Miként lehet gyakorlatorientált, valódi piacra fókuszáló startupképzést létrehozni az egyetemi közegben? Hogyan épülhet egy ökoszisztéma több felsőoktatási intézmény összefogásával, s lehet-e Magyarországról nemzetközi szinten is versenyképes csapatokat indítani? Minderről dr. Szabó Lászlóval és Fáykiss Péterrel, a Hungarian Innovation Hub (HIH) alapítóival beszélgettünk.
Dr. Szabó László tapasztalt vezető az egészségügy, a gyógyszeripar és az innováció metszéspontjában. Orvosi háttérrel és vezetői tapasztalattal: olyan globális gyógyszeripari óriásoknál, mint a TEVA és az Eli Lilly szerzett vezetői tapasztalatot. Négy kontinensen játszott meghatározó szerepet az innovációs stratégia, a kutatás és a fejlesztés alakításában. Magyarország korábbi amerikai nagyköveteként, valamint több innovációs, kereskedelempolitikai és kormányzati szerepkörben is kulcsfontosságú tanácsadóként komoly szakértelemmel rendelkezik a biotechnológia, az innováció és a határokon átnyúló befektetések terén.
Fáykiss Péter a Magyar Nemzeti Bank volt digitalizációs igazgatója, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem Fintech, AI és Digitalizációs Intézetének vezetője. Szakmai pályafutása során a pénzügyi technológiák, szabályozások és a digitális transzformáció elismert szakértőjévé vált. Oktatói és szakértői munkája során azt vizsgálja, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia, a blokklánc-technológia és az adatalapú döntéshozatal a gazdasági környezetet és a pénzügyi szolgáltatásokat.
Kezdjük az elején: hogyan indult a HIH?
Dr. Szabó László (Sz. L.): A HIH, vagyis a Hungarian Innovation Hub ötlete 2023 júliusában fogalmazódott meg. Eredetileg a Metropolitan Egyetem számára szerettünk volna egy gyakorlatorientált innovációs központot létrehozni, de az érdeklődés gyorsan túlnőtt ezen a kereten. A BME és a Neumann János Egyetem részéről is komoly nyitottság volt, így végül egy hárompólusú, több egyetem közreműködésével megvalósuló kezdeményezéssé alakult a projekt. Ez a sokszínűség – eltérő profilú egyetemek együttműködése – adja az egyik legnagyobb értékét a HIH-nek.
Fáykiss Péter (F. P.): A cél az volt, hogy valódi vállalkozói szemléletet közvetítsünk a hallgatóknak. Sokan elméletet tanulnak az egyetemen arról, hogyan kell céget alapítani, de gyakorlati tapasztalat nélkül ez kevés. A HIH ezt a hiányt pótolja. A résztvevők saját ötletekkel dolgoznak, csapatokat alkotnak, és a félév során végigmennek a validáció, piacfelmérés, üzleti tervezés és prezentációs készségek fejlesztésének teljes folyamatán.
Hogyan épül fel a képzés a gyakorlatban?
Sz. L.: Az első lépés, hogy a hallgatók – ha van ötletük – bemutatják azt, ha nincs, akkor sincs gond. Egy mentorcsapattal közösen szűrjük az ötleteket, kialakítunk egy „shortlistet”, majd a diákok ezekhez az ötletekhez csatlakoznak. Fontos, hogy vegyes csapatokat alkossanak – például ne csak mérnökök, vagy kommunikációs szakemberek dolgozzanak együtt. A kurzus során piaci validációra, ügyfélinterjúkra, versenytárs-elemzésre, és prototípusépítésre is sor kerül. Ezt követi a prezentációs fázis, amikor élesben kell „eladni” az ötletet befektetők és szakmai zsűri előtt.
F. P.: A félév során két „Boot Camp” hétvégét is szervezünk. Itt meghívott szakértők – pénzügyesek, marketingesek, sales-esek, HR-esek, szabadalmi szakemberek – segítik a csapatokat intenzív tréningeken. Ez nemcsak tudást ad, hanem realitásérzéket is: hogy milyen nyomás alatt kell majd működniük a való világban.
