Optimisták a szakemberek az európai technológiai ipar helyzetének megítélésében, de ahhoz, hogy az öreg kontinensen egységes és likvid piac alakuljon ki, és itt lehessen tartani a tőzsdén először megjelenő cégeket, tulajdonosokat, értékeket, egy „Európai Nasdaq” kellene.
A világgazdaság bizonytalansága is szerepet játszik abban, hogy alig nő az öreg kontinensen azoknak a cégeknek a száma, melyek értéke eléri a minimum egymilliárd dollárt. A CEE-térségben Lengyelországban létezik a legtöbb unikornis.
Az európai nyugdíjalapok szinte egyáltalán nem fektetnek be a kockázati tőkébe. Az európai gazdaságpolitikusok szerint ez nemcsak elszalasztott lehetőség, hanem olyan stratégiai sebezhetőség, amely akár alááshatja Európa szuverenitását is.
Számos jelentős változás várható a kockázatitőke-piacon, melynek egyik fő hajtóereje, sőt főszereplője a mesterséges intelligencia. Emellett fokozódik a tőkekoncentráció is.
Az Invest Europe statisztikai kimutatásából képet kaphatunk a régióban létrehozott alapok által kezelt tőke nagyságáról, sőt, a még be nem fektetett tőke mennyiségéről is.
A kockázatitőke-befektetések összetettebbé válása miatt az alapkezelők egyre több funkció ellátását igyekeznek házon kívül megoldani. Kiszervezik azokat a feladatokat, amelyek elvégzéséhez nincs elég kapacitásuk vagy szakértelmük.
Az amerikai tőzsdén is meg akar jelenni az észt startupperek alapította fintech cég, mely 2021 óta már ott van a londoni tőzsdén.
Az amerikai felsőoktatási alapítványok tervezett új szabályozása veszélyezteti a kockázati- és magántőke-ágazat finanszírozását.
Világszerte nőtt, és évtizedes csúcsra emelkedett a magántőkealapok kilépési periódusban tartó, de még nem értékesített cégeinek súlya, azaz eladásra váró vagyonhátraléka.
Jobb időkre várva – ez olvasható ki a Dealroom összegzéséből, mely a közép-kelet-európai cégek értékének és tőkevonzó képességének alakulását fejlődésük különböző szakaszaiban mutatja be.