval létrehozott litván Paractica Capital.
Az „A” fordulók finanszírozását megcélzó lengyel OTB II. alapja mellett a növekedési tőke finanszírozásra hozták létre az ukrán Horizon Capital IV. alapot 318 millió euróval, valamint a lengyel Cogito Capital II. alapot 90 millió euróval. Ritkaságot jelent viszont a régióban a másodlagos ügyletekre szakosodó észt Siena Secondary Fund II. 50 millió eurót összegyűjtő alapja.
A régión belüli alapok mellett az itteni sikeres cégeket számos európai és tengerentúli befektető finanszírozza kockázati- és magántőkével. A növekedési és késői fejlődési szakaszban tartó, valamint a „B” fordulót finanszírozó Európán kívüli legnagyobb nevek közé tartozik például a Sequoia, a TigerGlobal, az EBRD Venture Capital, és az Insight Partners.
A korai és a magvető szakasz ismert nemzetközi befektetői a régióban a Plug and Play, a Thrive Capital, az a16z, míg az előmagvető szakaszba befektető a Google for Startups, a TQ, a Techstars, az Antler, az 500 és az YCombinator.
Exit 2024: Kiemelkedő eredmény
A kockázati tőkével finanszírozott cégek számát tekintve 2024 kiemelkedő eredményt hozott a régióban, ugyanis összesen 76 cég kilépésére került sor. Még 2021-ben az exitek száma majdnem kétszeresére nőve elérte a 68-at, majd 2022-ben számuk tovább emelkedett 74-re, azonban 2023-ban 56-ra mérséklődött.
A nevezetes kilépések közé tartozott 2023-ban többek között a Funderbeam, az OrionLeasing, a Telemedi és a Packeta felvásárlása, majd 2024-ben az AvaFin, a Bitstamp, az Allset és az Omifon megvételére következett. 2025 januárjában pedig jelentős esemény volt a Diagnostyka tőzsdére lépése.
(A nyitókép mesterséges intelligencia segítségével történt.)
