Csőd fenyeget startupokat Lengyelországban. Kis pénzügyi botlásuk miatt az állam az általuk nyújtott támogatások visszafizetésére szólítja fel őket.
Hamis adatszolgáltatás miatt a lengyel Országos Kutatási és Fejlesztési Központ (NCBR – The National Center for Research and Development) kapott támogatásuk visszafizetésére kötelezné a startupokat. A követelés alapja hamis adatszolgáltatás lenne.
Egyesek egyenesen boszorkányüldözésről beszélnek, amiért kis pénzügyi botlásuk miatt az NCBR visszaköveteli induló tőkéjüket. Artur Kurasiński, tech-blogger perrel fenyegeti a hivatalt, ha a központ megteszi ezt a lépést. Minderről az európai startup-közösség weboldala, a Sifted számolt be.
Aránytalanul nagy a kis összegű mulasztás szankcionálása
Amikor Kurasiński támogatásért folyamodott, hogy a szerepjátékot AI-alapon fejlesztő startup új eszközt indíthasson el, az NCBR nemcsak a kérését utasította el, de közölte vele, hogy visszakövetelheti tőle az összes, korábban számára adott, vissza nem térítendő támogatást. A központ szerint hamis adatokat nyújtott be pénzügyi elszámolásakor. Kurasiński elismerte: egyik alkalmazottja után valóban néhány hét késéssel fizette be a biztosítást – 3900 złotyt, 907 eurónyi összeget –, de szerinte azzal, hogy utólag rendezte kötelezettségét, vétsége elenyésző. Az Országos Kutatási és Fejlesztési Központ jelezte, késedelmes fizetésben volt, és emiatt a központ még ügyészséghez is fordulhat.
Ezen kívül még 37, hozzá hasonló eset van folyamatban. Mindannyian kifogásolják az eljárásban, hogy nem veszik figyelembe: fizetési kötelezettségüknek, még ha késve is, de eleget tettek. A startupok irányítói közölték: ha vissza kell fizetniük a támogatást, lehúzhatják a rolót.
Kurasiński kijelentette, természetesen minden támogatást elköltött vállalkozására, így nincs miből fizetnie a követelést. Csődbe fog jutni. Az általa elkövetett pénzügyi mulasztás kis összegű, és ehhez képest aránytalan a szankcionálása.
Az NCBR viszont arra hivatkozik, hogy a támogatási szerződés véglegesítése előtt mindenkinek alá kellett írnia egy nyilatkozatot arról, hogy semmilyen adótartozása vagy egyéb fizetési kötelezettsége nincs. Legyen az bármilyen összegű, tekintet nélkül a körülményekre.
Az NCBR belső ellenőrzése különben számos visszásságot tárt fel. A támogatást igénylők egy részének kérvényein nem a startup valós pénzügyi adatai szerepeltek. Amennyiben a támogatást nem fizetik vissza az érintettek, akkor a központ jogi úton kíván érvényt szerezni követelésének.
A startupoknak nem volt céljuk a félrevezetés
Lengyelországban 87 startup kapott a Fast Track uniós program keretében 117 millió eurós (801 millió złoty) támogatást. A kiberbiztonság, digitális technológia terén fejleszteni kívánó vállalkozásokat részesítették előnyben. A támogatások összege 500 ezertől 26,5 millió euróig terjedt, a startupok igényének megfelelően.
Kurasiński esete azért is tipikus, mert a szerződéskötés idején valóban volt elmaradása, de a megállapodás véglegesítésének időpontjában már rendezte tartozását. Viszont a támogatások lassú folyósítása során pénzügyi nehézségei keletkeztek, elmaradt az adóbefizetésekkel, díjtartozásai is felhalmozódtak. Utóbbiakat csak hónapokkal később tudta kifizetni, miután megkapta az uniós támogatás első részletét.
Kurasiński megkereste a vele egy cipőben járókat, és legalább húsz közülük hasonlóan értelmezi a történteket. Azt mondják, nem volt szándékukban semmilyen félrevezetés. A támogatások folyósítása és az üzletmenet finanszírozása nem futott párhuzamosan, ezért alakultak ki a rendezetlennek látszó pénzügyi helyzetek. Szerintük bürokratikus akadékoskodás az, ahogy beléjük kötnek. A hivatalos ügymenetnek való megfelelési kényszer tipikus példáját látják ezekben az igazságtalan intézkedésekben, és ügyüket készek bíróságra vinni.
A lengyel startupok szomorúsága
A hatóságok ellenben úgy látják, hogy e startupok nem fogják túlélni a feltehetően hosszúra nyúló jogi procedúrát, sőt már annak díját sem fogják tudni fedezni. Ezért szerintük csak kevesen fordulnak majd a bíróságokhoz jogorvoslatért.
A startupok fájlalják, hogy tervezett fejlesztéseik, innovációik, kudarcra van ítélve. Lengyelekként szerettek volna versenyre kelni olyan cégekkel, amelyek a kiberbiztonság bölcsőjének tekinthető országokban – az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Izraelben – működnek. Utóbbiak szerintük mind bőkezű állami támogatást élveznek. Kurasiński csalódott, s most azt mondja, ő nem fog többé központi támogatást, közpénzt elfogadni. Egyben azt tanácsolja minden lengyel startupnak, cselekedjen hasonlóan. Még akkor is, ha csábítóak a feltételek.
(A nyitókép mesterséges intelligencia segítségével készült: bing.com/images/create)
