Kelet- és Nyugat-Európa között hamarosan megszűnik az innovációs teljesítménybeli különbség – véli Alexandru Agatinei, Románia vezető tech konferenciájának, a How to Webnek a vezetője.
Aggodalomra nincs ok
Agatinei optimista a régiós virágzás láttán, annak ellenére, hogy társszerzőként épp most adott közre egy jelentést arról, hogy a kockázatitőke-befektetések mértéke nagyot zuhant 2023-ban az előző év adataihoz képest. A Közép-, Dél- és Kelet-Európa 19 országát átfogó jelentés szerint 57 százalékos a visszaesés. Az egy évvel korábbi 4,2 milliárd eurós befektetésekhez képest 1,8 milliárdra zsugorodott.
Ez beleillik az összeurópai trendekbe, habár utóbbi 45 százalékos visszaeséséhez képest ez a régiós adat valamivel gyengébb. „Az ambivalencia éve volt a tavalyi” – mondta Agatinei a Science/Business portálnak. Nagy aggodalomra azért nincs ok, mert ez az esés a 2021-es, némiképp túlárazott piacra való reakciót jelenti. Egyébként pedig, a 2020-as adatok figyelembevételével is érdemes értékelni ezt a 1,8 milliárd eurós végeredményt, hisz akkor Közép-Kelet-Európában mindösszesen 383,3 millió volt a kockázatitőke-befektetések összege.
Mérséklődnek kelet és nyugat között a különbségek
Agatinei szinte biztosra veszi, hogy a Kelet- és Nyugat-Európa közti innovációs teljesítménybeli különbség hamarosan megszűnik. Optimizmusát egyrészt a mesterséges intelligencia terén elért eredményekre, annak látványos fejlődésére alapozza, másrészt a legutóbbi sikersztorikra, amelyek közül kiemeli a román UiPath unikornis, a horvát elektromos autógyártó, a Rimac Automobili és a bolgár unikornis Payhawk vállalkozásokat.
A régió legújabb csodagyerekének számít a lengyel ElevenLabs, amely két éven belül érte el az 1 milliárdos startup értékelést és az unikornis minősítést. A cég 2023-ban két körben tudott bevonni 89,1 millió eurót. (Az ElveneLabs sikeréről lásd írásunkat itt!) Karol Lasota, a lengyel Inovo.vc képviselője szerint ez az eredmény az adott évben a legjelentősebb eseményének tekinthető.
Agatinei úgy gondolja, hogy mindezek a fejlemények csak tovább növelik a régió iránti üzleti bizalmat. A jövőben a régiós ökoszisztémából a skandináv szintre emelkedés lehetőségével biztat, ahol a termékek rendkívül innovatívak, és a köréjük épülő startupok az első naptól kezdve globálisak.
(Forrás: Intertrade Consulting)
Egyre több a sikersztori
A startup-befektetési körök ma már sokkal kevésbé tekinthetőek spekulatív befektetéseknek, mint pár évvel ezelőtt, és ritkábbak is. A startup-befektetők nem dőlnek be a kísértésnek, sokkal inkább figyelembe veszik a kulcs mutatókat, és az értékelések a tényleges eladhatóságon alapulnak.
Tanúi vagyunk annak a trendnek, hogy elsősorban a hosszútávú és fenntartható fejlődést garantáló befektetések iránt nő meg a befektetők érdeklődése. Nem a gyors exit lehetőségének irányába. Ez a változás Közép-Kelet-Európa erősségeinek kedvez – véli Agatinei.
Szerinte ugyan nincs siker egyik napról a másikra, a régió lendülete minden eddiginél erősebb: több sikertörténet, több tehetség és több finanszírozás áramlik a régióba.
Ami a DNS-ünkben van
A régióbeli startupokat mindig is jellemezte a beidegződött takarékossági szemlélet. A vállalkozásoknak mindig is céljuk volt a folyamatos, kitartó növekedés. „Ezt a viselkedést részben a helyi DNS-ünkbe ívódott hatékonyságnak tulajdoníthatjuk” – fogalmaz érzékletesen Agatinei.
Közép- és Kelet-Európában a kisebb költségek is vonzzák a kockázati tőkét a későbbi körökben történő befektetéshez, olyan értékelések mellett, amelyek alacsonyabbak, mint másutt.
A How to Web jelentése szerint az sem kizárt, hogy a nyugati befektetők, akik az A és B körökbe fektettek, nem láttak elegendő üzleti lehetőséget, ezért fordultak inkább a Közép- és Kelet-Európa felé, ahol stabil, tehetségekben bővelkedő piacot és kevésbé elinflált értékeléseket találtak .
Az üzleti támogatásra és fejlesztésekre, a térségre specializálódott Intertrade Consulting jelentése szerint a külföldi tőke több mint 75 százalékos arányt képvisel a későbbi befektetési körökben.
Az állami pénzek veszélyei
Miközben a régióban megvalósult nyugati befektetések tényleg kedvező képet mutatnak, egyben azt is jelzik, hogy a helyi befektetőknek nincs elegendő forrásuk nagyobb befektetések megvalósítására – világít rá Karsai Judit, az MTA kutatója aki nemrég írt tanulmányt a 2016 és 2020 között a régióban megvalósult kockázatitőke-befektetésekről.
Véleménye szerint a régiós kockázatitőke-befektetési alapok nagysága igencsak messze van az európai átlagtól, ebből következően a startupok csak akkor lehetnek sikeresek, ha a külföldi kockázatitőke-áramlásba be tudnak kapcsolódni.
A startup-befektetésekkel kapcsolatban régi gond az állami pénzek jelentős részvétele, amelyek kezelői alapvetően a biztonságosabb lehetőségeket, a stabilabb környezetet tartják fontosnak. Ám esetükben éppen emiatt hiányzik a magánbefektetéseket jellemző rugalmasság.
