Elon Musk beperelte egykori kollégáit és cégalapító társait. Úgy véli, az OpenAI szerződést szegett, amikor kifejlesztette a humán alapú mesterséges intelligenciát, és azt átadta a Microsoftnak.
Elon Musk azzal kezdte 2024 februárjának utolsó hetét, hogy saját közösségi hálóján, az X-en posztolt több, a Windows beüzemelésének nehézségeire vonatkozó megjegyzést, majd a végén olyannyira belelovalta magát, hogy beperelte az Open AI-t és két vezetőjét, Sam Altman CEO-t és Greg Brockman elnököt is.
Jól ismeri őket, hisz még 2015-ben együtt alapították az OpenAI-t. S ekkor írták alá mindhárman azt az alapító okiratot, amelyben megállapodtak, hogy csak olyan AI-t fejlesztenek ki, amely az emberiség fejlődését szolgálja, és előnye származhat.
Musk követelése
Elon Musk 2019-ben vált ki a triumvirátusból. Szerinte azóta az OpenAI olyan fejlesztéseket hajtott végre a Microsoft több milliárd dolláros invesztíciójának is köszönhetően, amelyek kimerítik a szerződésszegés fogalmát. Átláthatatlanná vált az AGI (artificial general intelligence) üzletág, amely technológiát licenszeli a startup a Microsoftnak. Elon Musk most követeli az alkalmazás technológiájának nyilvánossá tételét, illetve azt, hogy használatával ne tehessen szert semmilyen haszonra a sem a Microsoft, sem Altman és Brockman.
Információi és meggyőződése alapján Musk a peranyagban azt állítja, hogy a ChatGPT-4 az AGI algoritmusán alapul, amely az OpenAI ChatGPT-jét is megalapozó nagy nyelvi modellből jött létre. Ennek bizonyításaként utal olyan elemzésekre, amelyek kiállnák az általános/országos jogi szakvizsga és egyéb jogi vizsgálatok próbáját is. Azok szerint az meghaladta az átlagos és alapvető emberi képességeket. „A GPT-4 nemcsak képes az érvelésre. Jobb az átlagos emberi érvelésnél” – fogalmazza meg induló tételét Musk.
Nincs egyetértés az AGI megítélésében
A szakértők véleménye alaposan megoszlik a kérdés megvitatásakor.
Oren Etzioni, a University of Washington professzora szerint kétségtelen, hogy óriási áttörést hozott az AI terén a GPT-4, de ez még messze van attól, ami az AGI fejlesztésében rejlik. A professzort a perről szóló írásában az amerikai Wired szaklap idézi, csakúgy, mint Christopher Manninget, aki a Stanford Egyetem AI és a nyelv kapcsolatának elismert kutatója. Ő úgy véli, durva állításokat tesz az X, a Space X és a Tesla vállalkozásairól is ismert milliárdos üzletember.
Merthogy vannak jó páran, akik szakértőként alacsonyabbra tennék a lécet, azt állítva, hogy a széles körű funkciók végrehajtásához alkalmazott ChatGPT-4 képességei tulajdonképpen lefedik az AGI mögötti tartalmakat. Mások inkább fenntartanák ezt a kifejezést azokra az algoritmusokra, amelyek képesek legyőzni, vagy akár túl is szárnyalni az emberi értelmi képességeket. „E meghatározásban egyértelműen azt vallom, hogy nincs még AGI-nk, és valóban messze vagyunk még tőle” – mondja Manning.
Pro és kontra
A ChatGPT-4 azzal vonzott újabb és újabb OpenAI-felhasználókat, hogy több annál, mintsem egy sakkgép legyen, vagy taggeljen különféle képeket, fogalmakat. S ezzel hozta a bizniszt is. A peranyagban Musk utal a Microsoft által 2023-ban kiadott AGI-meghatározásra is, ami szerinte vádjait vagy gyanúját igazolják. Ebben megerősíti őt Michael Jordan, a Berkeley professzora is.
Csakhogy maga Elon Musk is minősítette 2022 decemberében a ChatGPT-4-et, és akkor ugyan „félelmetesen jónak” tartotta a startup-fejlesztést, de kifogásolta, hogy még mi mindenre nem képes. Sokkal többet kellene még felfedni azokból az algoritmusokból, amelyek méltón betölthetnék a tervezett vagy elképzelt funkciókat – állította a Wired szerint.
Van-e Musknak jogi alapja?
Musk úgy látja, a startupnak ez a technológiai fejlesztése csak a „pre-AGI” szakaszáig juthatott volna el a szerződésükben foglaltak szerint. Mark Lemley, a Stanford Law School professzora szerint az OpenAI valóban egyre kevésbé játszik, úgymond nyílt lapokkal. Sokkal inkább profittermelő startupként működik, de ez önmagában nem jogosíthatja fel Muskot, hogy ilyen pert akasszon a cég nyakába. Azaz korántsem biztos, hogy van jogi alapja Musk követelésének. Ráadásul a kereset nem idézi be az adott szerződést sem, amelynek megszegésével vádolja vetélytársait. Ha ilyen szerződés egyáltalán létezik, akkor azt mindenképpen csatolni kellett volna igazolásként. Az alapító okirat – mint kifejezés – Lemley szerint csak e-mail-levelezésben létezik, ami ugyan utal Musk és Altman megállapodására közös startupjuk meglapítása előtt, de ez inkább amolyan szűkszavú cégjegyzéki kivonat, mint speciális szerződés.
Musk ezért is bukhat bele a perbe – fogalmaz Samuel Brunson, a Loyola University Chicago dékánja. Szerinte a világ leggazdagabb üzletembere feltehetően tévesen állítja azt, hogy azért hagyott fel nonprofit tevékenységével az OpenAI, mert a profitra hajtott, és ennek érdekében egy profitközpontú vállalkozást választott társfinanszírozónak.
Sam Altman és Greg Borckman távozásáról és visszatéréséről az Open AI-hoz itt számoltunk be!
FRISSÍTÉS (2024. március 6.)
Azóta az OpenAI is megjelentetett egy közleményt Elon Muskkal való közös múltjukról. Ebben kiderül, hogy idejekorán rájöttek, hogy dollármilliárdok kellenek az AGI kifejlesztéséhez, ezért a for-profit vonal elkerülhetetlen volt. Többek között az is kiderül, hogy Elon azért is hagyta hátra a projektet, mert sem teljes kontrollt nem engedtek neki, sem hogy az OpenAI-t beolvassza a Teslába. Érdemes a teljes cikket az email bizonyítékokkal elolvasni itt.
(Elon Muskról 2023-ban Walter Isaacson jelentetett meg életrajzi kötetet, mely a Helikon Kiadó gondozásában még ugyanabban az évben jelent meg magyar nyelven is. Nyitóképünk a kötet címlapjának részlete Muskról.)