Mennyire sikeres eddig a program?
Sz. L.: Már az első évben csaknem száz hallgatóval vágtunk bele,és 15 startupkezdemény született, ezek közül 4–5 azóta is működik. Kiemelkedő példa volt a Future Towns kezdeményezés, melyben két csapatunk az első két helyet szerezte meg nemzetközi mezőnyben, és 25 ezer dolláros befektetést kaptak. Van már olyan csapat is, amely az Egyesült Államokban mérettette meg magát.
F. P.: Eddig több mint kétszáz rendezvényt bonyolítottunk le az Infoparkban működő innovációs térben, amely nyitott minden olyan csapat számára, amely startup-ötlettel dolgozik. Ez egy valóságos ökoszisztémává vált, és nemcsak a hallgatóknak, hanem külső szereplőknek is platformot biztosít.
Milyen szerepet játszanak a nemzetközi kapcsolatok?
Sz. L.: Hatalmas büszkeség számunkra, hogy már az első éves működésünk alapján a Harvard Business School Alumni Angels Association szervezettel (a világ egyik legnagyobb angyalbefektető közössége) stratégiai megállapodás tudtunk kötni 2024-ben. Ezzel a legsikeresebb magyar startupokat közvetlenül Harvard Innovációs ökoszisztémájába tudjuk becsatolni. 2024 októberben egy kétnapos angyal konferenciát is szerveztünk a HBS AAA globális vezetőivel, ami egyedülálló volt a magyar ökoszisztéma történetében.
Mi inspirálta a program elindítását?
F. P.: Részt vettem egy MIT által szervezett kétéves ökoszisztéma-fejlesztési programban. Ennek során világossá vált, hogy a magyar startup-környezetben két nagy hiányosság van: korlátozottak a korai fázisú finanszírozási lehetőségek, és kevés a vállalkozó kedvű fiatal. Erre reagálva honosítottuk meg például a Convertible Note típusú finanszírozási formát, és kezdtünk el dolgozni azon, hogy az egyetemi innovációt gyakorlatorientáltabbá tegyük.
Milyen készségeket fejleszt a kurzus, akkor is, ha valaki nem lesz vállalkozó?
Sz. L.: A program nemcsak a vállalkozóvá válásról szól. Kreativitást, problémamegoldó gondolkodást, együttműködést, piaci gondolkodást és prezentációs készséget ad. Ezek bármely munkahelyen hasznosak.
Milyen kihívásokkal szembesültök a képzések során?
F. P.: Három fő kihívást látunk: alacsony motivációs szint, gyenge kudarctűrés, és alacsony sales hajlandóság. Ezek gyakorlattal mind megváltoztathatók. Sok diák eleinte nem meri kipróbálni magát, mert fél a bukástól. Mi azt tanítjuk: a bukás nem szégyen, hanem tanulási lehetőség. Amerikában ezt már értik. Ott a „Founder” titulus büszkeség – akkor is, ha az első projekt megbukott.
Terveztek további bővítést?
Sz. L.: Igen, egy „train the trainer” programon dolgozunk. Ez lehetőséget adna más egyetemek oktatóinak arra, hogy részt vegyenek a kurzusunkban, megtanulják a gyakorlati megközelítést, majd saját intézményükben is elindítsák a képzést. Így egyre több hallgatóhoz juthatunk el.
F. P.: Az a cél, hogy az innováció ne csak elmélet, hanem megélhető gyakorlat legyen. Ezt támogatja a tér, a módszertan és a közösség is.
Zárásként: mi az üzenetetek azoknak, akik még csak gondolkodnak a vállalkozói útról?
Sz. L.: Vágj bele! A sikerhez vezető út sokszor kudarcokkal van kikövezve, de minden egyes próbálkozás értékes tanulás. Ha jó az ötlet, megtanulod érteni a piacot, és mersz fejlődni, akkor előbb-utóbb elérkezik a lehetőség.
F. P.: Ne a biztos utat válaszd, hanem azt, amiben hiszel! A saját ötleteden dolgozni az egyik leginspirálóbb dolog, és mi itt vagyunk, hogy ebben segítsünk.
(Nyitókép: HIH)
